Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 2004. április-június (109. évfolyam, 4-6. szám)
2004-04-01 / 4. szám
2004/4 - SZKV 53 Beszámoló az Iparjogvédelmi Szakértői Testület 2003. évi működéséről Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervzetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. §-ának (4) bekezdése alapján az Iparjogvédelmi Szakértői testület 2003. évi működéséről szóló beszámolót közzéteszem. Posteinerné Toldi Márta s.k., az Iparjogvédelmi Szakértői Testület elnöke I. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezeti és működési rendje; a működési költségek fedezete 1. Az Ipaijogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban: ISZT) a 2002. évi XXXIX. törvénnyel módosított, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 114/Z. §-a alapján alakult meg. A módosított törvény 2003. január 1-jei hatályba lépése előtt az Szt. 16. §-ának (2) bekezdése alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő Találmányi Szakértői Testület csak a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos ügyekben adhatott szakértői véleményt. Az Szt. 118. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján született meg a 79/1995. (XII. 29.) IKM rendelet a Találmányi Szakértői Testületről, amelynek 1. §-a kiterjesztette a Találmányi Szakértői Testület feladatkörét az iparjogvédelemmel kapcsolatos valamennyi jogvitás ügyre. Miután az Szt.-beli szabályok a feladatkör-bővülést nem tartalmazták, és a testület elnevezése sem fejezte ki pontosan a testület működési körét, a szabadalmi törvény módosítása során a módosított törvény 114/Z. §-ában került sor a testület új feladatkörének meghatározására és a testület új elnevezésére, valamint az Szt. 118. § (1) bekezdése alapján felhatalmazást kapott a Kormány arra, hogy az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetének és működésének részletes szabályait rendelettel állapítsa meg. 2. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) határozza meg a testület feladatait, működését és eljárását. Az R. 2. §-ának (1) bekezdése alapján a testület tagjait az igazságügy-miniszter nevezi ki ötéves időtartamra. A kinevezésre a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) elnöke tesz javaslatot, amelynek összeállításához javaslatot kér az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetektől. Az R. 2. §-ának (3) bekezdése értelmében a testület létszáma legfeljebb ötven lehet. 3. A 2. pontban ismertetett rendelkezés alapján dr. Bárándy Péter igazságügy-miniszter úr 2003. április 1 -jétől kinevezte az ISZT ötven tagját, ezen belül héttagú elnökségét és - alulírott Posteinerné Toldi Márta személyében - annak elnökét. Az MSZH elnöke az ISZT tagjainak névsorát az MSZH hivatalos lapjában, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben 2003. áprilisában (2003/4-SZKV) közzétette (1. számú melléklet). 4. Az ISZT elnöksége 2003. június 24-én tartotta alakuló ülését (2. számú melléklet). Az ülésen az elnökség megállapította a testület működése ügyrendjét és elfogadta a testület költségvetését, továbbá a testület elnöke tájékoztatta az elnökséget a folyamatban lévő megbízások és megkeresések számáról. Az MSZH elnöke az elnökség által elfogadott ügyrendet és költségvetést jóváhagyta, valamint az ISZT ügyrendjét az MSZH hivatalos lapjában, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben (2003/7-SZKV) közzétette (3. számú melléklet). 5. Az MSZH elnöke - az ISZT elnökével egyetértésben - dr. Csiky Pétert, az MSZH Jogi Osztályának vezetőjét bízta meg 2003. április 30-ával a testület titkári feladatainak ellátásával. Dr. Csiky Péter titkári feladatainak ellátására szóló megbízást az MSZH elnöke - tekintettel főosztályvezetői megbízására - 2003. szeptember 30-ai hatállyal visszavonta, és az ISZT elnökével egyetértésben 2003. október 1 -jei hatállyal dr. Cserhátiné dr. Füzesi Krisztinát, az MSZH Jogi Osztályának jogi ügyintézőjét bízta meg az ISZT titkári feladatainak ellátásával. 6. Az ISZT működési költségeit, beleértve a testület titkárának az R. 4. §-ának (4) bekezdése szerinti megbízási díját az MSZH elnöke biztosítja. Az R. 7. §-a alapján a szakértői vélemény elkészítéséért a rendelet mellékletében meghatározott díjat kell fizetni. Az ISZT elnöke az R. 4. §-ának (1) bekezdése alapján fizethető tiszteletdíjról lemondott, így a szakértői vélemény elkészítéséért befolyó díjból, az ISZT ügyrendjében meghatározott módon és arányban csak az eljáró tanácsok tagjai tiszteletdíjának kifizetésére került sor. II. Bírósági vagy hatósági megkeresések, vagy megbízások és az azok alapján adott szakértői vélemények 1. AzR. 1. §-ának(l) bekezdése értelmében az ISZT az Szt. 114/Z. §-ának (1) és (2) bekezdésében megjelölt ügyekben szakértői véleményt ad bírósági vagy hatósági megkeresés, vagy megbízás alapján. 2. 2002. évben a Találmányi Szakértői Testülethez 15 megkeresés, ill. megbízás érkezett. A 15 ügyből két ügyben elegendő volt általános jogi tájékoztatás nyújtása; egy ügyben a megbízó nem fizette meg a szakértői vélemény elkészítésének díját. 2002. évben mindösszesen négy szakértői vélemény készült el, igy nyolc szakértői véleményt 2003. évben az újonnan megalakult Iparjogvédelmi Szakértői Testület eljáró tanácsai készítettek el. A 2002. évről 2003. évre áthúzódott megkeresések és megbízások listáját a 4. számú melléklet tartalmazza. 3.2003. évben az ISZT-hez 14 megkeresés, ill. megbízás érkezett. A 14 ügyből három esetben nem volt szükség eljáró tanács kijelölésére, elegendő volt általános jogi tájékoztatás nyújtása. A 2003. évben benyújtott megkeresések és megbízások listáját az 5. számú melléklet tartalmazza. 4. Az ISZT a 2002. évről áthúzódott ügyeket is beleértve, 2003. évben 19 megkeresés vagy megbízás esetében adott ki szakértői véleményt. Miután a szakértői testület tagjainak kinevezésére 2003. április 1-jén került sor, és az ügyrend elfogadására pedig 2003. év júniusában, gyakorlatilag a 19 ügyben mintegy háromnegyed év alatt került sor a szakértői vélemények kiadására. Miután a 2002. évről áthúzódott ügyekben a szakértői véleményeket haladéktalanul el kellett készíteni, és az ISZT ügyrendje 7. pontjának (2) bekezdése szerint bíróság vagy más hatóság megkeresése esetén az eljáró tanács a szakértői véleményt a bíróság, illetve más hatóság által megjelölt határidőn belül köteles megadni, az eljáró tanácsok tagjai elsősorban a Szakértői Testület munkájában korábban is részt vett, tapasztalattal rendelkező tagjaiból kerültek megbízásra. 5. A szakértői véleményt kérő megkeresők és megbízók körét elemezve megállapítható, hogy 2002. évhez viszonyítva jelentősen növekedett a rendőrhatósági megkeresések száma. Míg 2002. évben csak egyetlen rendőrhatósági megkeresés érkezett, addig 2003. évben négy ügyben kértek a különböző rendőrkapitányságok szakvélemény, és további két esetben pedig jogi tájékoztatást adott az MSZH Jogi Osztálya különböző rendőrhatóságnak.
