Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1999. január-március (104. évfolyam, 1-3. szám)

1999-01-01 / 1. szám

XII 1999/1 -SZKV illetékeket, vagy hogy a fizetett összeg kisebb, mint ami a 4. Szabály 9. bekezdése a) pontjának megfelelő valamennyi megjelölés fedezéséhez szükséges, az átvevő hivatal felhívja a bejelentőt, hogy fizesse be az il­letékek fedezéséhez szükséges összeget, adott esetben a 16bls. Szabály 2. bekezdése szerinti késedelmi illetékkel együtt, a felhívás napjától szá­mított egy hónapon belül. Bármely megjelölési illeték tekintetében a fi­zetendő összeg az elsőbbség napjától számított egyéves időszak utolsó napján érvényes összeg, amennyiben a 15. Szabály 4. bekezdés b) pontja (i) alpontja szerinti határidő alkalmazandó, illetve a nemzetközi beje­lentés átvételének időpontjában érvényes összeg, ha a 15. Szabály 4. be­kezdés b) pontja (ii) alpontja szerinti határidő alkalmazandó. c) Ha az átvevő hivatal felhívást küldött a bejelentőnek az a) vagy a b) pont szerint és a bejelentő az ezen pontokban meghatározott határidőn belül nem fizette be teljes egészében az esedékes összeget, beleértve adott esetben a 16bls. Szabály 2. bekezdése szerinti késedelmi illetéket, az átvevő hivatal, a d) pont fenntartásával: (i) a befizetett összeget felosztja a bejelentő rendelkezése szerint, vagy ilyen rendelkezés hiányában az Ügyintézési Utasítások előírásai­nak megfelelően, (ii) a 14. cikk 3. bekezdése szerint nyilatkozatot tesz, (Hi) a 29. Szabály rendelkezései szerint jár el. d) Bármely fizetést, amelyet az átvevő hivatal kézhez kap addig, amíg az a) vagy b) pont szerinti felhívást el nem küldi,úgy kell tekinteni,hogy azt - az esettől függően - a 14. Szabály 1. bekezdése c) pontja, a 15. Szabály 4. bekezdése a) vagy b) pontja vagy aló. Szabály 1. bekezdése j) pontja szerint kitűzött határidő eltelte előtt kapta kézhez. e) Bármely fizetést, amelyet az átvevő hivatal kézhez kap addig, amíg a 14. cikk 3. bekezdése szerint alkalmazandó nyilatkozatot meg nem te­szi, úgy kell tekinteni, hogy azt az a) vagy b) pontban említett határidő eltelte előtt kapta kézhez. 16bls.2 A késedelmi illeték a) Az illetékek befizetését a 16bls. Szabály 1. bekezdése a) vagy b) pontja szerinti felhívás esetén az átvevő hivatal saját javára fizetendő késedelmi illetéktől teheti függővé. Ezen illeték összege: (i) a felhívásban meghatározott kifizetetlen illetékek összegének 50%-a, vagy (ii) ha az (i) alpont szerint kalkulált összeg kevesebb a továbbítási illetéknél, egy, a továbbítási illetékkel egyenlő összeg. b) A késedelmi illeték összege azonban nem haladhatja meg az ille­téktáblázat 1 (a) pontjában meghatározott alapilleték összegét. 17. Szabály Elsőbbségi irat 17.1 Korábbi nemzeti vagy nemzetközi bejelentés másolatának be­nyújtási kötelezettsége (a) Ha a 8. cikk szerint valamely korábbi nemzeti vagy nemzetközi bejelentés elsőbbségét igénylik, az ilyen korábbi bejelentés másolatát - amelyet a hatóság, ahol a bejelentést benyújtották, hitelesít („elsőbbségi irat”) - a bejelentő, ha még nem nyújtotta volna be az átvevő hivatalhoz azzal a nemzetközi bejelentésssel együtt, amelyben az elsőbbséget igényli, a b) pontban foglalt kivétellel köteles benyújtani a Nemzetközi Irodához vagy az átvevő hivatalhoz, legkésőbb az elsőbbség napjától számított 16 hónap elteltéig, beleértve azt is, hogy az említett korábbi bejelentés bármely másolatát, amelyet a Nemzetközi Iroda ezen határidő eltelte után kap kézhez, úgy kell tekinteni, hogy azt az Iroda a határidő utolsó napján kapta kézhez, amennyiben az a nemzetközi bejelentés nemzetközi közzététele időpontja előtt beérkezik. b) Ha az elsőbbségi iratot az átvevő hivatal adja ki, a bejelentő, az elsőbbségi irat benyújtása helyett, kérheti az átvevő hivatalt, hogy ké­szítse el és továbbítsa az elsőbbségi iratot a Nemzetközi Irodához. Az ilyen kérelem legkésőbb az elsőbbség napjától számított 16 hónap eltel­téig terjeszthető elő és ezért az átvevő hivatal illetéket számíthat fel. c) Ha a megelőző bekezdésekben foglalt követelményeket nem telje­sítik, bármely megjelölt állam figyelmen kívül hagyhatja az elsőbbségi igényt, azzal a feltétellel, hogy egyetlen megjelölt hivatal sem hagyhatja figyelmen kívül az elsőbbségi igényt, amíg lehetővé nem tette a beje­lentő számára, hogy az adott esetnek megfelelő ésszerű határidőn belül megküldje az elsőbbségi iratot. 17.2 Másolatok megszerzése a) Ha a bejelentő eleget tett a 17. Szabály 1. bekezdése a) vagy b) pontjában foglalt követelményeknek, a megjelölt hivatal kifejezett ké­résére a Nemzetközi Iroda haladéktalanul, de nem előbb, mint a nem­zetközi bejelentés nemzetközi közzététele, megküldi az említett hivatal­nak az elsőbbségi irat egy másolatát. Egyetlen megjelölt hivatal sem kér­het másolatot a bejelentőtől. A 22. cikkben előírt határidő lejárta előtt a bejelentő nem köteles a fordítást megküldeni a megjelölt hivatalnak. Ha a nemzetközi bejelentés nemzetközi közzététele előtt a bejelentő kifeje­zett kérelmet intéz a megjelölt hivatalhoz a 23. cikk 2. bekezdésének megfelelően, a megjelölt hivatal külön kérésére a Nemzetközi Iroda megküldi az említett hivatalnak az elsőbbségi irat egy másolatát, mihelyt azt kézhez kapja. b) A nemzetközi bejelentés nemzetközi közzététele előtt a Nemzet­közi Iroda nem hozhatja nyilvánosságra az elsőbbségi irat másolatait. c) Ha a nemzetközi bejelentést a 21. cikk értelmében közzétették, a Nemzetközi Iroda az elsőbbségi irat egy másolatát bármely személynek, kérésére és a költségek megtérítése fejében kiadja, kivéve, ha a közzé­tétel előtt: (i) a nemzetközi bejelentést visszavonták, (ii) a releváns elsőbbségi igényt visszavonták, vagy azt a 26bis. Sza­bály 2. bekezdése b) pontja értelmében elő nem terjesztettnek nyilvání­tották. (iii) (Törölve) d) (Törölve) 18. Szabály A bejelentő 18.1 Lakhely és állampolgárság a) A b) és c) pontban foglaltak kivételével annak megállapítása, hogy a bejelentő annak a szerződő államnak állandó lakosa vagy állampolgá­ra, amelyének vallja magát, ezen állam nemzeti törvényhozásától függ és ezt az átvevő hivatal dönti el. b) Mindenképpen, (i) valamely valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telep bir­toklása egy szerződő államban úgy tekintendő, mint ezen államban lévő lakhely, és (ii) valamely szerződő állam nemzeti törvényhozásának megfelelően létrejött jogi személy úgy tekintendő, mint ennek az államnak az állam­polgára. c) Ha a nemzetközi bejelentést a Nemzetközi Irodához, mint átvevő hivatalhoz nyújtják be, a Nemzetközi Iroda, az Ügyintézési Utasítások­ban meghatározott körülmények között, felkéri az érintett szerződő ál­lam nemzeti hivatalát, vagy a helyette eljáró hivatalt, hogy döntse el az a) pontban említett kérdést. A Nemzetközi Iroda minden ilyen kérelem­ről tájékoztatja a bejelentőt. A bejelentőnek módot kell adni arra, hogy érveit közvetlenül a nemzeti hivatalnak terjessze elő. A nemzeti hivatal haladéktalanul dönt az említett kérdésben. 18.2 (Törölve) 18.3 Két vagy több bejelentő Ha két vagy több bejelentő van, a nemzetközi bejelentés benyújtásá­hoz való jog akkor illeti meg őket, ha közülük a 9. cikk alapján legalább egy jogosult nemzetközi bejelentés benyújtására. 18.4 Tájékoztatás a nemzeti jogok bejelentőkre vonatkozó követel­ményeiről a) (Törölve) b) (Törölve) c) A Nemzetközi Iroda időközönként tájékoztatást bocsát ki a külön­böző nemzeti jogokról, pontosan feltüntetve, hogy e jogszabályok sze­rint ki jogosult nemzeti bejelentés benyújtására (a feltaláló, a feltaláló jogutódja, a találmány tulajdonosa, vagy más); az Iroda a tájékoztatás­hoz figyelmezetetést csatol arra nézve, hogy a nemzetközi bejelentés ha­

Next

/
Oldalképek
Tartalom