5869. lajstromszámú szabadalom • Dugattyú-tolattyús vezérmű
— 2 — végpontján az L rúddal jóval kisebb szöget képez, mint mozgása alsó végpontján. A diagramm 1. pontja a gőzbeömlés megnyitásának a fölfelé löket közben, a 2. pont a gőzbeömlés elzárásának, lefelé löket közben felel meg, a 3. 4. pontok ugyancsak a lefelé lökethez tartoznak és megfelelő sorrendben a kifúvató nyílások elzárásának, a gőznek a dugattyú alsó fölületéről a fölsőre való átmenetének, az 5. pont pedig emez átömlő nyílások elzárásának felel meg. A 6. pont ismét a fölfelé lökethez tartozik és a kifúvatás kezdetének felel meg. Eme dugattyús tolattyú mozgató mehánizmusnak hatása körülbelől ugyanaz, a mi egy oly exczenter által volna létesíthető, mely a forgása első része alatt a forgattyúval szemben kis elősietéssel bir (mi korai elzárásnak felel meg) a forgás későbbi szakában oly helyzetbe jut, melyben az elősietés nagyobb (hogy a kifúvatás később legyen zárható) és mely exczenter forgása utolsó szakában a kezdeti állásába jut. Ha eme mehánizmust kettős hatású gépeknél alkalmazzuk, azt épen úgy, mint a dugattyús tolattyúnál a henger mindkét végén külön-külön kell alkalmazni. Hogy a dugattyú-rúdak tágulása a henger fölmelegedésénél a rúd és a keresztfej kapcsolatára káros hatást ne gyakoroljon, külön csúsztató pofákat is lehet használni és minden egyes dugattyú rúdon egy-egy ilyet alkalmazni, míg a hajtórúd csapján eltolható fog maradni. A fojtás által történő szabályozásra forgatható e gyűrű van a vezérhengeren kívül oly módon alkalmazva, hogy e2 hasítékai (4. ábra) többé-kevésbbé födjék a vezérhenger hasítékait. Az e4 rúd a B födél egy tömítő szelenczéjén megy át, ezenbelül az e3 fogaskerékkel a fojtógyűrű fogazatába fogódzik, úgy, hogy az utóbbi eltolódása az c4 rúdnak kézzel való -forgatásával végezhető. Ennek az az előnye, hogy a gőz fojtását a henger beömlési helyéhez közel végezhessük. Hogy a vezérmű hengerének és a munkahengernek födele könnyen el legyen távolítható, az A3 külső falon levő Ai gőzbevezető cső az A henger A2 köpenyének alsó felébe nyúl. Eme hengerköpenyből a gőz a P födélköpenybe jut, mely előtt az e fojtógyűrű van alkalmazva. A hengerfödélnek eme köpenyre viszonyított belső és külső része egy darabot, vagy pedig külön álló részt képezhet. Az A3 tér vízmentesítésére csap is alkalmazható, a tér maga oly közfalakkal lehet ellátva, hogy a gőzt a födélgőz köpenyébe jutása előtt az egész téren való átfolyásra kényszerítsük, mikor nem csak a gőzköpeny, hanem még vízválasztó edény gyanánt is szerepel. A kifúvató cső az 1. ábrán nagyobi) világosság okáért van a metszés síkjában alkalmazva, míg a valóságban, nehogy a dugattyú rúdnak útjában legyen, a síkból mintegy 90°-kal ki van forgatva. A 2. ábra oly berendezést mutat, melynél a hengerfödél és a dugattyú között levő tér a Q túlhevítő elhelvezhetése czéljából növelve van. A túlhevítő alkalmasabb módon alig helyezhető el. Hogy a Q túlhevítő a vezérmű hengert túlságosan föl ne melegítse, a kettő között a hengertől, illetve egymástól csekély távolságba eső, egy vagy több R gyűrű van alkalmazva. A munkahenger belsejében levő E vezérhenger rész a munkahenger födelében levő résszel legczélszerüebben nem képez egy darabot, mi a födél eltávolítását megkönynyíti. A bemutatott berendezésben a vezérmű henger alsó része a munkahenger fenekén, fölső része ennek födelén lehet megerősítve. A 3. ábrán látható berendezésnél a dugattyú fölött a kompresszió, a dugattyú alatt pedig az expanzió kisebb, minthogy a II nyílás elmaradnak és helyüket A2 gyűrűs nyílás foglalja el. A gőzbeömlése a henger fölső részéből az alsóba nem úgy, mint az 1. ábrán, a munka dugattyú H nyílása, hanem a dugattyús tolattyú gyűrűalakú /<2 nyílása segélyével történik. Az 1. ábrán f betűvel jelzett rész a 3. ábrán hiányzik, a h2 nyílás pedig, hogy új ezéljának is megfelelhessen, tágasabb. Ha az F vezérdugattyú és a C munkadugattyú egymásra viszonyítva az 1. ábrán
