5896. lajstromszámú szabadalom • Csévézett fonálfestő kádakon alkalmazott levehető és rögzítőkészülékkel ellátott csévetartó
nek fixen megerősített a tövisekre való gyors és biztos ráhúzása milyen kényes munka-A jelen találmány a festési eljárás munkamódjának lényeges javítására vonatkozik. Első sorban könnyen levehető töviseket használok, melyek a hengeren igen gyorsan fixirozhatók. Természetesen egészen mellékes a találmányra nézve azon részletek szerkezete, melyek segítségével a tövis gyors levétele illetőleg fixirozása történhetik. Minden esetben jellemzi az eljárást az, hogy a cséve a levett tövisre húzható föl és utóbbi visszahelyezése után, egy bizonyos mérvű elforgatással fixirozható. Ez által a csévének gyors és biztos fölhúzása válik lehetségessé és a selejtes árú keletkezése elkerülhető, amit a gyakorlat már be is bizonyított; azonkívül a festés után a töviseken száríthatjuk a csévéket. Egy festékhenger - csoportozathoz csak annyi tövis szükséges, mint amennyit a munka megkíván, míg azok előbb fixen lévén megerősítve a hengeren, esetleg fölösleges számban is voltak alkalmazhatók. A mellékelt rajz 4.. 5., 6., 7. és 7" ábrájában az előbb leirt elrendezésnek egynéhány kiviteli módozata látható. A 4. ábra szerint minden egyes tövis legalsó végén g szögalaku kivágás észlelhető, melybe a b festék hengerre szerelt d czirkulácziós hüvelyben elhelyezett h szög a tövig bedugása után belefogódzik. A tövisnek mostan következő elforgatása által a szög a tövis kivágásának g részébe megy s a tövist helyzetébe fixirozza. A g kivágásnak g része, egy kis emelkedésű csavarvonalban van elhelyezve, úgy hogy a c tövis forgatás által erősen fixiroztatik a d hüvelybe. Az 5. ábrában fordított elrendezés látható. Itt az említett h szög c tövisen van elhelyezve, mig a szögnek megfelelő üreg a d czirkulácziós hüvelyben található. A li szöget vagy egy a tövist átható rúdacska; esetleg kis kiugrás vagy végre a hüvelyfalból kisajtolt h ék képezheti. A 6. ábrában, a hüvely alsó végén, a fölületnek egy vagy több helyen i csavarmenettel ellátott sáv van alkalmazva, mig a d vezető hüvely belsejébe a megfelelő k anyacsavarmenet van bevágva. Azonkívül &-nál hiányzik a hüvely k csavarmenete azon a helyeken, melyeknél az a tövis beilleszthetése czéljából szükséges. A tövis bedugása után következő elforgatását idézi elő az i csavarmenetnek. A d hüvelybe vágott menetbe való befogódzást, miáltal a tövis rögtön fixiroztatik. A 7. ábra egy hasonló szerkezetet mutat, csakhogy a csavarmenetek helyett, a c tövis legalsóbb végére két / ék van szerelve, melyek a tövis behelyezésénél a hüvelyen alkalmazott megfelelő két m kivágásba tolatnak, mig a tövis elforgatásánál az l ékek a hüvely alsó homlokfölületére illeszkednek. Ezen homloklap, két egymással szemközt fekvő n csavarszerű emelkedéssel látandó el, melyek mentén az l lefelé húzott ékek csúsznak és ily módon a tövist fixirozzák. 7. a ábra egy egészen hasonló elrendezést mutat, de csak egy l ékkel és n csavarmenettel van fölszerelve a szerkezet. Minden egyes esetben egy o tárcsával van a tövis fölszerelve, mely utóbbi fixirozott állapotában erősen ráfekszik a hüvely fölső, köralakú homlokfölületére. Egy a tárcsán alkalmazott o1 kivágás (4. ábra) fekvése által jelzi a tövis laza illetőleg fixirozott állását. A 6. ábrában az s, kivágás, a tövis határállásainak megfelelő ívben vétetik ki, mely határállásokat a b hengerre vagy d hüvelyre szerelt szög szabályozza. Ezen példákból látható, hogy a találmány alapgondolata szerkezetileg különböző módon vihető ki. Minden esetben fontos az, hogy a tövisek könnyen levehetők és gyorsan fixirozhatók legyenek, mit egyszerű elforgatás által érhetünk el. SZABADALMI IGÉNYEK: 1. Cséve-festő készülékek b festőhengereinél alkalmazott könnyen levehető c tövisek, melyek a hengerbe való bedugásuk után elforgatás által fixiroztatnak.
