Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1982 (87. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

34 SZABADALMI KÖZLÖNY 87. ÉVF. 1982. ÉV 1. szám Szabó István, 12%, dr. Fehérvári Antal, 15%, Barlai József, 15%, oki. vegyészmérnökök, Veszprém, dr. Jám­bor Áron, oki. geológus, 5%, Budapest, Andrejkó Gyula, oki. vegyészmérnök, 15%, Zalán György, oki. középisko­lai tanár, 15%, Solti Gábor, oki. geológus, 5%, Budapest (54) Eljárás hő- és hangszigetelő bazaltgyapot előállításá­nál olvadékkihozatal növelésére és magnetit kiválás csökkentésére (22) 79.04.02. (21) VE-893 (74) Veszp­rémi Vegyipari Egyetem, Veszprém A találmány hő- és hangszigetelő bazaltgyapot előállításánál az olvadékkihozatal növelésére és magnetit kristálykiválás csök­kentésére illetve megszüntetésére vonatkozik. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy bazalt alapanyag 50—90 tömeg% mennyiségéhez adalékként 10—50 tömeg% olaj­palát 20 mm alatti szemcsefrakcióban adagolunk, az anyagot homogenizáljuk, úgy, hogy ily módon az olvadékra nézve a Si02+Al203/ CaO+MgO hányadosban mért savassági számot 3,1—3,6 közé, a bázikussági számot pedig 0,50 — 0,52 közé állítjuk be, majd önmagában ismert módon legfeljebb 1500 °C-on a keveréket megolvasztjuk. Az alkalmazható bazalt alap­anyag oxidos összetétele fő komponensekre nézve tömeg%-ban a következő: 45-50% Si02, 14-16% Al203, 10-12% Fe203, 8-11%CaO, 7-10% MgO. Az adalékként felhasználható olajpala oxidos formában ki­fejezett szervetlen főkomponensei tömeg%-bc*i: 40—52% Si02, 8-17% Al203, 2-7% Fe203, 10-30% CaO, 3-10% MgO, 1-6% K20. Az olvasztás a szokásos kupoló vagy kád rendszerű olvasztó kemencében történhet. Az olvadékból szálazó berendezéssel 3—10 pm átmérőjű és 2,5—10 cm hosszú ásványgyapot állítható elő, amely üveges állapotú. T/21 654 (51) C 04 В 31/00, 43/00 (71) *Könnyű­­beton és Szigetelőanyagipari Vállalat, Budapest (72) Andrejkó Gyula, oki. vegyészmérnök, 30%, Liber Káz­­mér, oki. vegyészmérnök, 20%, Budapest, Zalán György, oki. középiskolai tanár, 30%, Mézes Tibor, oki. kohó­mérnök, 20%, Tapolca (54) Eljárás Si02 és/vagy Al203 kötőanyagú duzzasztott perlit idomok kötésidejének szabályozására (22) 78.02.23. (21) KO-2905 (74) Da­­nubia Szabadalmi Iroda, Budapest A találmány tárgya eljárás Si02 és/vagy Al203 kötőanyagú duzzasztott perlit idomok kötésidejének szabályozására. Az eljárás lényege, hogy a Si02-ot ill. az Al203-ot valamely vízoldható sójuk, előnyösen alkálisójuk formájában visszük be a rendszerbe, és a kötést vagyis az oxidok leválasztását R—COO—Rl általános képletű karbonsavészterek adagolásával idézzük elő. A R és R, jelentése azonos vagy különböző és lehet hidrogénatom vagy 1—5 szénatomszámú alkilcsoport, az észter szükséges mennyisége a kötőanyagoldat 2—20%, előnyösen 5—15%-a. A kötés ideje az alkalmazott észter szénláncának hosszától ill. alkalmazási koncentrációjától függően néhány perc és néhány óra között beállítható. A perlit idomok hagyományos módon állíthatók elő, és felületkezelhetők. Az eljárás alkalmazá­sa nem zárja ki más ismert szilárdságmódosító adalékanyagok alkalmazását. T/21 655 (51) C 04 В 35/00, В 28 В 3/00 (71) szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Buda­pest (72) Szegő László, oki. vegyészmérnök, 50%, Dadi Jánosné, oki. vegyészmérnök, 20%, Mező István, vegy­ipari szakmunkás, 10%, Budapest, Bacsa György, oki. gépész üzemmérnök, 20%, Kerepes (54) Eljárás burkoló­lapok díszítésére (22) 79.09.06. (21) Sí—1719 A találmány tárgya eljárás burkolólapok díszítésére a bur­kolólap és a díszítés együttes sajtolásával és ezt követő egyszeri égetésével. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a nyers burkolólap anyagát képező alapmassza egy részéből máz és/vagy üveges fázis képzésére alkalmas anyagok — előnyösen vulkáni üvegek, vegy­szerek, ipari hulladékanyagok — és színező anyagok összekeveré­sével és homogenizálásával fedőmasszát készítünk. Ezután a présszerszámba előbb alapmasszát, majd erre fedőmasszát réteg­­zünk. A rétegelt masszát sajtolással formatestté formázzuk és 900—1250 °C hőmérsékleten kiégetjük. A fedőmasszát célszerű az alapmasszánál finomabb szemcseméretű nyersanyag-frakció­ból készíteni, az alapanyagok aprításával, vagy osztályozásával. A rétegelt és sajtolt nyers burkolólapon mázból minta alakítható ki, majd ezt a burkolólapot 90Q és 1250 °C közötti — előnyösen 1200 °C körüli — hőmérsékleten kiégetjük. A találmány szerinti eljárás fő előnyei abban foglalhatók össze, hogy alkalmazásával egyszerű technológiával, kevesebb gyártási hulladékkal, csúszásgátló és kopásálló mázas egyszer­­égetett fagyálló lap állítható elő. Az eljárás nem igényel pótlólagos technológiai lépéseket. Jelentős mázmegtakarítással, a mázas lapokkal azonos, vagy hasonló esztétikai értékű burkoló­lapok állíthatók elő. Az eljárás környezetszennyező hatása is kisebb az eddig ismert technológiáknál, ezenkívül alkalmazásával jelentős energiamegtakarítás érhető el. T/21 656 (51) C 04 В 35/10 (71) *Magnezitipari Művek, Budapest (72) dr. Sztankovics László, oki. vegyész, Budapest (54) Eljárás alumíniumoxid kerámiák, főként polikristályos szövetszerkezeti alumíniumoxid kerámiák alapanyagának kialakítására (22) 79.04.17. (21) Hl—511 Az eljárás fő jellemzője, hogy a kalcinálást megelőzően a kiindulási nyersanyaghoz, mely lehet alumínium-hidroxid, alu­­mínium-oxid- (timföld)-hidrát féleség, különböző módosulatú alumínium-oxid (timföld), vagy ezek tetszőleges arányú keveré­ke, hőkezelés alatt gőz- és/vagy gázfejlödés kíséretében bomló, előnyösen vizet, kristályvizet tartalmazó alumínium-szulfátot és/vagy alumínium-ammónium-szulfátot adagolunk. Az eleggyel együtt végezzük el kalcinálást, amikor is a felszabaduló gőzök, gázok mintegy feszítő erőt gyakorolva gátolják a szemcsék összesülését, ugyanakkor a keletkező alumínium-oxid kedvezően tölti ki a pórusokat. A folyamat során mechanikai feszültségek is ébrednek, melyek elősegítik a szemcsék aprózódását mind a kalcinálás, mind pedig a későbbi őrlés alatt. így viszonylag tömör, könnyen őrölhető szemcsehalmazokat kapunk, melyek kerámiai alapanyagként 14% körüli lineáris zsugorodást mutat­nak. Az eljárás előnye, hogy már néhány százalék adalék is biztosítja az igen gazdaságos timföld-hidrátokból vagy timföldek­ből a finomszemcsézettségű kerámiai alapanyag előállítását. T/21 657 (51) C 04 В 35/16 (71) ^Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Budapest (72) Szegő László, tud. munkatárs, 60%, dr. Lenkei Mária, tud. csoportvezető, 30%, dr. Wagner Endre,tud. osztály­­vezető, 10%, Budapest (54) Eljárás égetett burkolólap előállítására földpátos bányanyers homokból (22) 78.10.10. (21) Sí—1657 A találmány tárgya eljárás égetett burkolólap előállítására kristályos kvarc, földpát tartalmú, adott esetben vasoxiddal szennyezett bányanyers homokból, perlitmeddő és mészmentes plasztikus agyag hozzáadásával, szükség esetén színezéssel, vagy mázazással. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy 50—85%, 3—7 s% nedvességtartalmú bányanyers homokot- amely túlnyomórészt kristályos kvarcot és bármilyen mennyiségben földpátot, illetve vasoxid szennyezést tartalmaz — továbbá 10—40 %, 3—7 s% nedvességtartalmú perlitmeddőt — amelyet őröletlen, osztályozatlan, vagy előzetesen szárazon 100 mikron alá őrölt állapotban használunk fel - valamint 5-30%, legfeljebb 1 mm szemcseméretű mészmentes plasztikus agyagot — amely bár­milyen mennyiségben tartalmazhat montmorillonitot, illitet és vasoxid vagy egyéb szennyezést — összekverünk. A keveréket homogenizáljuk, nedvességét szükség szerint víz adagolásával 3—8 s%-ra állítjuk be, sajtolással formázzuk, szárítjuk és végül 1150—1300 °C hőmérsékleten égetj ük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom