Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 2001. július-szeptember (106. évfolyam, 7-9. szám)
2001-07-01 / 7. szám
2001/7 - SZKV 59 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról* A magyar nemzetgazdaság versenyképességének javítása, a hazai formatervezési kultúra fejlesztése, valamint a formatervező alkotók erkölcsi és anyagi elismerése érdekében - összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel és az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés követelményével - az Országgyűlés a formatervezési minták oltalmáról a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ A FORMATERVEZÉSI MINTA ÉS OLTALMA I. Fejezet A FORMATERVEZÉSI MINTAOLTALOM TÁRGYA Az oltalmazható formatervezési minta 1. § (1) Formatervezési mintaoltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom) részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta (a továbbiakban: minta). (2) Mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei - eredményeznek. (3) Terméknek minősül bármely ipari vagy kézműipari árucikk. A termékek közé tartoznak - egyebek mellett - a csomagolás, a kikészítés, a grafikai jelzések és a nyomdai betűformák, valamint azok a részek is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak. A számítógépi program nem tekinthető terméknek. (4) Összetett terméknek minősül az olyan alkotóelemekből álló termék, amelyek eltávolításával a termék szétszedhető és utána újból összeállítható. Újdonság 2. § (1) Új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően. (2) A mintákat egymással azonosnak kell tekinteni akkor is, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek. Egyéni jelleg 3. § (1) A mintának egyéni jellege van, ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz. (2) Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző - különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel - milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát. Az újdonságra és az egyéni jellegre vonatkozó közös szabályok 4. § (1) A mintát nyilvánosságra jutottnak kell tekinteni, ha közzététellel, egyéb közlés útján, kiállítással, kereskedelmi forgalomba hozatallal vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált, kivéve, ha ezek az események a rendes üzletvitel során ésszerűen nem jut-A törvényt az Országgyűlés a 2001. június 12-i ülésnapján fogadta el, megjelent a Magyar Közlöny 2001. évi 75. számában. hattak az érintett ágazatban belföldön működő szakmai körök tudomására. (2) Nem eredményezi a minta nyilvánosságra jutását, ha harmadik személy számára titoktartási kötelezettség terhe mellett mutatják be a mintát. (3) Az újdonság és az egyéni jelleg megítélésekor nem vehető figyelembe a mintának az elsőbbség időpontját legfeljebb tizenkét hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha a) az a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye; vagy b) a bejelentő, a jogelődje vagy - valamelyiküktől származó tájékoztatás vagy valamelyikük cselekménye eredményeképpen - harmadik személy hozta nyilvánosságra a mintát. 5. § (1) Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékben megtestesülő mintát akkor kell újnak és egyéni jellegűnek tekinteni, ha a) az alkotóelem az összetett termékbe való beillesztését követően is látható marad az összetett termék rendeltetésszerű használata során; és b) az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendeltetésszerű használat a fogyasztó, illetve a végső felhasználó részéről történő használat, amely a karbantartást és a javítást nem foglalja magában. Kizáró okok 6. § (1) Nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye. (2) Nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék, amelyre a mintát alkalmazzák, illetve amelyben a minta megtestesül (a továbbiakban: a minta szerinti termék), szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy rajta oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse rendeltetését. (3) A (2) bekezdés nem alkalmazható a mintára, ha azt a célt szolgálja, hogy előre gyártott elemekből álló rendszerekben lehetővé tegye a többféle összeállítást, illetve a kölcsönösen kicserélhető termékek kapcsolódását. 7. § Nem részesülhet oltalomban a minta, ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik. 8. § (1) Nem részesülhet a minta oltalomban, ha a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott állami felségjelet, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzést jogosulatlanul használ; b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - kitüntetést, jelvényt, címert, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyet tartalmaz, amelynek használatához közérdek fűződik. (2) Az illetékes szerv hozzájárulásával oltalomban részesülhet a minta, amelynek az ( 1 ) bekezdésben meghatározott jelzés csupán elemét képezi. 9. § (1) A minta nem részesülhet oltalomban, ha azonos az elsőbbség időpontját követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre korábbi elsőbbséggel adtak mintaoltalmat. (2) Korábbi elsőbbségű mintaoltalmon belföldön vagy Magyarországra is kiterjedően megadott mintaoltalmat kell érteni. 10. § (1) Nem részesülhet oltalomban a minta, ha megkülönböztetésre alkalmas olyan megjelölést használ, amely másnak korábbi iparjogvédelmi jogába ütközne, vagy amelyet más korábbtól fogva ténylegesen
