Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1997. április-június (102. évfolyam, 4-6. szám)

1997-04-01 / 4. szám

1997/4-SzKV XXXIII XIV. FEJEZET TANÚSÍTÓ VÉDJEGY A tanúsító védjegy 101. § (1) A tanúsító védjegy olyan védjegy, amely meghatáro­zott minőségű vagy egyéb jellemzőjű árukat vagy szolgál­tatásokat azzal különböztet meg más áruktól, vagy szolgáltatásoktól, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja. (2) Nem szerezhet oltalmat tanúsító védjegyre aj az a vállalkozás, amely az árujegyzékben szereplő árut előállítja, forgalomba hozza, az országba behozza vagy az árujegyzékben szereplő szolgáltatást nyújtja; b) az a vállalkozás, amely - a tisztességtelen piaci maga­tartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény értelmé­ben - nem független az a) pontban említett vállalkozástól; c) az a vállalkozás, amellyel az a) pontban említett vállal­kozás egyébként - az árujegyzékben szereplő árukkal és szol­gáltatásokkal összefüggésben - tartós jogviszonyban áll. (3) A védjegy jogosultja a tanúsító védjegyet maga nem használhatja, engedélyezi azonban annak használatát az előírt minőségi követelményeknek vagy egyéb jellemzőknek meg­felelő árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban. (4) A tanúsító védjegy akkor részesülhet oltalomban, ha ahhoz - az (5) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő - szabályzat is társul. (5) A szabályzatnak tartalmaznia kell: a) a védjegyjogosult elnevezését és székhelyét; b) az árujegyzékben szereplő árukra, illetve szolgáltatások­ra vonatkozó minőségi követelményeket; c) a minőség tanúsításának szabályait; d) a védjegyhasználat feltételeit; e) a védjegy használatának ellenőrzésére vonatkozó előírá­sokat; f) a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét. (6) A tanúsító védjegy szabályzatára, bejelentésére és lajstromozására, használatára, átruházására, a tanúsító véd­jegy oltalmának megszűnésére és az ilyen védjegy oltalmá­ból eredő jogok érvényesítésére az együttes védjegyre és oltalmára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően al­kalmazni. (7) A tanúsító védjegy használatára alkalmazni kell a minő­ség vagy egyéb jellemzők tanúsításáról renelkező külön jog­szabályok előírásait is. XV. FEJEZET A VÉDJEGYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA AZ EGYÜTTES ÉS A TANÚSÍTÓ VÉDJEGYRE A védjegyekre vomtkozó rendelkezések alkalmazása 102. § Az együttes és a tanúsító védjegyekre, valamint oltal­mukra az e részben nem szabályozott kérdésekben a védje­gyekre és oltalmukra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. ÖTÖDIK RÉSZ A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA XVI. FEJEZET AZ OLTALOM TÁRGYA, TARTALMA, BITORLÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE Az oltalomképes földrajzi jelzés és eredetmegjelölés 103. § (1) Földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a keres­kedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltün­tetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés. (2) A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes eset­ben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatá­rozott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különle­ges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. (3) Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meg­határozott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve elő­állított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye. 104. § A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzői akkor részesülhetnek oltalomban, ha azok a termé­kek, amelyeken a földrajzi árujelzőt használják, megfelelnek a - külön jogszabály által szabályozott - termékleírásban foglalt feltételeknek is. Kizáró okok 105. § (1) A földrajzi árujelző nem részesülhet oltalomban, ha a termék szokásos elnevezésévé vált a kereskedelmi forgalom­ban, függetlenül attól, hogy a termék a földrajzi árujelző által megjelölt helyről származik. (2) A földrajzi árujelző lajstromozását követően nem válhat a terméknek a kereskedelmi forgalomban szokásos elnevezé­sévé. 106. § (1) Ki van zárva az oltalomból a) azonos termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujel­zővel vagy védjeggyel azonos későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző; b) azonos vagy hasonló termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzővel vagy védjeggyel azonos vagy ahhoz ha­sonló későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző, ha azt a fogyasz­tók összetéveszthetik a korábbi földrajzi árujelzővel vagy védjeggyel; c) eltérő termékek tekintetében a belföldön jóhírnevet élve­ző korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző, ha annak használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.

Next

/
Oldalképek
Tartalom