Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1994. április-június (99. évfolyam, 4-6. szám)

1994-05-01 / 5. szám

804 A 01 H BB1A Teljes vizsgálatú szabadalmi bejelentések közzététele 1994/5 - SzKV (57) A GK CSABA fajtanevű középérésű, nagy termőképességű és kiváló minőségű kenyérbúza fajta, amely számos keresztezés F2 bulk jogutódjából származik. Növekedési formája félig elterülő, zászlólevele közepesen visszahajló és közepesen hamvas. A szemek színe barna, fenolelszíneződése közepes, 1000 szemtömege 40-43 g, Hl tömege 82-84 kg. Nedves sikértartalma 34-38%. A GK ZOMBOR-ral egyidőben érik. A szár- és levélrozsdával szemben ellenálló, az árpa sárgatörpeség-vírussal és a kalászfuzákiummal szemben a kontrolinál (GK ZOMBOR) ellenállóbb, a lisztharmat rezisztenciája a kontroll szintjén van. Jellegzetessége, hogy a kalásza tar, hasáb alakú, közepe­sen tömött, a felső harmadában az átlagosnál kissé tömöttebb, felálló, színe fehér, de egyes sarjhajtások sárgán is érhetnek. ''•К '• (51) A 01 H 5/10 (11) T/65 363 (21) P 92 00422 (22) 92.02.12. (71) Gabonatermesztési Kutató Intézet, Szeged (HU) (72) dr. Mesterházy Ákos, 20%, Szeged (HU); dr. Matuz János, 18%, Szeged (HU); dr. Kertész Zoltán, 17%, Szeged (HU); dr. Barabás Zoltán, 10%, Szeged (HU); dr. Mózsik Lajosné, 10%, Szeged (HU); dr. Веке Béla, 5%, Szeged (HU); Csősz Lászlóné, 5%, Szeged (HU); Falusi János, 5%, Szombathely (HU); Nagy István, 5%, Makó (HU); Szabó Csilla, 5%, Szeged (HU) (54) GK ZUGOLY fajtanevü középérésű, nagy termöké­­pességü, nagy sikértartalmú kenyérbúza (Triticum aestivum L.) (74) ADVOPATENT Szabadalmi Iroda, Budapest »/ÍF7)‘S’'“Á’""GK ZUGOLY középérésű, nagy termőképességü és kiváló minőségű kenyérbúza fajta, amely a GK KINCSŐ x GK ISTVÁN keresztezéséből származik. Növekedési formája félig felálló, zászlólevele a közepesnél erősebben visszahajló, kalásza tar, közepesen tömött, a szemek színe barna és fenolelszíneződésük gyenge, 1000 szem tömege 40-45 g, Hl tömege 78-82 kg, nedves sikértartalma 36-44%, a szárrozsdának ellenálló, a levélrozsdával szemben dilatációs rezisztenciával rendelkezik. Jellegzetessége, hogy a kalásza hasáb alakú, halványbarna színű, a lisztharmattal szemben gyakorlatilag rezisztens, ami által a Magyarországon termesztett fajtáktól megkülönböztethető. 1. abra (51) A 01 К 31/00 (11) T/65 357 (21) P 92 00586 (22) 92.02.21. (71) PANNON Agrártudományi Egyetem (Keszthely) Állatte­nyésztési Kar, Kaposvár (HU) (72) dr. Sütő Zoltán, 45%, Kaposvár (HU); Vagyon László, 45%, Kaposvár (HU); Vagyon István, 10%, Mosonmagyar­óvár (HU) (54) Tojástermelést fokozó szárnyastartási eljárás, első­sorban tyúktartási eljárás (74) S.B.G. és K. Ügyvédi és Szabadalmi Iroda, Budapest (57) A találmány tárgya tojástermelést fokozó szárnyastartási eljárás, elsősorban tyúktartási eljárás. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy állatok szervezetébe fényérzékenységet előidéző vagy fokozó anyagot, vagy ilyen anyagot tartalmazó terményt, illetve terméket juttatunk, célszerűen táplálékkal együtt. (51) A 01 К 61/00 (ll) T/65 266 (21) P 92 00797 (22) 92.03.10. (71) AGRONETT Kft., Szolnok (HU) (72) Kálmán Dániel, 90%, Szolnok (HU); Csifó Károly, 10%, Szolnok (HU) (54) Önműködő halvédö műtárgy (57) A találmány tárgya önműködő halvédő műtárgy, amely a hagyományos halvédő műtárgyak helyettesítésére szolgál. Felépítése egyszerű. Lényegi eleme, hogy a rácsozat két részből áll, a víz áramlási irányával hegyesszöget (a) bezáró rudazatból (1) és kisebb részben a vízfelszín alá eső függesztett rudazatból (2) úgy van összeszerelve, hogy a függesztett rudazat (2) a víz áramlásának irányában elforgatható és nyugalmi állapotban a rudazat (1) és függesztett rudazat (2) vízfelszín közeli végei egymáson túlérnek. A találmány szerinti halvédő műtárgy alkalmazásával elkerülhető a hordalék okozta eltömődésből adódó, nemkívánatos vízszintemelkedés, és a műtárgy tisztítására fordítandó esetleges nagy fizikai munka. Nem kíván külön rendszeres felügyeletet. (51) A 01 К 67/033 (11) T/65 269 (21) P 92 00059 (22) 92.01.08. (71) Gilfer Kft., Budapest (HU) (72) dr. Fazekas Sándorné, 50%, Budapest (HU); Kapás Géza, 20%, Tárnok (HU); Lázár Attila, 10%, Budapest (HU); Prohászka Viktor, 10%, Budapest (HU); Tornán Lászlóné, 10%, Budapest (HU) (54) Eljárás giliszták kinyerésére az őket tartalmazó közegből (57) Eljárás giliszták kinyerésére az őket tartalmazó közegből. Az eljárás lényege, hogy meghatározzák a giliszták réteg szerinti elhelyezkedését a prizmában és szükség esetén dúsítást alkalmaz­nak azáltal, hogy trágya illatanyaggal felcsalják a gilisztákat a prizma felső részébe. A gilisztával feldúsult felső réteget eltávo­lítják a prizmáról s gilisztazavaró készülékbe juttatják, amelynek fő része az optimalizált szélességű, hosszúságú és mozgássebes­ségű futószalag, amelynek anyaga fémháló, perforált műanyag vagy textilszövet. A háló alatt, annak teljes hosszában vagy meghatározott része alatt folyadékkal telt tartály van elhelyezve. A gilisztát tartalmazó közeget a hálóra juttatják, s valamilyen, a gilisztát irritáló, de megfelelő koncentrációban reá tartós mérgező hatást ki nem fejtő vegyszer oldatát viszik a közegre. Az állatok részben a hálón keresztül közvetlenül menekülnek a folyadékba, részben a közeg tetejére mászva esnek bele a gyüjtőtartályba. A kokont és fiatal gilisztákat tartalmazó közeg mosásra kerül és vissza lesz forgatva a termelésbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom