5979. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az alumínium alkáli és alkáliföldfémekkel való kettős szulfidjainak előállítására

Megjelent 1896 évi november lió 13-án. MAGY. g|! KIR. SZABADALMI JEST HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 5979. szám. IV/h/l- OSZTÁLY, Eljárás az alumínium alkáli és alkáli földfémekkel való kettős szulfidjainak előállítására. PÉNIAKOFF D.VEGYÉSZ SZT.-PÉTERVÁROTT ÉS HUYBAN (BELGIUM) Szabadalmaztatott 1896 évi április hó 2-ától kezdve. A jelen eljárás az alumínium más könnyű fémekkel való kettős szulfidjainak könnyebb előállítására vonatkozik olyképen, hogy kiindulási anyag gyanánt az alkáliák vagy alkáli földek aluminátjait használjuk. Az aluminiumszulfidnak a laboratóriumban eddig szokásos előállítási módja a rendkívüli magas reakczióhőfok miatt kivihetetlen a gyakorlatban. Reichel szerint, ha szénszulfid timföldre hat, a következő reakczió megy végbe. Ala

0, + 3 C Sg

= Al2

S3

-f 3 COS 391 + 3 (— 1

9

) l2

i

+ 3

(23) —141. Mint a fölsorolt thermochemiai számokból látjuk, avégből, hogy ezen reakczió végbe menjen, kívülről legalább 141 kalória meleg szállítandó. A föltalálónak azonban sikerült az aluminiumszulfid előállítását lényegesen megkönnyíteni az által, hogy a reakcziótömeghez olyan anyagot ad, mely a reakczió bekövetkezésekor maga fejleszt igen sok meleget. Mint ilyen anyagok, igen beváltak az alkáliák és alkáliföldek aluminátjai, ami könynyen meg is magyarázható, ha az illető thermochemiai számokat tekintjük. A szénszulfidnak alkáliákkel való reakcziója a következő egyenlet szerint megy végbe. 3K.0+ IV, C S2

= 3 K2

S2

+ IV, C 02 3 (100) + 1V,(—19) 3(103-7)+ IV, (98) 300—28-5 311 -f 1^7 + 186-5 Az által tehát, hogy a reakczióhoz timföld helyett hárombázisos aluminátot használunk, az erősen endothermikus reakczió (— 141) kifejezetten exothermikus reakczióvá pl. (186-5—141), tehát melegfejlesztő folyamattá alakult. Ezen eljárást föltaláló a következőképen alkalmazza. Az ismeretes módon bauxitból, alkáliszulfátból és kénvegyületekből nyert nyers aluminátot kilugozzuk és az aluminátlúgot besűrítjük. A kilúgzásnál követett eljáráshoz képest többé vagy kevésbbé bázikus aluminátot kapunk. A még sűrűnfolyós aluminátlúgot, az utólagos porozitás czéljából, kátránnyal vagy szénnel keverjük és együttesen teljes beszáradásig hevítjük, a tömeget e közben erősen kalcziuálhatjuk, miután tudvalevő-