Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1995. január-március (100. évfolyam, 1-3. szám)
1995-01-01 / 1. szám
a magyar tudomány haladását meg fogja látni és gazdagodásnak fogja tekinteni a világ. Ezen magasztos, eszményi és hazafias cél felé csak úgy közeledhetünk, ha egyrészt megtanuljuk és magunk eszejárása szerint feldolgozzuk mindazt, amit más nemzetektől tanulhatunk, másrészt pedig amit magunk teremtettünk, azt kellő formában nyilvánosságra hozva, a világ ítélőszéke elé terjesszük.” (Eötvös Loránd: Elnöki beszéd a Magyar Tudományos Akadémia Közülésén, 1895.) Századik évfolyamába lépett a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő A magyar iparjogvédelem átfogó intézményes alapvetése száz éve, 1895-ben kezdődött: „a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvényczikk szentesítést nyert 1895. július hó 7-én, kihirdettetett az Országos Törvénytár' 7-ik számában 1895. július hó 14-én". Az életbeléptetési időpont meghatározása tárgyában 1896. évi március 1-jét állapította meg a kereskedelemügyi miniszter rendelete. Magyarország politikai, gazdasági önállósodásának ekkori évtizedei gyorsuló fejlődést hoznak a mezőgazdaság, az ipari termelés, a kereskedelem terén csakúgy, mint a kultúra, a művészet világában. Pezsgő, izgalmas századvégi szellem, versengő nemzetközi kihívások uralják a fejlett világ társadalmát. Edison kép- és hangrögzítő találmányait 1895-ben az első filmszínház megnyitásáig fejlesztik a Lumiére-testvérek. Miközben W. C. Röntgen fizikaprofesszor Würzburgban felfedezi a róla elnevezett sugárzást, a szilárd anyagon áthatoló elektromos hullámok jelenségét. Stockholmban Alfred Nobel megalapítja díját, amelynek 1901- ben Röntgen lesz az első fizikai kitüntetettje. Budapesten épül az európai kontinens első földalatti vasútja, az ország a Millenniumra készül; Athénban megrendezik az első újkori olimpiát. Bánki Donát ekkor szabadalmaztatja nagynyomású robbanómotorját, Zeppelin szabadalmat kap léghajóterveire: Marconi megalkotja első drótnélküli távíró- és rádiókonstrukcióit, s Budapesten 1896-ban már 6000 előfizetője van a telefonközpont ötletét a világon elsőként fölvető Puskás Tivadar telefonhírmondójának. Az önálló magyar szabadalmi rendszer építésén kiváló és odaadó személyiségek fáradoztak. Egymást követték a szabadalmi ügyvivőkről és az 1895. évi XXXVII. törvénycikk végrehajtásáról szóló miniszteri rendeletek, a szabadalmi hivatal szervezeti és ügyviteli szabályzata, a szabadalmi tanács ügyviteli szabályzata, végül a m. kir. szabadalmi hivatal hivatalos lapjának szervezeti szabályzatáról kilenc hó után, 1896. április hó 12-én 1652/1896. számon született miniszteri rendelet. A Szabadalmi Közlöny létrehozását a szabadalmi törvény 44. §-a rendelte el a következők szerint: .,44. § A bejelentett és közzététetni rendelt találmányok (34. §) az engedélyezett szabadalmak azok leírásával és rajzaival együtt, a felszólalás folytán elutasított találmányok czíme, a szabadalmak átruházása, megszűnése, megvonása és megsemmisítése az erre rendelt hivatalos lapban azonnal közzéteendő. Ezen lapnak berendezését és kiadási módozatait, a kereskedelemügyi miniszter rendeleti úton határozza meg." Az utóbbi szabályozás időtálló módon szabott kereteket és mutatott irányt hazánk iparjogvédelmi hatósági közlönyének. A lap két részre oszlik: hivatalos és nem hivatalos részre, az előbbi „kiegészítéséül egyes példányokhoz mellékletként a szabadalmi leírások csatoltatnak". Míg a „hivatalos rész" a szabadalmi ügyekre vonatkozó törvényeket, rendeleteket s valamennyi bejelentés teljes hatósági ügymenetének „közzététetni rendelt" állomásait tartalmazta, a nem hivatalos rész a külföldi szabályozás anyagait, a hazai és külföldi elvi fontosságú határozatokat és tudományos értekezéseket, valamint a bel- és külföldi statisztikai közleményeket foglalta magába. Ritka teljesítmény e századnyi folytonosság a magyar történelem oly nehéz, legutóbbi korszakában: a Szabadalmi Közlöny - 1949. évi egyesítésükig a Központi Védjegy-értesítő'vei kísérve - alcíme szerint „Közlemények az ipari tulajdonjogok (szabadalom, védjegy, mustra, stb.) s a szerzői jogok köréből" tartalmú programját eredményesen, s nemzetközi elismerést aratva valósította meg. A nemzet szellemi vagyonának felbecsülhetetlen hatású értékeit: közel 210 ezer magyar szabadalmat és 140 ezer magyar védjegyet ismertetett meg a hazai és külföldi közönséggel. Az innovációs légkör pontos barométereként követte a kutatás és fejlesztés viszonyainak helyi változásait, és jelezte a magyar piac iránti nemzetközi vállalkozói érdeklődést. Ma - amikor a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőt és mellékletét, az Iparjogvédelmi Szemlét a világ több mint negyedszáz országában forgatják, a magyar szabadalmi leírásokat optikai lemezről olvassák, s a magyar iparjogvédelmi oltalom alatt álló alkotásokról mind az öt kontinens adatbankjai tájékoztatnak - ismét sorsfordító századforduló előtt áll Magyarország. Hazánk társadalmi-gazdasági modernizációjának záloga az Európai Unió keretei közötti, de a saját hagyományok erejét és önállóságát is megőrizni képes megújulás. Ma ismét kulcsszerepe van a hazai szabadalmi rendszer, s tágabban a szellemi tulajdonjogok nemzetközi keretekhez való illesztésének, az Európai Társulási Megállapodásban megfogalmazott harmonizációs kötelezettségeknek. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló új törvény tervezete megújult szellemi kapocsként köti nemzetgazdaságunkat a fejlett ipari világhoz - s ebben megkülönböztetett szerepe van a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőnek. Köszönet illeti az első száz év szabadalmi tájékoztatásának minden részesét: az alkotó feltalálókat, a közreadókat és az olvasókat csakúgy, mint a tevékeny felhasználókat. A tisztelet és a hála kifejezése mellett a nemes hagyományok folytatóinak sikeres alkotómunkát, szellemi gazdagodást és megalapozott jövőt kíván a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő Szerkesztőbizottsága
