5824. lajstromszámú szabadalom • Eljárás köröskörül díszített hengerelt vas oszlopok előállítására

— 2 — a mindenkor meghatározható, előre megállapítható, hogy az előkészítményen mily irányban kell a diszítményeknek pld. rutáknál (Rauten) szalagoknak, leveleknek állaniok, hogy a kész oszlopon annak tengelyére merőlegesen vagy vele párhuzamosan vagy tetszésszerinti irányban álljanak. Ez azonban még nem elegendő, hogy egy meghatározott idomú díszített oszlopot előállítsunk. Az előkészítmény keresztszelvénye, illetőleg az anyagelosztás, az oszlop alakulására határozott befolyással bir. Az előkészítmény csavarásánál mindkét szélén bizonyos irányú erők lépnek föl pl. az 1. ábrában föltüntetett keresztmetszetű, az a oldalon diszítményekkel biró, szalag csavarásánál keletkező x x erők a szalagot a 2. ábrán föltüntetett alakra változtatják és így az a oldalon levő díszítések részben eltakartatnának, illetőleg befelé hajtatnának. Ezért az előkészítménynek a 3. ábrán föltüntetett alakot kell adni, hogy a kész oszlopon az a oldalon levő díszítések lapos, vagy a kivánt alakban föltűnjenek. Ha az előkészítmény egyszerű sík fölülettel bir, akkor a fölcsavarás után ezen fölület az oszlop tengelyével párhuzamos irányban metszve homorú vonalat ad, 6. ábra. b, az erre merőleges irányban metszve pedig domború vonalat ad, vagyis a fölület ezen irányban hengeres. Az emelkedési szögre merőleges irányban metszve a fölületet, a metszési vonal egyenes. Ebből kiadódik, hogy a fölhasználandó idomvas keresztmetszete úgy szerkesztendő, hogy a befelé eső oldala homorú legyen 3. ábra, míg a kifelé eső oldalnak dombomnak illetőleg vastagodással ellátva kell lennie. Ha oly oszlopokat kívánunk előállítani, melyeken csavarvonalban futó domborulatok vannak, akkor az előkészítmény keresztmetszetét a szerint amint ezen domborulatoknak lapos vagy inkább köralaku keresztmetszetet kívánunk adni, vagy a 4. vagy az 5. ábrában föltüntetett alakban készítjük. Az előbbi esetben az eredeti félköralaku rész n kevéssé változik, mivel az n ív és az o peremek egymást ellensúlyozzák. Utóbbi esetben azonban az o peremek erős nyomást fognak gyakorolni a p ívre, miáltal ez tetemesen összenyomódik, úgy hogy majdnem teljes körkeresztmetszetet nyer. Eljárásunk szerint ezen előkészítmény -bői a (5. és 7. ábrákban föltüntetett oszlopok állíthatók elő. Az ily egyszerű idomvasból csavart üreges oszlopok vagy rudak csak aránylag csekély terhelést birnak ki, de szilárdságuk lényegesen emelhető azáltal, hogy az üreget egy alkalmas anyaggal pl. fémmel, czementtel stb. kiöntjük. Hordképességük azonban azáltal is nagyítható, hogy előállításaikra komplikáltabb keresztszelvényű idomvasakat alkalmazunk, illetőleg többeket egyesítünk mint pl. egy T alakú egyesítve egy-egy olyannal, mely a szögleteket elfödi, mint a 8. ábra mutatja. A T idom középső ága helyettesíti a tömör belső részt, mivel az oszlop tengelyén végig húzódik. Több rúdnak összecsavarása, mint a 8. ábrán látható, egy további igen fontos hatás előállítására vezet. Lehet pl. két vasrúd között egy vörösréz vagy sárgaréz rudat csavarni, ekkor egy vörös- vagy sárgaréz csavarszalaggal biró oszlopot nyerünk, ami igen szép benyomást gyakorol és a mi öntött vasoszlopoknál csak hiányosan és mulandóan festés által állítható elő. Világos, hogy ily színhatások az alkalmazandó díszítési elemek megfelelő festése által korlátlanul fokozhatok. Ezen eljárásunk szerint készített oszlopok hordképessége még azáltal is lényegesen fokozható, hogy az előkészítményen a csavarvonal menetében érintkező fölületeket olyként szerkesztjük, hogy azokon egymásba nyúló részek legyenek, melyek a csavarásnál szorosabban egymásba záródnak. A 9., 10.. 11., 12, 13., 14. és 15. ábrák néhány ily idomot tüntetnek föl. Úgy amint több komplikált idomszelvény egymásba való illeszkedése által, egy szilárd üreges oszloppá csavarható, épp úgy több egyszerűbb idomszelvény is egyesíthető. Érintkezési fölületeik oly alakkal kell hogy bírjanak, hogy a csavarásnál szilárdan egymásba illeszkedjenek és így oszlopok és esőalaku testek egy vagy több czélszerűen ala-