Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1986. július-december (91. évfolyam, 7-12. szám)
1986-07-01 / 7. szám
652 SZABADALMI KÖZLÖNY 91. ÉVF. 1986. ÉV 7. szám A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium végül, 1983. elején azt az álláspontot alakította ki, hogy a nemzetközi letéteményes szerv létesítése és fenntartása megfelelően beilleszthető lesz az akkor kidolgozás alatt álló, a Tudománypolitikai Bizottság elé terjesztendő „Biotechnológiai módszerek fejlesztése és alkalmazása a mezőgazdaságban és iparban” című kutatási-fejlesztési programba. A Tudománypolitikai Bizottság 30.020/1983. számú határozatával valóban felvette az Országos Középtávú Fejlesztési Tervbe a „Biotechnológiai eljárások kutatása, fejlesztése és alkalmazása a mezőgazdaságban és iparban” című, A/16 jelű programot, amelynek 10. számú projectje a Kertészeti Egyetem Mikrobiológiai Tanszéke keretében irányozza elő - kutatási-fejlesztési célként — a Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteménye (MIMG) létrehozását és a nemzetközi letéteményes szerv jogállás általa való elnyerését. A program megvalósítása, a Tudománypolitikai Bizottság határozata értelmében, 1984. január 1-én kezdődött meg, és 1986. június 1-től voltak biztosíthatók a Tanszéken a Gyűjtemény nemzetközi letéteményes szervként való működésének anyagi és műszaki feltételei. / IV. A magyar letétbe helyezési szervvel elsőként jelenik meg egy szocialista állam intézménye a nemzetközi műszaki élet egyik fontos, perspektívákkal rendelkező területén. A KGST tagországok közül ugyanis a fejlett mikrobiológiai iparral rendelkező Csehszlovákia, Lengyelország, NDK és Románia nem tagja a Budapesti Uniónak, ezért nem léphet fel nemzetközi letéteményes szerv kijelölésére vonatkozó igénnyel, Bulgária és a Szovjetunió pedig — amelyek az Unió tagállamai — még nem hozták létre saját nemzetközi letéteményes szerveiket. (Ebből az következik, hogy a KGST tagországok bejelentői, tőkés valuta megtakarítás céljából, a jövőben várhatóan ugyancsak a magyar intézményhez fognak fordulni). A magyar deviza letevőket érintő deviza-megtakarítás, illetőleg a MIMG deviza-bevételei vonatkozásában a következő adatok vehetők figyelembe. A Szerződés keretében jelenleg működő néhány nemzetközi letéteményes szerv fontosabb díjtételeit az alábbi táblázat szemlélteti: A tárolásértAz életképességi bizonylat kiállításáért fizetendő díj A minta kiadásáért ATTC (US?) 870 100 64,00 Fermentation Research Inst. (Yen)170.000 5.900 6.900 Deutsche Sammlung von Mikroorganizsmen (DM) 950 80 60 Centralbureau voor Schimmelcultures (holland Ft) 2.000 150 90 Ezzel szemben a MIMG a következő dijakat számítja fel: (0a mikroorganizmusoknak a 9.1 szabály szerinti tárolásáért 15.000 Ft (ü)a 8.2 szabály szerinti igazolás kiadásáért 500 Ft (iü)az életképességi bizonylat kiadásáért, a 10.2 szabály (e) pontja szerinti esetek kivételével 1.500 Ft (iv) mintáknak a 11.2 vagy 11.3 szabály alapján való kiadásáért 2.000 Ft ♦száll. (v)a 7.6 szabály szerinti tájékoztatás közléséért 500 Ft A magyar letétbe helyezők tehát egy-egy, a Budapesti Szerződés szerint végrehajtott letétbe helyezés alkalmával több tízezer forint nagyságrendű valutát takaríthatnak meg, ha nem külföldön, hanem Magyarországon hajtják azt végre. A Gyűjtemény létrehozását és fenntartását mint kutatást megalapozó és realizáló fejlesztést a magyar gazdaság műszaki fejlesztésének fokozása céljából is szükségesnek és előnyösnek kell minősíteni. A kutatás megalapozása szempontjából az a körülmény emelhető ki, hogy a gyűjteményben tárolt mikroorganizmusok, meghatározott feltételek mellett, harmadik felek számára hozzáférhetővé válnak, ennek következtében magyar szakemberek új eljárások kidolgozásához kaphatnak jelentős segítségként kiindulási anyagokat. A kutatás realizálása vonatkozásában pedig lényegesnek tekinthető a szabadalmi oltalom elnyerésének (mint az eredményes hasznosítás elő-fázisának) technikailag viszonylag egyszerű módon való biztosítása, amelyre a Budapesti Szerződés szerinti eljárás (és ennek keretében egy megfelelő intézmény Magyarországon való működése) lehetőséget nyújt. A MIMG mint nemzetközi letéteményes szerv eljárása keretében alkalmazott formanyomtatványok tekintetében az Országos Találmányi Hivatal elnökének a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 1981. évi 3. számában megjelent közleménye, valamint az ugyanezen folyóirat 1981. évi 4. számában közzétett Tájékoztatás veendő figyelembe. A MIMG hivatalos nyelve a magyar, levelezés azonban angol, francia, német és orosz nyelven is folytatható. A MIMG eddigi működésével igazolta, hogy a feladatok ellátására a nemzetközi szinten jelentkező követelményeknek megfelelően alkalmas. A Töizsgyűjtemények Világszövetségének és az Európai Törzsgyűjtemények Szövetségének tagjaként tevékenysége általánosan ismert és széles körű nemzetközi kapcsolatokat tart fenn. Jelenleg a MIMG gyűjteményeiben több, mint 1000 baktérium, 1400 gomba és mintegy 100 vírus törzset tartanak fenn. Szabadalmi célból jelenleg 220 törzs szerepel letétben. A MIMG nemzetközi letéteményes szervként biofilizált alakban vagy aktív tenyészet formájában baktériumokat (ideértve a Streptomyceseket, az obiigát humán patogén féleségek, pl. Corynebacterium diphtheriae, Mycobacterium leprae, Yersinia pestis, stb. kivételével) és gombákat (ideértve az élesztőket és penészeket, egyes patogének és a megbízhatóan fenn nem tartható féleségek kivételével) vesz át. A Gyűjtemény — a nemzetközi letéteményes szerv feladatain kívül — képes szolgáltatás-szerüen ellátni egyéb szakmai feladatokat is, amilyen pl. a törzsek azonosítása, nomenklatúrái és taxonómiai szaktanácsadás, továbbképzés, stb. T
