Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 2003. január-március (108. évfolyam, 1-3. szám)
2003-02-01 / 2. szám
112 2003/2 - SZKV gyen, biztosítva azt a lehetőséget is, hogy az egyedi munkaszerződés normái - önálló speciális szerződéstípus szabályaiként - az új Ptk.-ba kerülhessenek. A szabályozásnál az európai közösségi jogi aktusok alakító hatása számottevő, és a munkavállaló fogalmilag „gyengébb fél”jellege is markáns sajátosságként veendő figyelembe.- A társaságok jelenleg külön törvényekben foglalt magánjogi szabályai (vagy legalábbis azok többsége) elvileg beépíthetők volnának az új Ptk.-ba: az egyes jogi személyekre vonatkozó speciális normák között, önálló Részben kaphatnának helyet. Egy ilyen megoldás logikusan következne a Koncepció javaslatából: azokra a jogi személyekre, amelyeknek belső és külső kapcsolatai polgári jogi jogviszonyok keretében bonyolódnak, a Ptk. adjon teljes körű szabályozást, mivel a szabályozási tárgy és a szabályozás módszere illeszkedik a Kódex jellegéhez. A gazdasági társaságokról szóló szabályoknak az új Kódexbe építése több előnnyel járna: bővíthető ajogi személyekre vonatkozó általános szabályok köre, normák ismétlése válik elkerülhetővé. Ezen kívül a Ptk. normáinak (a bevezető rendelkezéseknek, a jogi személyek általános szabályainak, a kötelmek és a szerződések általános normáinak) háttér-jogszabály jellege (amit most a Gt. külön mond ki) evidenssé válik stb. Ezek miatt és hasonló kodifikációs előnyök miatt döntött annak idején a svájci törvényhozó, legutóbb pedig a holland jogalkotó is a társasági jognak a magánjogi kódexben történő elhelyezéséről. Komoly ellenérvek is megfogalmazódnak ugyanakkor az integrálással szemben: magánjogi és közjogi normák vegyülése a gazdasági társaságok szabályozásánál, a Gt. egysége, megszokottsága stb. Különösen nehezen képzelhető el az integrálás- már csak a szabályozás kógenciája miatt is - a részvénytársaságok joganyagával kapcsolatban. S végül problémaként jelennek meg a szövetkezetek, amelyeknek jellege a mai szabályozásban kétarcú: erős egyesületi jegyek fedik el gazdasági társasági tulajdonságaikat. Mindezek miatt a társasági jog és az új Ptk. viszonya a Gt. novelláris felülvizsgálata során határozható meg.- Az iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények anyagát az új Kódex- a hatályos Ptk.-hoz hasonlóan - nem kívánja integrálni, noha a szellemi tulajdon jogviszonyaiban keletkező alanyi jogok (és megsértésük szankcióinak többsége) egyértelműen magánjogi jellegűek. A külön törvények jogágazati szempontból vegyes normákat foglalnak magukban, és azokat nem volna szerencsés jellegük különbözősége miatt szétbontani. A jelenlegi megoldás emellett megszokott, és nemzetközileg is elfogadottnak tekinthető. Az integrálás ellen szól végül az a körülmény is, hogy a szóban forgó jogok némelyike közigazgatási aktustól függően keletkezik. A Koncepció súlyt helyez ugyanakkor arra, hogy a szellemi alkotások és egyéb szellemi javak védelmének magánjogi természetét a Kódex is kifejezze, és egyben megfogalmazza saját szabályainak a külön törvényekhez kapcsolódó háttér-normajellegét.- A külföldi elemet tartalmazó magánjogi viszonyok sajátos többlet-problémáit a nemzetközi magánjogi szabályok oldják meg. Noha e normák átfogó reformja szintén időszerű és feltétlenül kívánatos, a Koncepció nem tesz konkrét javaslatokat a nemzetközi magánjogi törvény (1979. évi 13. tvr.) újraalkotásának mikéntjére. 4. A Kódex belső szerkezete Az új Polgári Törvénykönyv Könyvekből, Részekből, Címekből és Fejezetekből épül fel. A Kódex tartalmi határainak kiszélesítése mind mennyiségi, mind tartalmi okokból szükségessé teszi, hogy a Törvénykönyv egy újabb szerkezeti egységgel, a „Könyv”-vel egészüljön ki. Ennek megfelelően módosítást igényel a jogszabályszerkesztésről szóló IM-irányelv. Az új Ptk. kódex-jellege miatt ugyanakkor az egész törvénykönyv (azaz az egyes könyvekben foglalt normaanyag) parlamenti elfogadása és hatályba léptetése - természetesen - egy időben kell, hogy megtörténjék. A Könyveken belül a Részek, a Részeken belül a Címek és a Címeken belül a Fejezetek számozása mindig újból kezdődik. A §-ok számozása - a könyveken is végighaladó módon - folyamatos. A Kódex élén, a részletes szabályokat tartalmazó Könyvek előtt Bevezető rendelkezések foglalják össze a Törvénykönyv célját és alapelveit. Az új Kódexnek nem lesz Általános része. Nem tartalmaztak Általános részt a német BGB jelentős befolyása alatt született 20. század eleji magyar tervezetek, illetve javaslatok és az 1928-as Mtj. sem. A korabeli jogtudomány úgy ítélte meg, hogy a BGB látványos megoldása feleslegesen bonyolítja a törvénykönyv szerkezetét, túlságosan és a gyakorlati igényektől elszakadva növeli meg a jogügyleti szabályok jelentőségét, egyben nehezítve ajogalkalmazást. Flasonló megfontolásokból mondott le Általános rész kialakításáról a hatályos Ptk. is. A Kódex Könyvei a következők: Első Könyv: Személyek, Második Könyv: Családjog, Harmadik Könyv: Dologi jog, Negyedik Könyv: Kötelmi jog, Ötödik Könyv: Öröklési jog. VI. Az új Polgári Törvénykönyv kiemelkedő szerepének kifejezésre juttatása A Polgári Törvénykönyv nem egy a törvények közül. Kiemelkedő jelentőségét az általa közvetlenül szabályozott életviszonyok fontossága önmagában is mutatja. Szerepe azonban túlmegy a közvetlenül szabályozási körébe vont viszonyokon, kisugárzik valamennyi polgári jogi normával rendezett vagy rendezhető kapcsolatra, éspedig függetlenül attól, hogy az adott norma kifejezetten háttér-jogszabályaként jelöli-e meg a Polgári Törvénykönyvet vagy sem. Ugyanezt a jogpolitikai követelményt szolgálja az a kívánalom is, hogy a Polgári Törvénykönyvet csak erre irányuló külön törvénnyel (és nem egy egyéb tárgyban hozott törvényben, mintegy mellékesen) lehessen módosítani. (Ma ez a maxima is rendszeresen és ötletszerűen sérül.) A jogalkotási törvény megfelelő módosítása - a Ptk. és a hozzá hasonló jogágazati jellegű (anyagi jogi, illetve eljárásjogi) kódexek vonatkozásában - az igazságügyi miniszter feladatává tehetné (az ún. „salátatörvények” tilalmával) e követelmény garantálását.
