Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 2003. január-március (108. évfolyam, 1-3. szám)
2003-01-01 / 1. szám
2003/1 - SZKV 3 A Kormány 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelete az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről* A Kormány a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló, többször módosított 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 118. Íjának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület feladatai l-§ (1) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban: Szakértői Testület) az Szt. 114/Z. §-ának (1) és (2) bekezdésében megjelölt ügyekben szakértői véleményt ad bírósági vagy hatósági megkeresés, vagy megbízás alapján. (2) E rendelet alkalmazásában iparjogvédelmi jogvitás ügy a) a szabadalmi oltalom, a növényfajta-oltalom, a használati mintaoltalom, a formatervezési mintaoltalom, a topográfiaoltalom, a védjegyoltalom és a földrajzi árujelzők oltalma; b) a Polgári Törvénykönyv által védett és külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó, társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotásokat megillető védelem; c) a személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik (know-how) tekintetében megillető védelem, valamint d) az a)-c) pontokban említett szellemi alkotások, ismeretek és tapasztalatok tekintetében a tisztességtelen versennyel és a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával szemben a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseiben biztosított védelem alapján fennálló jogok érvényesítésével összefüggő bármely jogvita. (3) E rendelet alkalmazásában iparjogvédelmi kérdésnek minősül a (2) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlásával kapcsolatos bármely kérdés. A Szakértői Testület szervezete, tagjai és tisztségviselői 2.§ (1) A Szakértői Testület tagjait az igazságügy-miniszter nevezi ki ötéves időtartamra. A kinevezésre a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) elnöke tesz javaslatot, amelynek összeállításához véleményt kér az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetektől. (2) A Szakértői Testület tagjának iparjogvédelmi szakértelemmel vagy az iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenységi területen szakismerettel rendelkező személy jelölhető. (3) A Szakértői Testület létszáma legfeljebb ötven fő lehet. (4) Az MSZH elnöke - ha a Szakértői Testület működőképességének megőrzéséhez szükséges - az (1) bekezdésben előírt ötéves időtartam lejártát megelőzően is javasolhatja újabb testületi tagok kinevezését. Az ( 1 )—(3) bekezdés rendelkezéseit ilyen esetben is alkalmazni kell. 3-§ (1) A Szakértői Testület elnökét és elnökségét az igazságügy-miniszter az MSZH elnökének javaslatára nevezi ki a Szakértői Testület tagjai közül. Az elnök és az elnökség kinevezése ötéves időtartamra szól. (2) Az elnökség hét tagból áll; a Szakértői Testület elnöke hivatalból tagja az elnökségnek. (3) A Szakértői Testület titkárát a Szakértői Testület elnökével egyetértésben az MSZH elnöke bízza meg az MSZH köztisztviselői közül. * Megjelent a Magyar Közlöny 2002/159. számában, 2002. december 20-án. 4. § ( 1 ) A Szakértői Testületet az elnök irányítja és képviseli. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökség általa kijelölt tagja helyettesíti. Az elnök tiszteletdíjban részesül, amelynek összegét az elnökség javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg. (2) A Szakértői Testületet az elnökön kívül az egyes ügyekben az eljáró tanács elnöke is képviselheti. (3) Az elnökség figyelemmel kíséri és értékeli a Szakértői Testület működését. Üléseit szükség szerint, de legalább évente egyszer a Szakértői Testület elnöke hívja össze. (4) A titkár feladata a Szakértői Testület ügyvitelének ellátása. Megbízási díját a Szakértői Testület elnökének javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg. A Szakértői Testület működése 5-§ (1) A Szakértői Testület az elnökség által megállapított és az MSZH elnöke által jóváhagyott ügyrend szerint működik. (2) A Szakértői Testület éves költségvetését az elnökség fogadja el és az MSZH elnöke hagyja jóvá. Az MSZH elnöke biztosítja a Szakértői Testület működésének tárgyi feltételeit és megköti a Szakértői Testület működtetéséhez szükséges szerződéseket. (3) A Szakértői Testület elnöke - az elnökség jóváhagyásával és az MSZH elnökével egyetértésben - évente beszámol a Szakértői Testület tevékenységéről az igazságügy-miniszternek. Az éves beszámolót tájékoztatásul meg kell küldeni az MSZH felett a Kormány nevében felügyeletet gyakorló miniszternek is. (4) A Szakértői Testület tagjainak névsorát, az ügyrendet, az éves beszámolót és - az eljáró tanács elnökének javaslatára, az MSZH elnökének egyetértésével a szakértői véleményt az MSZH hivatalos lapjában kell közzétenni. (5) A Szakértői Testület pecsétje a Magyar Köztársaság címere „Iparjogvédelmi Szakértői Testület” körirattal. A Szakértői Testület eljárása 6.§ (1) A Szakértői Testület nevében a szakértői véleményt háromvagy öttagú szakértői tanács (a továbbiakban: eljáró tanács) alakítja ki szótöbbséggel. A Szakértői Testület elnöke jelöli ki - az ügy természetének megfelelően - az eljáró tanács tagjait, valamint közülük az ügy előadóját és az eljáró tanács elnökét. (2) Ha a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel a Szakértői Testület tagjai nem rendelkeznek, tanácskozási joggal külső szakértő közreműködése is igénybe vehető. (3) A Szakértői Testület véleményének kialakításában nem vehet részt olyan személy, akivel szemben a Polgári Perrendtartás 178. §-a ( 1 ) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A Szakértői Testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértő ne vegyen részt a szakértői vélemény kialakításában. 7.§ (1) A Szakértői Testülethez érkező bírósági vagy hatósági megkereséseket, illetve megbízásokat - a titkár által történő előkészítést követően - a Szakértői Testület elnöke fogadja el és igazolja vissza. (2) Bíróság vagy hatóság megkeresése esetén a szakértői vélemény elkészítéséért alapdíj, és ha az ügyben egynél több tanácsülés tartása
