5951. lajstromszámú szabadalom • Állótengelyek talpcsapágyainak helyettesítésére való szerkezet

Megjelent 181)0. évi november lió 11-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS szam. V/e/l. OSZTÁLY. Állótengelyek talpcsapágyainak helyettesítésére való szerkezet. TRENTA HYACINTUS MECHANIKUS LYONBAN. Szabadalmaztatott 1895 május hó 6-ától kezdve. A jelen találmány tárgyát képező szer­kezet álló tengelyek talpcsapágyainak he­lyettesítését czélozza, különösen pedig al­kalmas ez a gőz és vízturbináknak, centri­fugális szárító készülékeknek és más effélék­nek nagy sebességgel forgó tengelyei számára. A szóban forgó szerkezetnek czélja a ten­gelycsap alapfölülete és a tengelyt hordó csapágyfölület között föllépő csúszó súrló­dást gördülővé változtatni, mi által a mun­kának különben fölemésztett, lényeges ré­sze értékesíttetik, a hőfutás lehetőleg csök­kentetik és jobb kenés válik lehetségessé. A mellékelt rajz ezen szerkezetnek egy foganatosítási alakját mutatja kevéssé meg­terhelt, gyorsan forgó tengelyek számára. Az 1. ábra függélyes hosszmetszet. A 2. ábra hossznézet. A 3. ábra oldalnézet. Az egyik vagy mindkét végén a gépáll­ványban szilárdan ágyazott vízszintes A tengely két laza R RL korongot hord, me­lyek sík föliiletükkel egymásfelé vannak for­dítva és egymás közt kis hézagot hagynak szabadon, melyet az egyik korongon alkal­mazott köralakú B kiszögellés okoz, mely­nek magassága határozza meg a két korong közötti hézagot, melyek tehát csak ezen kis fölületen súrlódhatnak egymáson. A korongokat helyzetükben az A' A" állító gyűrűk rögzítik, melyek közül a korongok­nak egymáshoz való állítása czéljából vagy csak az egyiket vagy mindkettőt mozgat­hatjuk. Ezen korongoknak kerületi fölületei kissé kúposak és a korongoknak egymás mellé való állítása folytán körben futó hornyot képeznek, melynek keresztmetszete igen la­posra nyomott V alakkal bir. Ezen horony­ban annak legmagasabb pontján nyugszik a p csap, melyet a I) sín a horonyhoz való állásában biztosan megtart. A csapnak vége félgömbalakú, úgy hogy a ferde korongkarimákkal csak két pontban érintkezik, melyek ezen két folületnek haj­lásszöge és a csapvég sugara szerint köze­lebb vagy távolabb esnek egymástól. Mihelyt a csap forgásnak indul, ezen két alátámasz­tási pontban gördülő súrlódás lép föl, mely az R Rl korongokat egymással ellentétes irányban és a csap sebességénél sokkal las­sabban forgatja. A korongok sebessége a két érintkezési pontnak távolságától és a korongok átmérőjétől függ. A kenés könnyen történhetik és pedig az által, hogy a két R R1 korongot kerületük­nek egy csekély részével egy alattuk el­rendezett olajtartóba merítjük. Mivel a ko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom