5998. lajstromszámú szabadalom • Önműködő mérleg
— 2 — akkor a csésze és szalag közti összeköttetés az M1 nyíláson át a tokba helyezett h rúddal idéztetik elő (5. ábra), mely vertikál irányban a d táskába támaszkodik; a rúd fölső, a tokból kiemelkedő vége hordja a mérlegcsészét. Hogy esetleges túlterhelés által az R Rl súlyoknak előállható túllengését határoljuk a czélból, hogy a mutatók megrongálását megakadályozzuk, a tokköpeny belsejében egy s1 szög van megerősítve, úgy hogy a két súlyt összekötő z rudacska, a mérlegre számított maximális megterhelésnél a szögbe ütközik. A másik s szög, a súlyok nyugvásba jövetelénél szolgál ütközőül, azaz rátámaszkodva, a mutató o pontot jelzi. Ezen iitkö zők nem engedik meg hosszú időn át a a súlyok ide-oda lengését. A mérleg érzékenységét az m henger sugarának az R RL súlytárcsák sugarához való viszonya mutatja, abban az esetben, ha utóbbiak súlyát figyelmen kivül hagyjuk. A mérleg így, az m henger megfelelő dimenzionálása mellett a legfinomabb mérésekre használható. SZABADALMI IGÉNY: Egy mutatós mérleg, melynél a teher egy g szalag segélyével, egy m henger kerületére hat, melynek élekkel ellátott és a dobba ágyazott x tengelyére exczentrikusan egy vagy több R R1 súly tárcsa van fölfüggesztve, úgy hogy a tengelynek a megterhelés által előidézett elforgása egyidejűleg a súlytárcsákat is a statikailag megfelelő kilengésbe hozza, mely kilengést a súlytárcsákon megerősített l l1 mutató a megfelelő súlybeosztáson mutatja. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten
