5878. lajstromszámú szabadalom • Új elektródlemez galván- és másodrendű elemek számára

Megjelent 189<>. évi november lió 4-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 5878. szám, vir/g. OSZTÁLY. Új elektródlemez galván- és másodrendű elemek számára. DR SCHOOP PÁL MÉRNÖK BÉCSBEN. Szabadalmaztatott 1896 márczius hó 20-ától kezdve. Hogy az elektródoknak lehetőleg legki­sebb súlya mellett oly alaplemezeket kap­junk, melyeknek föliilete nemcsak elegendő nagy arra, hogy a Planté-féle formálás mel­lett elég nagy kapaczítással bírjanak, hanem ttíliiletiik egyszersmind olyan, hogy a fogak közötti térnek aktív anyaggal való kitöltése mellett, közelítőleg ugyanoly nagy kapaczi­tást kapjunk, mint a Planté-féle formálás esetén, erre a czélra használjuk a jelen le­irás értelmében a következőkben leirt fölület­szerkezetet. Az elektród áll egy, mindkét oldalán fo­gakkal ellátott lemezből, melyek czélszerűen épen olyan magassággal, szélességgel és mélységgel bírnak, hogy a közöttük lévő tér 2—3-szoros nagyságú felületet (síkot) föd, mint a fogaknak a lemez síkjában fekvő fö­liilete. A fogaknak teljes fölületét ellenben úgy kell megszabni, hogy ezek a szabadon álló lapfölülettel együtt a síkfölületnek 2—3-szorosát tegyék ki. A fogaknak köbtartalma ekkor úgy arány­lik a közöttük lévő tér köbtartalmához, mint 1; 2—1 : 3. Emellett az a fogak a b lemez két fölü­letén (mellső és hátsó oldal) nincsenek tű­körképszerűen elrendezve, hanem, amint ezt a lemeznek a mellékelt 2. ábrán föltünte­tett körösztmetszete mutatja, egymással szemben, mélyedés emelkedésre, eltolva. Mint a rajzból látszik, az alaplemezben a czirkuláczió előidézésére c lyukak lehetnek elrendezve. A fogak, mint n-nál látszik, gyengén he­gyezett parallelepipédek, azonban, mint a-nál látszik, piramisalakuan is kiképezhetők. Ez az alaplemez öntés útján állíttatik elő, mi mellett a két egymással szemben fekvő félformában a fogaknak megfelelő mélyedé­sek vannak belevésve vagy más módon al­kalmazva. Az öntőforma czélszerűen akként alakít­ható, hogy aczéllemezből való szalagokat, melyek megfelelő bemetszésekkel vannak ellátva, úgy helyezünk el egymás mellett, hogy az előző szalagnak egy teljes föliilete mellé mindig a következő szalagnak egy hé­zagja jut. Két, ily módon előállított félfor­mát azután helyesen alkalmazott állító csa­pok és lyukak segítségével úgy fektetünk egymásra, hogy az egyik félforma mélyedé­sei a másik félforma csúcsaival állanak szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom