Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 2001. július-szeptember (106. évfolyam, 7-9. szám)
2001-07-01 / 7. szám
66 2001/7-SZKV en alkalmazni akkor is, ha az oltalmi idő lejáratának napja legfeljebb hat hónappal előzte meg e törvény hatálybalépésének napját, és a korábban hatályos rendelkezések alapján a törvény hatálybalépéséig nem nyújtották be a mintaoltalom meghosszabbítására irányuló kérelmet. (6) Ha a törvény hatálybalépését megelőzően meghosszabbított mintaoltalmat a hatálybalépést követően megújítják, a mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy megsemmisítés esetén a mintaoltalom a meghosszabbított oltalom lejáratának napjára visszaható hatállyal szűnik meg. (7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a törvény hatálybalépésekor meghosszabbítás nélkül hatályban lévő mintaoltalmat második alkalommal is megújítják, azzal, hogy megsemmisítés esetén a mintaoltalom az első alkalommal megújított oltalom lejáratának napjára visszaható hatállyal szűnik meg. (8) Ha a korábban hatályos rendelkezések szerint meghosszabbított mintaoltalom e törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül lejárat miatt megszűnt, a jogosult a megújítás szabályainak megfelelő alkalmazásával - a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül - a Magyar Szabadalmi Hivataltól kérheti a mintaoltalomnak a törvény hatálybalépésének napjával, a 19. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamból még hátralévő időre történő felélesztését. A felélesztett oltalom kezdetként annyi ideig tart, amennyivel a 19. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamból hátralévő idő meghaladja a tíz évet; a megújítási kérelem díját ilyenkor arányosan csökkenteni kell. A mintaoltalom felélesztése és a felélesztett oltalom megújítása együttesen is kérhető, ha a felélesztett oltalom kezdeti oltalmi ideje nem haladja meg az egy évet. Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki a mintaoltalom megszűnése és e törvény hatálybalépése közötti időben kezdte meg vagy folytatta a minta hasznosítását; e jogra a szabadalmi törvénynek a továbbhasználati jogra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (9) A felélesztett mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy megsemmisítés esetén a mintaoltalom e törvény hatálybalépésének napjára visszaható hatállyal szűnik meg. (10) A törvény hatálybalépésekor hatályos vagy a törvény hatálybalépése előtt megszűnt mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok az irányadók. A törvény hatálybalépését követően megújított ilyen mintaoltalmat vagy a felélesztett mintaoltalmat a bejelentés napjára visszaható hatállyal kell megsemmisíteni, ha az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok szerint helye van a megsemmisítésnek. Ilyen esetben a (6)—(7) és a (9) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. (11) Ahol jogszabály ipari mintát vagy ipari mintaoltalmat említ, azon e törvény hatálybalépését követően formatervezési mintát, illetve formatervezési mintaoltalmat kell érteni. Hatályukat vesztő rendelkezések 66. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. törvényerejű rendelet és az azt módosító 1991. évi XXXVIII. törvény 40. §-a, 1994. évi VII. törvény 9-11. §-a, 1997. évi XI. törvény 120. §-ának d-J) pontja, 1997. évi LXXII. törvény 37. §-ának (1 )—(3) bekezdése; b) a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hmtv.) 17. §-ának (2) bekezdéséből az „igénybevételre és” szövegrész, 31. §-a, 38. §-a (1) bekezdésének b) pontja; c) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 6. §-ának (2) bekezdéséből a „közzététele vagy” szövegrész; d) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-ának (5) bekezdése. Módosuló rendelkezések és a kapcsolódó átmeneti szabályok 67. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a) a Hmtv. 8. és 9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „8. § A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag által alkotott mintára a szolgálati és az alkalmazotti találmányra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 9. § A minta feltalálójának személyhez fűződő jogaira és a mintaoltalmi igényre egyebekben a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvénynek (a továbbiakban: szabadalmi törvény) a feltaláló személyhez fűződő jogaira és a szabadalmi igényre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.” b) a Hmtv. 24. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A mintaoltalmat meg kell semmisíteni, ha) ,,c) a mintaoltalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosztás esetén - a megosztott bejelentésben feltártak.” c) a Hmtv. 30. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Ha a bejelentő korábban szabadalmi bejelentést tett, akkor az azonos tárgyú mintaoltalmi bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtott nyilatkozatában igényt tarthat a szabadalmi bejelentés napjára és elsőbbségére (származtatás). (2) A mintaoltalmi bejelentést akkor illeti meg a származtatás alapján a szabadalmi bejelentés elsőbbsége és napja, ha a származtatott mintaoltalmi bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtják a) a szabadalmi bejelentési eljárás során a szabadalmat adó határozat jogerőre emelkedéséig vagy a szabadalmi bejelentést elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül, vagy b) a szabadalom újdonság vagy feltalálói tevékenység hiányában történő megsemmisítése esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül.” d) a Hmtv. 35. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „35. § A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát a következő szempontokból végzi: a) a bejelentés tárgya minta-e; b) a bejelentés tárgya iparilag alkalmazható-e; c) a bejelentés tárgya nincs-e kizárva a mintaoltalomból az 5. § (2) bekezdése alapján; d) a leírás megfelel-e a törvényes feltételeknek (32. §); e) a minta egységes-e; f) az elsőbbséget szabályszerűen igényelték-e a mintára.” e) a Hmtv. 36. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és jelenlegi (2) bekezdésének számozása (3) bekezdésre változik: „(2) Ha a 2. § (4) bekezdésének alkalmazásában a bejelentő vagy jogelődje részéről vagy hozzájárulásával történt közlés vagy gyakorlatbavétel annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje, illetve hozzájárulásukkal más a mintát a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt kiállításon bemutatta, a kiállítási nyilatkozatra és igazolásra megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvény rendelkezéseit.” j) az Szt. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Szt. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) A felek a találmányi díj szerződésre vonatkozó - különösen a 13. § (7)—(9) bekezdéseiben foglalt-rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek. Olyan találmányi díjszerződés is köthető, amelyben meghatározott összegű díjat állapítanak meg a feltaláló jövőben megalkotásra, illetve értékesítésre kerülő találmányaival kapcsolatban (kockázatmegosztásra irányuló találmányi díjszerződés). (3) A találmányi díj szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.” g) az Szt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „17. § A 9-16. §-okban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a találmányt.” h) az Szt. 19. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki)
