Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1986. július-december (91. évfolyam, 7-12. szám)
1986-10-01 / 10. szám
1042 SZABADALMI KÖZLÖNY 91. ÉVF. 1986. ÉV 10. szám György, 10%, Tardosbánya, Pardavy István, 10%, Budapest (54) Eljárás oltott mész előállítására karbidmésziszap feldolgozásával (22) 84. 02. 24. (21) 740/84. (74) Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Budapest A találmány hulladékanyag és hulladékhő hasznosítására, környezetszennyezés kiküszöbölésére, közelebbről a dissousgáz gyártó üzemek karbidmésziszap hulladékának feldolgozására vonatkozik, iparilag értékes mészpép, mészhidrát (ún. porrá oltott mész) előállítására ad lehetőséget. A találmány szerint úgy járnak el, hogy a normál oltottmész gyártási technológiai folyamat meghatározott fázisaiba hulladék karbidmész-zagyot visznek be, amikoris a) mészpép gyártása esetén az 1 szállítószalagon érkező darabos égetett meszet a 2 oltógépbe adagolják, ahova 150- 500 kg/m3 szárazanyagtartalomnak megfelelő karbidmészzagyot vezetnek, célszerűen 70—80 °C meleg állapotban, olyan arányban, hogy a mészpépre vonatkoztatva legfeljebb 15% karbidmész-zagy jusson, vagy b) mészhidrát (porrá oltott mész) gyártása esetén az aprított darabos égetett meszet az 1 aprítóberendezésből 2 elevátorral a 3 tárolóbunkerba juttatják, ahonnan 4 adagolótányér segítségével 5 előoltó csigába kerül a 18 tápvezetéken közvetlenül, vagy a 18 tápvezeték elágaztatással a 11 permetező kamrán és 10 porleválasztón keresztül 100—300 kt^m3 szárazanyagtartalmú karbidmész-zagyot vezetnek, ott kívánt esetben az oltódó mész saját reakcióhőjétől a karbidmész zagyot felmelegedni és az oltás során a 9 szellőzőcsatornán távozó égetett mész és mészhidrát port feloldani hagyják, (gy az 5 előoltó csigába adott, esetben meleg karbidmész-zagy kerül, onnan az égetett mész és karbidmész-zagy elegye a 6 oltóteknőbe jut, s ott a mész porrá oltását elvégzik, a poralakú mészhidrátot a 15 ürltőnylláson át a 7 hidrátorelevátorba juttatják, majd a 8 szélosztályozó segítségével a legfinomabb részeket elválasztják és késztermékként kinyerik, míg a durvább részek a 6 oltóteknő alján lévő 13 ürítőcsiga segítségéve! távoznak, majd a 14 rezgőrostán a hasznos részeket a durva részektől szétválasztják. T/39 691 (51) C 04 В 7/12, 7/14 (71) *Alkotó Ifjúság Egyesülés, Budapest (72) dr. Vámos György, 22%, Horvölgyi Lajos, 12%,Präger István, 8,5%, Budapest, Lachner László, 22%, Tata. Barta László, 14%, Vécs, Krúdy Csaba, 8,5%, Francia József, 5%, Wenczel G. Béla, 4%, Budapest, Benke István, 4%, Zalaegerszeg (54) Eljárás nem duzzadó, kémiailag stabil szerkezetű hidraulikus kötőanyagok előállítására (22) 84.06. 27. (21) 2488/84. (74) BNÜMK A találmány szerint puzzolán-tulajdonságú anyagot aktív CaO- tartalmú anyagokkal reagáltatnak oly módon, hogy I. a) meghatározzák a puzzolán-tulajdonságú anyag aktív héjvastagságát (H), b) megmérik a szemcseeloszlását |f (D) j, c) ezek alapján kiszámítják a puzzolán-tulajdonságú anyag aktív tömegét (A), d) meghatározzák a puzzolán-tulajdonságú anyag aktív mésztartalmát (PA СаОд), e) meghatározzák a puzzolán-tulajdonságú anyag Si02-, Alj 03 -, Fe2 03 - és CaS04 -tartalmát, f) a c)—e) pontban kapott adatok ismeretében, valamint a puzzolán-tulajdonságú anyag és az aktív CaO-tartalmú anyag reagáltatásakor keletkező ismert reakciótermékeknek az alapján kiszámítják a puzzolán-tulajdonságú anyag mészigényét (Mi), II. meghatározzák az aktív CaO-tartalmú anyag aktív mésztartalmát (M СаОд), végül III. a puzzolán-tulajdonságú anyagot és az aktív CaO-tartalmú anyagot a Mj К =------------------M СаОд képlet segítségével kiszámított arányban összekeverik egymással. T/39 692 (51) C 04 В 33/20 (71) (72) Gyarmati Ferenc, 40%, Molnár Antal, 40%, Törpényi István, 20%, Budapest (54) Eljárás nyers kerámiatest előállítására sajtolással (22) 85. 04. 26. (21) 1617/85. A találmány tárgya eljárás nyers kerámiatest előállítására sajtolással. A találmány szerinti eljárással kapcsolatban nyers kerámiatest alatt szárítás és égetés előtti állapotban lévő munkadarabot értünk. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy gipszágyban (1) lévő, porózus anyagból való formák (2) között sajtolással alakítják ki a munkadarabot (5) és közben a formákra (2) szívást fejtenek.ki, vagy azok anyagát a környezetbe szellőztetik. A találmány szerinti eljárás egy célszerű foganatosltási módjánál a porózus anyagú forma kerámia kötésű korundból van. T/39 693 (51) C 05 F 11/02 (71) ^Komárom megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat, Tatabánya (72) György Zoltán, Kozicz László, Szlatki Ágnes, Szabó János, Tatabánya (54) Eljárás maradékszenet tartalmazó szilárd alkálihumát előállítására (22) 85. 02. 25. (21) 686/85. (74) Bp.-i 29. sz. ÜMK A találmány tárgya eljárás maradékszenet tartalmazó szilárd alkálihumát előállítására barnaszén vagy lignit huminsav-tartalmának lúgos feltárásával. A találmány szerint oly módon járunk el, hogy 100 tömegrész 2 mm-nél kisebb, előnyösen 1 mm-nél kisebb szemcsenagyságú barnaszenet vagy lignitet 5—15 tömegrész szilárd alkálivegyülettel intenziven elegyítünk 1—4 percig, miközben víztartalmát 1 tömegrész alkálivegyületre számítva — a barnaszén vagy lignit összes nedvességtartalmát is beleértve — víz hozzáadásával 1,6—2,5 tömegrészre egészítjük ki, majd a kapott szemcsés terméket kívánt esetben 10-40 percig keverjük. A találmány szerinti eljárással azonnal használható szemcsés szilárd alkálihumátot állíthatunk elő nagy feltárási hatásfokkal. T/39 694 ~ T/39 695 (51) C 07 В 39/00, C 07 C 33/22, 33/46 (71) Imperial Chemical Industries PLC., London (GB) (72) Costello Alan Thomas, Milner David John, Blackley, Manchester (GB) (54) Eljárás di- és tri-(hidroxi-metil)benzolok szelektív halogénezésére (22) 85. 02. 08. (33) GB (32) 84.. 02. 10. (31) 8403548 (21) 485/85. (74) Bp.-i 14. sz. ÜMK A találmány tárgya eljárás a (II) általános képletű vegyületek előállítására az (I) általános képletű vegyületek monohalogénezé sével — a képletekben R a (II) általános képletű vegyületeket vízben jelentősen szolubilizáló, illetve a reakciókörülmények között halogéneződő szubsztituensek kivételével bármely szubsztituenst jelenthet, X brómatomot vagy klóratomot jelent, m értéke 0, 1, 2, 3 vagy 4, és n értéke 2 vagy 3 — oly módon, hogy az (I) általános képletű vegyületeket vizes oldatban sósavval vagy hidrogénbromiddal reagáltatják, és a reakciót a reagensek szempontjából inert, vízzel nem elegyedő szerves oldószer jelenlétében végzik, ahol a víz/szerves oldószer elegyben az (I) általános képletű vegyület vízre vonatkoztatott megoszlási hányadosa nagyobb a (II) általános képletű vegyület vízre vonatkoztatott megoszlási hányadosánál. 0— (снгон)п / (\)
