6036. lajstromszámú szabadalom • Szövetek, szövés által előállított, kívül szögletesen vagy lekerekítetten csipkézett hímzés- vagy paszományszerűen díszített szegélyekkel
— 2 — meglazítását engedik meg. azoknak az is- ! métlődő szögletes vagy kerekített, csipkékbe való behúzása ezéljából. A mellékelt rajzok az !—20. ábrákban az új szegélyeknek különböző, a szövési eljárás módja szerint keletkező, szüvési képeit tüntetik föl és pedig az 1. és 2. ábra példákat csupán csak a kötés által készített szélekből, a 3. és 4. ábrák szöveteket tetszőleges kötéssel, melynél a szögletes csipke gyanánt alakított szegély ferdén állított fogakkal bíró. fésiis borda segélyével van előállítva : az 5. ábra ily szegélyrésznek a lánczfonalaknak a szövésnél lazán hagyása által előállított mintáját mutatja, A 6. ábra egy díszített szegélyt ábrázol beszegő fonallal, a 7. és 8., valamint a 9. és 10. ábrák ily szegélyt tüntetnek föl két beszegő fonallal ezeknek különféle kötési és a szegélyt alapszövetének különböző előállítási módjával. A 11. ábra egy szegélyszövetnek minta ! képét szemlélteti visszafűzéssel. a 12. ábra olyat ábrázol, melynél a szegélynek alakja behúzó fonalak által idéztetik elő. A 13. ábra egy szegélyt mutat, hurkolóbehúzó fonallal és töltő fonalakkal és a 14 ábra ennek egy válfaját mutatja, melynél töltőfonal gyanánt egy. beszegofonal gyanánt elrendezett fonal nyer alkalmazást. A 15. ábra egy szövetszegélyt mutat beszövött himzőfonal által határolt kiilszéllei és a 16. és 17. ábrák szövetszegélyek képeit szemléltetik, beszegő, illetőleg behúzó fonalaknak különböző alkalmazásával. A 18.. 19. és 20. ábrák szövetképeket mutatnak. melyek himzőfonalaknak behúzó fonalakkal való keresztezése által vannak előállítva kihúzható, váz gyanánt szolgáló szegély-lánczfonalak fölhasználásával. A 21—24. ábrák szövőszék-berendezéseket ábrázolnak, szöveteknek kereken, szögletesen vagy egyébképen alakított csipkés szélekkel való előállítására, ferdén állított, fogakkal bíró borda segélyével és pedig a 21. ábra egy fésűs bordát mutat, melynél csupán a szegélyrész képeztetik rézsútos fogakból, inig a 22. ábra a szerkezetnek elíilnézete és a 23. és 24. ábrák ennek két módosított foganatosításának hozzátartozó metszetképeit tüntetik föl. oly bordával, melynek összes fogai ferdén vannak állítva. A 25—34. ábrák berendezéseket tüntetnek föl a szövő széken különböző foganatosítási alakjaiban, melyek a behúzó fonalakkal való szövésnél és általában a szövetdarab díszítendő szegélyét alkotó lánczfonalaknak lazítására, segédkészülékek gyanánt használhatók. A továbbiakban könnyebb megérthetés ezéljából, a szegélyrész alapszövetének előállítására szolgáló szövési folyamat a díszítő szál vagy szálak rá- vagy beszövésének folyamatától elkülönítve van leírva, habár, a mint ezt később fejtegetni fogjuk, a diszítőfonal (különösen mint behúzófonal) gyakran a tulajdonképeni szövetet is képezi és fordítva, a szövet alapfonalaiból diszítőfonalak válhatnak; mindkét szövési folyamat azonban egyidejűleg is juthat alkalmazásba. /. Ey i/ediil a beköti-s által előállított *zövetazef/éli/. Ezen esetben a bekötés, ellentétben a közönségessel, mely a szövetet egyenes vonalban zárja le, úgy választatik meg. hogy a lánczfonaiak a szegély kívánt külső határvonalának megfelelően, majd többet, majd kévésül huzatnak be a visszatérő vetülékfonal előtt. Az 1. ábra egy ily módon előállított szegélynek mintaképét mutatja, a hol is az egyszerűség kedvéért a görbületnek legmagasabb pontjától a legalacsonyabbig terjedő szegélynek csak fele van föltüntetve- Az első négy S vetülékfonál állandó keresztezés által a E lánczfonalakat lehetőleg széjjel tartja: a szövés előrehaladásával ezen keresztezés folyvást csökken, miáltal a visszatérő vetülékfonál a lánczfonalakat mindinkább összehúzhatja, mig azok végül az utolsó hat vetülékfonallal együtt egy vetülékhurokban fekiisznek és a szegélyidomnak legmélyebb pontját alkotják. A 2. ábra csak a bekötés által előállított szövetszegélynek egy másik példáját mutatja. A láncz- és vetülékfonalaknak keresztezése ezen esetben is folyton csökken a csipkének alapja felé: ezen csökkenés azonban
