6020. lajstromszámú szabadalom • Síkszita
Megjelent 181)6. évi november hó ll-én. SZABADALMI LEÍRÁS (5020. szám X/L OSZTÁLY Síkszita. ISRAEL KÁROLY ARTHUB KERESKEDŐ DREZDÁBAN. Szabadalmaztatott 1896 február hó 26-ától kezdve. Jelen találmány tárgyát új szitaalak képezi. mely továbbító berendezés sajátságaival bír daczára annak, hogy a szita megszakítás nélkül egyenes irányban balad és a körlengő mozgása alatt vízszintes helyzetben megtartatik. Csakis vízszintes és amellett egyenes irányban haladó szitánál lehet a szitaszemeket teljesen a szitálandó anyagból kiválasztani. A szitálandó anyag hosszirányban való • előhaladásánál rézsútos vagy hajlított szitafülületek által ne akadályoztassék és ne is támogattassék. Es hogy ezen czelt elérjük, arra szolgál a továbbító berendezésben, úgy egyenes mint vízszintes irányban haladó, két szitaszalag sajátságos összetétele. Ezen újítással ellátott síkszita mellékelt rajzban ábrázoltatik és pedig: 1. ábra függélyes hosszmetszet.-• ábra függélyes keresztmetszet. 3. ábra fölülnézet, míg a 4. és 5. ábra oly szitaalakok keresztmetszetét mutatják, melyek által a tervezett hatás eléretik. A szitaszekrény, mely ismert módon B íoigattyúhajtás és B1 forgattyúcsap által vízszintesen lengő eltolási mozgást nyer. u \ álasztófal által hossza legnagyobb részében két b és c szitatérre osztatik. Ezen berendezésből. mely a szitaszekrények csak egy kiviteli módjaként tekintendő, kiindúlva. a szitálandó anyag d beömlési oldalon a sík; szitára kerül, mimellett a forgattyúkorong forgási iránya a berajzolt nyilaknak telel meg. Mindkét szitatérben van egy- két. egyenes irányban haladó és a továbbítási irányban vízszintesen fektetett C és D szitaszalagból képezett lapos csatorna, melynek kei esztmetszetében a két szalag egyenlőtlensége egymáshoz föltűnő. Míg C szalag széles és gyöngén emelkedik. addig 1) szitaszalag keskenyebb és C-hez viszonyítva meredeken emelkedik. Ezen elrendezés, mely a szitálandó anyagoknak a szitacsatornában való haladását biztosítja, következőkben leli megokolását: A szitálandó anyagrészecskék teljesen sík és vízszintes föliileten tehetetlenségük folytán ugyanazon körlengő mozgást nyerik, mint az alapjuk. Ezt minden szimmetrikus edényben is nyerik, melyben minden irányban szabadon kilenghetnek. Ha azonban tehetetlenségüket akadálytalanul követhetik, akkor mindig visszatérnek kiindulási pontjukhoz anélkül, hogy előre haladnának. Míg eddigelé a szitálandó anyagrészecskék előhaladása közvetlen úton a szitáknak a hosszirányban való görbe vagy
