Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1983 (88. évfolyam, 1-12. szám)

1983-09-01 / 9. szám

822 SZABADALMI KÖZLÖNY 88. ÉVF. 1983. ÉV 9. szám táplált és célszerűen hőérzékelőkkel kapcsolatban lévő fűtőele­mek vannak elhelyezve, a tárolt anyaggal, pl. bitumennel érintke­ző kalapfelülete pedig előnyösen kúppalástként van kialakítva. T/26 514 (51) H 03 В 7/18 (71) *Mechanikai Labo­ratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat, Budapest (72) Rothman György oki. mérnök, 62%, Tóth Sándor oki. mérnök, 23%, Földes József oki. mérnök, 15%, Bu­dapest (54) Eljárás és kapcsolási elrendezés diszkrét frek­venciájú villamosjel előállítására (22) 82.09.27. (21) 3110/82 (74) Budapesti 29. sz. Ügyvédi Munkaközösség, Budapest A találmány továbbfejleszti a diszkrét frekvenciájú villamos jelforrásoknál újabban elterjedten alkalmazott ún. „kompenzált frakcionális N rendszer"-t. A hangolandó oszcillátor kimenőjelét egészszámú inkremen­­tum szerint változtatható osztásarányú osztóban leosztják a hi­­bajelképző áramkör frekvenciasávjába, törtszámú osztásarányt úgy valósítanak meg, hogy a ciklusok egy részében a névérték alatti, fennmaradó részében a névérték feletti egészszámú osztó­val osztják a vezetőjelet és az ebből folyó zavarómodulációt — annak inverzét reprezentáló jellel — kompenzálják. A találmány szerint a kompenzálást a vezetőjelnél vagy a refe­renciajelnél valósítják meg a jelútnak a hibajelképző áramkört megelőző szakaszában. Az egyébként ismert módon kialakított kapcsolási elrendezés ennek megfelelően — a technika állásától eltérően — nem tartal­mazza a fáziskomparátort áthidaló áramköri hurkokat, sem ana­lóg interpolátort, sem jelformáló generátort, csak a vezetőjel vagy a referenciajel áramköri útjába láncban beiktatott egyszerű felépítésű szuperponáló (pl. lineáris fázismodulációs) áramkört, amelynek egy bemenetére a kompenzálójel-forrás kimenete csat­lakozik. T/26 515 (51) H 04 Q 5/18 (71) *BHG Híradástech­nikai Vállalat, Budapest (72) Kollár János 32%, Kincses Béla 28%, Papp Andor 32%, villamosmérnökök, Körösi Ferenc vili. szakmérnök, 8%, Budapest (54) Kapcsolási elrendezés társasvonali hálózatokon vezérelt kapcsolóbe­rendezések. különösen távbeszélő diszpécserrendszerek számára (22) 82.03.16. (21) 789/82 A találmány szerinti kapcsolási elrendezés társasvonalú háló­zatokon vezérelt kapcsolóberendezések, különösen távbeszélő diszpécserrendszerek számára, mely programozott vezérlő egy­séget, a vezérlő és különböző funkcionális és perifériális egységek közötti cím és adatbuszrendszert tartalmaz. Továbbá a vonal és a perifériális egységek közötti jeláramlást biztosító vonalcsatoló egységgel, a perifériális egységek állapotát jelző letapogató egy­séggel, programozható kijelölő egységgel, hangfrekvenciás jelve­vővel, programozható jeladó egységgel, valamint hang és csengető egységgel is el van látva. A társasvonalhoz tartozó mellékállomá­sok fel- és lekapcsolását a társasvonalra csatlakozó vezérlő egység végzi. A vezérlő egység az alkalmazott tárolt és/vagy huzalozott programnak megfelelően a funkcionális és perifériális egységektől kapott információt feldolgozza és a rendszer működésével szem­ben támasztott követelményeknek megfelelő vezérlési funkci­ókat ellátja. Ezáltal a funkcionális és perifériális egységek egysze­­rűsíthetők és megtakarítható az egységek közötti közvetlen kap­csolat, amely a rendszer variálhatóságát akadályozza és bonyolult huzalozást tenne szükségessé. T/26 516 (51) H 03 К 4/08 (71) ^Elektronikus Mérő­­készülékek Gyára, Budapest (72) Babus László 40%, Kopácsi László 10%, Szemler István 25%, Vértesi Jenő 25%, villamosmérnökök, Budapest (54) Áramköri elren­dezés alacsonyfrekvenciás feszültségfüggvények előállí­tására (22) 82.04.06. (21) 1044/82 A találmány tárgya áramköri elrendezés alacsonyfrekvenciás feszültségfüggvények előállítására tetszőleges alacsonyfrekvenciás tartományban is, tetszőleges alakban és fázishelyzetben. Az áramköri elrendezés és egyéb egységekkel együtt egy kristályve­zérelt funkciógenerátor részét képezi. A találmány szerinti megoldás lényege, hogy tetszésszerinti feszültség-függvényalakokat állíthatunk elő, ha a kívánt jelalak létrehozása alatt az órajelek frekvenciáját pl. frekvenciamodulá­cióval, vezérléssel változtatjuk, a fel- és leszámlálási időtartamot meghatározott részre bontjuk, melynek hosszát változtatjuk, a jel alaphelyzetét eltoljuk. T/26 517 (51) H 02 M 1/00(71) ^Villamos Berende­zés és Készülék Művek, Budapest (72) Áts ülés, Csaba Béla, Nyáry László, Szigeti Sándor oki. mérnökök és Tóth Gyula oki. mérnök, Budapest (54) Modulrendsze­rű áramirányító berendezés (22) 79.04.20. (21) VI­­—1251 (74) Budapesti 29. sz. Ügyvédi Munkaközösség, Budapest A találmány tárgya modul rendszerű áramirányító berende­zés, melynek szerkezeti kialakítása lehetővé teszi a berendezés részeinek messzemenő tipizálását, ami egyrészt azzal jár, hogy a modulelemek gyártási sorozatszámának optimálisan magas mér­téke mellett az egyes berendezések konkrét kiépítése tetszőlege­sen kis darabszámok szerint is széles körben variálható, másrészt változatlan gyártástechnológia és elemkészlet mellett külön vari­álható a tápkábelek becsatlakozásának irány- és helymegválasz­tása. Egy vagy több szintben és szintenként P sorban (P = 1 vagy 2) soronként К darab (K pl. 2 vagy 3) — egyenként szabványméretű rekeszbe beépített — modulelem van elrendezve, mimellett egy adott szintben mindenkor azonos típusú modulelemek vannak. Az áramirányító, illetve a fojtó egységeket tartalmazó szin­tiek) alatt, felett vagy között P.K kivezetéssel kialakított sínre­kesz modulelem van elrendezve, melynek jellemző rekeszmére­­te(i) (pl. a szélessége és/vagy az alap keresztmetszete) a többi modulelem jellemző rekeszméreté(i)vel megegyező(ek) és mely­nek rekeszében 0 darab (Q = 2 vagy 3) áramvezető sín úgy van elrendezve, hogy a sínek К darab kivezetése a rekesz egyik olda­lát határoló síkból nyúlik ki (P = 2 esetén pedig a további К darab kivezetés a sínrekesz — szembenfekvő — másik oldalát ha­tároló síkból nyúlik ki) és a sínrekesznek az oldalakat határoló síkra merőleges egyik határoló síkjából nyúlnak ki az áramvezető sínek — csatlakozó szerelvényként vagy csatlakozó szerelvénnyel, pl. kábelcsatlakozóval kialakított — végei és a sínrekeszt tartal­mazó szinttel szomszédos szintben elrendezett modulelemek ki­vezetései a sínrekesz egyik, illetve másik oldalát határoló síkból kinyúló — sorrendben megfelelő — kivezetéshez illeszkedően van­nak elrendezve vagy kialakítva. T/26 518 (51) H 02 К 41/02 (71) *Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola, Budapest (72) Werner György oki. gépészmérnök, Budapest (54) Egyenáramú lineáris motor (22) 79.07.19. (21) KA-1531 A találmány tárgya egyenáramú lineáris motor, amelynek ar­matúrája jól mágnesezhető acélból készült körkeresztmetszetű tömör rúdból, és az arra spirálisan felcsévélt szövött szigetelésű armatúratekercselésből, pólusrendszere két félbeosztott ferro­­mágneses hengeres csőbe foglalt, az armatúrarúd tengelyének irányában egymástól egyenlő távolságra elhelyezett körgyűrű ala­kú pólusokból áll. A betekercselt armatúrarudat vasportartalmú műgyanta oldattal öntjük ki, amely a meneteket szigetelő szö­vött anyagba is beszívódik, és megszilárdulva az armatúrateker­cselés felett nagy pontossággal megmunkálható, sima és nagyszi­lárdságú bevonatot alkot, amelyen a pólusrendszer csúszó- vagy gördülő csapágyazással csapágyazható. A vasportartalmú mű­gyanta bevonattal készített armatúráról a bevonat- és az armatú­ravezetőket burkoló szigetelés az armatúratengely irányába eső hosszanti csíkban el van távolítva, kommutátor kialakítása céljá­ból. Az ismertetett megoldás más kiviteli alakjában az armatúra magját képező rúd nem körkeresztmetszetű, hanem a célnak megfelelően négyszög vagy ovális keresztmetszetű. A gerjesztett pólusok helyett permanens mágnesből kialakított pólusok is al­kalmazhatók. A találmány egy további kiviteli alakja egy kétol­dalas felépítésű egyenáramú lineáris síkmotor két egymástól füg­getlen armatúratekercseléssel, amely ugyancsak vasporos mű­gyanta kiöntéssel készült réteggel van rögzítve az armatúravastes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom