5974. lajstromszámú szabadalom • Újítások gázizzó fény-lángzókon

Megjelent 1896. évi november lió 11-én. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 5974. szám. II/d. OSZTÁLY. Javítások gázizzófény lángzókon. CONTINENTAL GAS-GLÜHLICHT-ACTIEN-GESELLSCHAFT „METEORVORMALS KROLL, BERGER & C° BERLINBEN. Szabadalmaztatott 1898 márczius hó 25-étől kezdve. A jelen találmány minden fájta gáz- és önműködőlég gázt fejlesztő lámpák számára való gázizzófény-lángzók javítására vonatkozik, a javításoknak czélja, egyrészt, hogy az izzótestet a lehető legnagyobb terjedelemben, föl egészen a fölső végéig, érintkezésbe hozzuk a lánggal, a végből, hogy fényerejét teljesen kihasználjuk, másrészt, hogy az izzótestet megsérüléstől lehetőleg megóvjuk. A rajzban a lángzónak két kiviteli módozata van ábrázolva. Az 1. ábra ismeretes Bunsen lángzót mutat hosszmetszetben. Az a lángzócső fölső vége fémszitával van befödve, melyen a o izzótestet hordozó b rudacska keresztül megy. Ezen b rudacska tetszés szerinti módon, centrikusán vagy excentrikusan lehet az a csőben vagy csővön megerősítve; mint különösen czélszerű, ajánlatos a rajzban föltüntetett megerősítési mód az a csőbe élével bedugott d bádog csíkkal (3. ábra), mely lyukakkal van ellátva, ez utóbbiakon dugjuk keresztül és ezek tartják a b rudacskát. Az a cső fölött megfelelő távolságban, czélszeríien a b rudacskán eltolhatóan, vagy csavarmenettel állíthatóan, van az e lángosztó alkalmazva, mely az a cső fölső végéből kilépő lángot ismeretes módon kényszeríti, hogy a lángosztó körül szétterjedjen Ezáltal elérjük azt, hogy a láng az izzótest falazata felé irányul, a helyett, hogy függélyesen és centrálisán fölfelé szállna. A láng enfiélfogva a c izzótestnek a lángzó fölött lévő egész hosszát érinti és az izzótestet fényes világításba hozza. A lángnak szétterjedését elérhetjük azonban a lángosztó nélkül is, az a cső fölső végének sajátos alakítása által, mint a hogy az a 2, ábrában föl van tüntetve. Az a cső itt fölfelé konikusan vezettetik és köröskörül tetszés szerinti keresztmetszettel biró lyukakkal van ellátva, melyekből a gáz és levegő kiömlik és a lángot képezi. Ezen csúcs kónikus alakja folytán a láng itt is szétterjed és a c izzótest alakjához alkalmazkodik. azaz azt aljától csúcsáig érinti, úgy hogy az fölfelé egész kiterjedésében inteziven izzásba jön. Az izzótestet hordozó b rudacska ebben az esetben az a cső csúcsába van beforrasztva vagy betéve pl. becsavarva, a végből, hogy abban centri kusan megtartassék. A c izzótest szabadon lóg a lángzó fölött, azaz alsó vége nem fekszik rá a lángzó csövére. Hogy tehát a c izzótest alsó végét