Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1997. április-június (102. évfolyam, 4-6. szám)
1997-04-01 / 4. szám
XXVI 1997/4-SzKV /) a képviselő nevét és székhelyét, g) a bejelentés napját, h) az elsőbbséget, i) a lajstromozásról szóló határozat keltét, j) a védjegy megújítását, k) a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a védjegyoltalom korlátozását, l) a használati engedélyeket. (3) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a védjeggyel kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a védjegylajstromba bejegyezték. (4) A védjegylajstromot bárki megtekintheti és az abban foglalt adatokról díjfizetés ellenében másolatot kaphat. (5) A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit - a bejelentésekre vonatkozó adatközlést követően - megfelelően alkalmazni kell a védjegybejelentésekről vezetett nyilvántartásra is. Bejegyzés a védjegylajstromba 48. § (1) A védjegybejelentésekről vezetett nyilvántartásba és a védjegylajstromba csak a Magyar Szabadalmi Hivatal vagy a bíróság határozata alapján lehet bejegyzést tenni. A 77. § (1) bekezdésében felsorolt határozatok alapján bejegyzés csak akkor tehető, ha azokkal szemben az előírt határidőben nem nyújtottak be megváltoztatási kérelmet, vagy a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság határozata jogerőre emelkedett. (2) A védjegyoltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele ügyében a Magyar Szabadalmi Hivatal írásban előterjesztett kérelem alapján határoz. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot. (3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen vagy amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik, továbbá, ha az okirat tartalmából kitűnően az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelen. (4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az ügyfelet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. Hatósági tájékoztatás 49. § A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában a védjegybejelentésekkel, valamint a védjegyekkel kapcsolatban különösen a következő adatokat és tényeket kell közölni: a) az adatközlésben a bejelentő és a képviselő nevét és címét (székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, valamint a megjelölést és az árujegyzéket; b) a védjegy lajstromozását követően a lajstromszámot, a védjegyjogosultjának nevét és címét (székhelyét), a képviselő nevét és címét (székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, a védjegyet, az árujegyzéket, valamint a lajstromozásról szóló határozat keltét; c) a védjegyoltalom megújítása, illetve megosztása esetén az erre vonatkozó adatokat; d) a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját; e) a védjegyoltalommal összefüggő jogoknak a védjegylajstromba bejegyzett változásait. IX. FEJEZET A VÉDJEGY LAJSTROMOZÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS A védjegybejelentés benyújtása és kellékei 50. § ' (1) A védjegy lajstromozására irányuló eljárás a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel indul meg. (2) A védjegybejelentésnek bejelentési kérelmet, megjelölést, árujegyzéket, továbbá - a szükséghez képest - egyéb mellékletet kell tartalmaznia. (3) A védjegybejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. (4) A védjegybejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni. (5) Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű árujegyzéket a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. (6) A bejelentő a lajstromozásig - a 32. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - visszavonhatja a védjegybejelentést. A Magyar Szabadalmi Hivatal a visszavonást határozattal veszi tudomásul. A bejelentés napja 51. § (1) A védjegybejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza: a) utalást a védjegyoltalom iránti igényre, b) a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, c) a megjelölést és az árujegyzéket, függetlenül attól, hogy ez az árujegyzék megfelel-e az egyéb követelményeknek. (2) A bejelentési nap elismeréséhez a megjelölés és az árujegyzék benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő utalni. A megjelölés egysége, az árujegyzék 52. § (1) A védjegybejelentésben csak egy megjelölésre igényelhető védjegyoltalom. (2) Az árujegyzék azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekkel kapcsolatban a megjelölésre a védjegyoltalmat igénylik. (3) Az árujegyzékben az árukat, illetve a szolgáltatásokat a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás szerinti osztályok feltüntetésével, és - lehetőség szerint - az abban szereplő elnevezések használatával kell felsorolni. Az elsőbbség 53. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap a) általában a védjegybejelentés napja (bejelentési elsőbbség), b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség),
