Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1985. január-június (90. évfolyam, 1-6. szám)
1985-01-01 / 1. szám
6 SZABADALMI KÖZLÖNY 90. ÉVF. 1985. ÉV 1. szám Fokozat Kódszám közepestől — erősig 6 erős 7 erőstől - nagyon erősig 8 nagyon erős 9 46. A teljes 1—9-ig terjedő skálát akkor is használni lehet, ha az egyszerűsítés érdekében csak néhány érték (pl. csak 1—3—5—7—9, vagy 3—5—7) van feltüntetve a vizsgálati irányelvekben. 47. Alternatív megfigyelések esetében a „nincs” esetet 1-es számmal, míg a „van” esetet 9-es számmal jelölik. Ha egy tulajdonság esetében különbséget szükséges tenni a teljes hiány és a jelenlét különböző fokozatai között, akkor a tulajdonságot fel kell osztani két alternatív tulajdonságra: az első jelöli a „nincs” (1) és „van” (9) fokozatokat, míg a másik, mennyiségi tulajdonságnál az 1-9 skálát kell alkalmazni a jelenlét fokozataira. Azoknál a tulajdonságoknál, amelyeknél nem lehetséges különbséget tenni a „nincs” és „nagyon gyenge” érték között, az 1. kódszám a „nincs” v. „nagyon gyenge” jelentést kapja és ez képviseli a menynyiségi tulajdonság esetén az 1—9 skála legkisebb értékét. el Példaként megadott fajták 48. Ahol lehetséges, minden egyes alkalommal például szolgáló fajtákat adnak meg a különböző tulajdonságok különböző fokozatainak a leírására. Ábrák - ha egyáltalán alkalmazásra kerülnek — csak a vizsgálati irányelvek első kiadásaiban találhatók és ezeket el kell hagyni, mihelyt lehetséges. Fajták példaként csak a megértés megkönnyítésére szolgálnak. A vizsgálat túl nehézkessé válna, ha minden egyes tulajdonság valamennyi fokozatára példaként szolgáló fajtát kellene használni. A vizsgálati irányelvekben példaként megadott fajtákból a nemzeti szervek választják ki azokat, amelyeket alkalmasnak tekintenek egy adott probléma megoldására. f) A fajtaleirásban kötelezően szereplő tulajdonságok 49. Egy adott fajta azonosításához és leírásához az egyes vizsgálati útmutatókban felsorolt valamennyi tulajdonságot nem szükséges mindig felhasználni. Annak érdekében, hogy az egyezmény előírásai alapján az egyes tagországok által kiadott leírások egységesek legyenek, bizonyos tulajdonságokat csillaggal jelölnek, amely mutatja, hogy ezeket minden fajtánál, minden vizsgálati évben fel kell vételezni és minden esetben szerepeltetni kell a fajta leírásban, kivéve, ha egy előző tulajdonság fokozata ezt lehetetlenné teszi. Azokat a túlajdonságokat, amelyek nincsenek ilyen módon megjelölve, akkor kell felvételezni, ha ez szükséges ahhoz, hogy a vizsgált fajtát egy másik fajtától megkülönböztessük. A tulajdonságok listája azonban nem teljes, és a vizsgáló hatóság további jellemzőket használhat ha azt hasznosnak vagy szükségesnek tartja. IV. Magyarázatok és módszerek 50. A vizsgálati irányelvekben a tulajdonságok táblázatát rendszerint a „Magyarázatok és módszerek” című fejezet követi. Ez a magyarázatokat, rajzokat, fényképeket vagy a tulajdonságok táblázatában szereplő különböző tulajdonságok értelmezéséhez szükséges módszereket tartalmazza. V. A technikai kérdőív 51. A vizsgálati irányelvek mellékletként tartalmaznak olyan „technikai kérdőívet”, amelyet a növényoltalmi bejelentés során ki kell tölteni. A technikai kérdőívben bizonyos adatokat kell megadni a fajta eredetére, fenntartására, előállítására vagy szaporítására vonatkozóan abból a célból hogy ezek segítsék a vizsgáló hatóságot a vizsgálat során kapott bizonyos eredmények értelmezésében. A vizsgálati irányelvek tulajdonság táblázatából azokat a bélyegeket kell feltüntetni, amelyekkel kapcsolatos információ szükséges ahhoz, hogy a vizsgáló hatóság számára lehetővé tegyék a fajtáknak más fajtákkal történő olyan csoportosítását, hogy a vizsgálat célszerű módon lefolytatható legyen. Bizonyos esetekben a tulajdonság táblázatban szereplő bélyegeken túlmenően más olyan adatok is felhasználhatók, amelyek fajtára vonatkozóan értékes információt adnak (pl. a „liliom regisztrálásra szolgáló kertészeti rendszerezés”). Ugyanebből a célból egy másik részben felkérik a fajtabejelentőt, hogy jelezze azt (azokat) a tulajdonságot (tulajdonságokat), amely(ek)ben véleménye szerint fajtája különbözik a hozzá leginkább hasonló fajtáktól. A technikai kérdőív utolsó részébe a fajtaoltalmat igénylő bejelentő szabadon vehet be bármely további információt, amelyet hasznosnak ítél a fajta megkülönböztethetőségének megállapításához. Ügyszintén jelezhet bármely egyéb sajátosságot, amelyet felhasználhatónak tart a fajta vizsgálatában.
