Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1985. január-június (90. évfolyam, 1-6. szám)
1985-01-01 / 1. szám
8 SZABADALMI KÖZLÖNY 90. ÉVF. 1985. ÉV 1. szám 1. Azok az államok, amelyeket mind az 1934. évi (London), mind az 1960. évi (Hága) szöveg kötelez, éspedig Franciaország Liechtenstein Magyarország Monaco NSZK Szenegál Suriname Svájc 2. Csupán az 1960. évi (Hága) szöveg, nevezetesen Belgium Hollandia Luxemburg 3. Csak az 1934. évi (London) változat, ezek Egyiptom Indonézia Marokkó NDK Spanyolország Tunézia Vatikán Vietnam A kölcsönös kapcsolat tehát a tizenkilenc tagállam között nem teljes, illetőleg azonos, mivel a 2. és 3. csoportba tartozókat nem köti közös szöveg, vagyis a Benelux államokból származó bejelentések nem terjednek ki a 3. csoportba tartozó országokra és viszont. Ugyanakkor a magyar bejelentők oltalmat igényelhetnek az Unió bármely tagállamában és ilyen igény esetében országunkat is érinti a többi tagállam bármelyikéből tett nemzetközi letétbehelyezés. A „bejelentő” fogalmának meghatározására az általános nemzetközi iparjogvédelmi szabály érvényes, azaz bejelentő olyan természetes vagy jogi személy lehet, aki az Unió valamely országának állampolgára, vagy ezek valamelyikében lakik, illetve ott valóságos ipari vagy kereskedelmi vállalata van. A letétbehelyezés (bejelentés) eljárási módját illetően a Megállapodás két lehetőséget ismer: a bejelentés közvetlenül megtehető a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájánál, vagy a származási ország iparjogvédelmi hivatalának közvetítésével, amennyiben a kérdéses ország ezt köve teli meg. A magyar bejelentők a letétbehelyezési eljárást — ellentétben például a nemzetközi védjegybejelentésekkel - nem az Országos Találmányi Hivatal közvetítésével folytathatják le (képviseletükről a Danubia Szabadalmi Iroda gondoskodik). A bejelentéshez szükséges formanyomtatványokat a Nemzetközi Iroda kérésre rendelkezésre bocsátja, díjtalanul. A nemzetközi letétbehelyezés hatálya azonos a közvetlen (nemzeti) bejelentésével, a bejelentés napja természetszerűleg a nemzetközi letétbehelyezésé. Pontos meghatározási módját a Megállapodás Végrehajtási Szabályzata rögzíti. A bejelentést úgy kell tekinteni, mintha közvetlenül tették volna meg. Anyagi- jogi vonatkozásban az oltalom engedélyezése terén ez azt jelenti, hogy a nemzeti előírásban foglaltak irányadók. Amennyiben a jogszabályok a bejelentés tárgyának hivatalból való oltalomképességi vizsgálatát írják elő, vagy felszólalást tesznek lehetővé, erre nemzetközi letétbehelyezés útján érkező bejelentésnél is mód van. Ha tehát a bejelentés tár" gya nem felel meg a bejelentéssel érintett ország szabályozása értelmében az oltalomképesség valamely feltételének, a nemzetközi bejelentéssel szemben kifogás támasztható. Nincs azonban erre mód a bejelentések alakiságaira vonatkozó, vagy egyéb adminisztratív jellegű nemzeti előírás alapján, ezen követelmények tekintetében ugyanis a Nemzetközi Iroda vizsgálata irányadó, a vonatkozó nemzetközi szabályozás szerint. Nem követelhető meg továbbá a Nemzetközi Iroda publikációján túlmenő egyéb közzététel sem. A bejelentés hatálya kiterjedhet a származási országra is, amennyiben a kérdéses ország e lehetőséget nem zárja ki. A letétbehelyezéssel szemben támasztott érdemi kifogás attól a naptól számított hat hónapon belül tehető meg, amelyen a kérdéses bejelentésről az adott nemzeti hivatal értesült, a publikációt tartalmazó időszakos folyóiratból. A kifogást a Nemzetközi Iroda útján kell közölni a letétbehelyező vei, akinek számára valamennyi jogorvoslati lehetőséget biztosítani kell, amely nemzeti bejelentés esetében megilletné. Amelyik ország iparjogvédelmi hatósága a hat hónapos határidőn belül nem közöl kifogást, ott az oltalom enegedélyezettnek tekintendő, azonos hatállyal mintha közvetlen (nemzeti) bejelentés alapján történt volna a lajstromozás. A letétbehelyezés közzétételéről a Nemzetközi Iroda gondoskodik a havonta megjelenő Nemzetközi Mintaoltalmi Folyóirat útján (Bulletin des dessins et modéles intemationaux, — International Designs Bulletin). A közzététel során közlik a termék ábráját is, amelyen a letétbehelyezett minta megvalósul. A bejelentő kérheti a közzététel elhalasztását, legfeljebb 12 hónappal a letétbehelyezési, illetve az elsőbbségi naptól számítva. A Párrzsi Uniós Egyezmény 4. cikke szerinti 6 hónapos elsőbbségi jogot a nemzetközi bejelentésnél igénybe lehet venni. A nemzetközi mintaoltalom időtartamának első periódusa öt év, ez legalább egy alkalommal további öt évre hosszabbítható meg, valamennyi országban, vagy azok egy részében. Azokban a tagállamokban, ahol a nemzeti mintaoltalmi előírások szerint több mint tíz év az oltalmi idő, további meghosszabbításnak lehet helye, újabb öt évi időtartamra, legfeljebb addig, amíg a nemzeti szabályozás szerinti teljes oltalmi időtartam véget ér. A Hágai Unió alapján folytatott nemzetközi eljárás nyelve francia, vagy angol, a bejelentő választása szerint. E nyelven történik a levelezés a bejelentő és a Nemzetközi Iroda között, továbbá a letétbehelyezés publikálása. A díjak fizetése svájci frankban történik. A Hágai Unió tagságának általános előnyeiről a bevezetőben már esett szó, az ezt követő ismertetés pedig az egyes részletkérdésekben adott tájékoztatást a lehetőségekről, kedvezményekről. Az egyetlen bejelentéssel való letétbehelyezés számos nehézségtől kíméli meg az érdekelt feleket, hiszen a több országban szükséges oltalom szerzési eljárások az egyes országok mintaoltalmi előírásainak tanulmányozását, az eltérő eljárási szabályok betartását, különböző lejárati határidők számontartását, az oltalom meghosszabbítási kérdések figyelemmel kísérését igényű. A költségek alakulása is kedvezőbb a letétbehelyezők számára, hiszen az előnyösnek mondható díjtételek mellett az egyes országokban egyébként szükséges képviseleti költség-kihatás is elmarad. Az Unió tagállamai számára a részvétel nem jelent kiadást, hiszen ehhez a letétbehelyezési eljárások díjai fedezetet biztosítanak. Az iparjogvédelmi hivatalokat az idegen nyelvű eljárásokból és a kifogásolásra nyitvaálló rövid határidőből adódó gondokért kárpótolja a széles körű mintaoltalmi információs lehetőség, amelyből az érdekelt belföldi ipari körök is jelentős előnyt élvezhetnek. Bognár Istvánná dr.
