Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1991. október-december (96. évfolyam, 10-12. szám)
1991-10-01 / 10. szám
1796 1991/10 - SzKV talmi igényre és a közös mintaoltalomra a szabadalmi törvénynek és végrehajtási rendeletének a közös szabadalomra és a közös szabadalmi igényre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell. II. fejezet A minta és a mintaoltalom bitorlása A 18-20. §-okhoz A Javaslat különbséget tesz a minta bitorlása és a mintaoltalom bitorlása közt. Az első esetben a minta mint szellemi alkotás elsajátításáról, a másodikban az oltalom alatt álló minta jogosulatlan hasznosításáról van szó. A mintaoltalom bitorlása esetén a minta jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári jogi igényeket támaszthatja, amelyeket a szabadalmas érvényesíthet — a szabadalmi törvény alapján — a bitorlóval szemben. A szabadalmi joggal analóg módon szabályozza továbbá a Javaslat a hasznosítónak a mintaoltalom bitorlása esetén érvényesíthető „mögöttes” jogait, lehetőséget adva a licenciavevőnek (hasznosítónak) arra, hogy bizonyos feltételek megléte esetén harmadik személyekkel szemben a mintaoltalom bitorlása miatt saját nevében fellépjen, ha a szabadalmas nem intézkedik. A nemleges megállapítás jogintézményének célja az, hogy a piaci szereplők, a gazdasági verseny alanyai számára valamely új termék bevezetésekor lehetővé tegye határesetekben annak .tisztázását, hogy a termék nem ütközik-e valamely konkrétan megjelölt minta oltalmába, s ezáltal elkerülhetővé tegye a mintaoltalom bitorlása miatti perek egy részét. A nemleges megállapítást — azaz az ütközés hiányát — kimondó jogerős határozat ugyanis kizárja, hogy a megjelölt mintaoltalom alapján ugyanarra a termékre vonatkozóan a mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítsanak. III. fejezet A mintaoltalom megszűnése A 21-25. §-okhoz A Javaslat az oltalom megszűnésének lejárat, az illetékfizetés elmulasztása, lemondás, valamint megsemmisítés miatt bekövetkező eseteiről rendelkezik, megjelölve az oltalom megszűnésének időpontját is. A jövőre nézve szűnik meg az oltalom lejárat, a fenntartási illeték fizetésének elmulasztása és lemondás esetén, visszaható hatállyal szűnik meg az oltalom megsemmisítés, illetve ilyen hatályú lemondás folytán. Az azonos tárgyra vonatkozó kettős, párhuzamos oltalom lehetősége ellentétben állna a jogbiztonsághoz fűződő érdekekkel. Az oltalmak párhuzamosságát a szabadalom előnyben részesítésével célszerű elkerülni. A Javaslat ezért rendelkezik úgy, hogy a mintaoltalmat keletkezésére visszaható hatállyal megszűntnek kell tekinteni, ha szabadalmat adnak a mintaoltalmi bejelentésből származtatott szabadalmi bejelentésre, vagy pedig arra a szabadalmi bejelentésre, amelyből a mintaoltalmi bejelentést származtatták. Tekintettel arra, hogy az oltalom megszűnése jelentős érdekeket érinthet, a Javaslat lehetőséget ad az oltalom „felélesztésére”: ha a mintaoltalom a fenntartási illeték megfizetésének elmulasztása miatt megszűnt, és a mulasztást menthető ok idézte elő, az Országos Találmányi Hivatal az oltalmat újra érvénybe helyezi. A mintaoltalomról való lemondás részletes szabályai harmadik személyeknek a mintaoltalomhoz fűződő jogait védik. A minta oltalmazhatóságának az oltalom megadása utáni vitatására szolgál a megsemmisítési eljárás. A megsemmisítés jogintézménye különösen nagy jelentőséghez juthat a használati mintaoltalommal kapcsolatban, tekintettel arra, hogy az oltalom megadása előtt az Országos Találmányi Hivatal az oltalmi feltételek közül az újdonságot és a feltalálói lépést nem vizsgálja. A megsemmisítés révén szűrhetik ki a versenytársak és az egyéb érdekeltek az oltalmi feltételeket ki nem elégítő mintákat; a hatósági vizsgálatot ennyiben egészíti ki a piac kontrollja. A megsemmisítés jogalapja csak súlyos jogsértés lehet. Ilyen jogsértés lehet az, ha a minta nem elégítette ki a törvény 1-4. §-ában meghatározott követelményeket, vagy a mintaoltalomból ki volt zárva, illetőleg ha a leírás nem felelt meg a törvényes követelményeknek. Ha a mintaoltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a feltaláló, illetve a mintaoltalom jogosultja által felvett díjakat jogalap nélküli gazdagodás (Ptk. 361. §) miatt vissza lehet követelni. Ha a feltaláló vagy a mintaoltalom jogosultja jóhiszeműen vette fel a díjakat, akkor az összegnek csak azt a részét lehet igényelni tőlük, amelyet a minta hasznosításának előnyei nem fedeztek. IV. fejezet Az Országos Találmányi Hivatal eljárása mintaoltalmi ügyekben A 26-28. §-okhoz A mintaoltalommal összefüggő ügyekben lényegében ugyanarra a különleges műszaki és jogi szakértelemre van szükség, mint a szabadalmi ügyekben, ezért a Javaslat a mintaoltalmi eljárást az Országos Találmányi Hivatal hatáskörébe utalja.
