Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1982 (87. évfolyam, 1-12. szám)

1982-04-01 / 4. szám

270 SZABADALMI KÖZLÖNY 87. ÉVF. 1982. ÉV 4. szám gépészmérnök, 28%, Törökszentmiklós (54) Kaszale­szorító szerkezet, főként szélesenvágó, alternáló vágó­­szerkezettel felszerelt terménybetakarító gépekhez (22) 78.0726 (21) SO—1225 (74) Danubia Szabadalmi Iroda, Budapest A találmány tárgya kaszaleszorító szerkezet, főként széle­senvágó, alternáló vágószerkezettel felszerelt terménybetakarftó gépekhez, melynél a papucs támszalagja a kaszagerendán van célszerűen csavarkötéssel rögzítve, homlokszalagja pedig egy a tetölapján kiképzett kiváltáson keresztül a kaszavezetőbe behaj­tott állítócsavarral van a mozgókaszára szorítva. A találmány feladata egyszerű felépítésű, könnyen kezelhető és az agrotechnikai igényeket jól kielégítő megoldás kidolgozása. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a papucsnak a tetőlap és a támszalag között egy célszerűen U-aiakban meghajlított, rugalmas gerince van, az állítócsavarnak a feje és a tetőlap közé eső szakaszán egy alátét van elforgat­hatóan elhelyezve, melynek a tetőiap felé fordított oldalán egy prizma van kiképezve, ahol a prizma zárt állásban a tetőlapra van reteszelten feltámasztva, nyitott állásban pedig a hosszlyukként kiképzett kiváltásba van beforgatva. T/22 077 (51) A 01 F 25/00 (71) *AGR0BER Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező, Beruházási Vállalat, Budapest, Petőfi MgTsz., Dunavasrány (72) Gábriel István, oki. építészmérnök, Budapest, dr. Tresser Pál, oki. agrármérnök, Dunavarsány (54) Eljárás és berendezés nedves szemestermény tárolására (22) 80. 06j06; 81.04.20 (21) 1424/80 (74) Budapesti 29. sz. Ügyvédi Munkaközösség, Budapest A nedves szemestermény tárolására szolgáló találmány szerin­ti eljárás lényege, hogy a termény nagy tömegét előbb légmente­sen záró falközi tárolókban tároljuk, majd rendre egy-egy (vagy több) faiközi tároló teljes mennyiségét — a felhasználásra kerülő kisebb mennyiségek kitárolásáig — légmentesen záró torony­silóba rakjuk át. Az erre szolgáló berendezésnek egy vagy több légmentesen záró toronysiiója és — célszerűen ezek tárolótere többszörösének megfelelő — összesített tárolóterű több falközi tárolója van. T/22 078 (51) A 01 G 1/00 (71) *„Kék Duna” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Fájsz (72) dr. Berta Jenő, agrármérnök, Fájsz (54) Eljárás fűszerpaprika termesztésére (22) 78.06.23 (21) KE-1024 (74) Buda­pesti 2. sz. Ügyvédi Munkaközösség, Budapest A találmány eljárás fűszerpaprika termesztésére, melynek meghatározója, hogy a termesztésre szánt terület előkészítését a megelőző év folyamán elkezdjük, melynek során az év nyarától kezdve a teljes területet pl. tarióhántással, szántással ismételten megmunkáljuk. A megmunkálással egyidejűleg a talaj táperejét szerves és/vagy műtrágyázással feljavítjuk. A nyár-ősz folyamán kuitivátorozássai vagy tárcsázással gyomtalanítunk és a talaj­felszínt kombinátorozással elegyengetjük. Ezeket a műveleteket tavasszal a szükséghez képest megismételjük, mikoris az újabb műtrágya kiszórással egyidejűleg talajfertőtienítést végzünk. Az így előkészített porhanyós, gyomtalanított talajba az enyhébb időjárás stabilizálódásakor, előnyösen március vége körül, deter­minált vagy féldeterminált paprikafajta vetőmagját az erőgép keréknyomtávának megfelelőre alakított sávok között 20 cm feletti sorközökben, 2-3 cm mélységre elvetjük, majd a sorokat lezárjuk. A talajfelszín cserepesedését önmagában ismert módon pl. csuklós boronával megakadályozzuk és a kelés előtti napok­ban kontakt totális gyomirtó oldat ki permetezésével gyomirtást végzünk. A kelést követően a növényeket palántázás nélkül helyben nevelve, sűrű, zárt növényállományt képezünk. A teljes vegetációs időszakban a talaj nedvességtartalmát száraz időben permetező öntözéssel pótoljuk. A sávok és sorok között pl. kuitivátorozássai folyamatosan gyomirtást végzünk és adott esetben lombtrágyázást is eszközlünk. T/22 079 (51) A 01 G 17/00 (71)*Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet, Kecskemét (72) Kurucz András, tu­dományos főmunkatárs, dr. Füri József, tudományos osztályvezető, Kecskemét (54) Eljárás szőlővessző vagy szőlővessző vagy szőlőoltvány szaporítására ill. telepíté­sére .(22) 76.05.19.(21) SO—1169 (74) Budapesti 2. szá­mú Ügyvédi Munkaközösség, Budapest A találmány eljárás szőlővessző vagy szőlőoltvány intenzív módon való előállítására, illetve telepítésére. A találmány szerint a gyökereztetésre szánt növényi részt konténerben, gyökereztető ill. hajtató közegbe helyezve előneveljük. Konténerként 5-10 cm átmérőjű, vízkifolyást megengedő, — helyenként átlyuggatott —, előnyösen fényt át nem eresztő, sötét színű műanyagfólia-tasa­­kot vagy egyszerű fóliatömlőt használunk, melyet gyökereztető ill. hajtató közegül szolgáló durva perlittel és/vagy perlit és polisztirolgyöngy keverékével és/vagy tőzegzúzalékkal és/vagy ezek keverékével vagy egyéb, — hajtatásra ismert —, közeggel feltöltünk. A közegbe a hajtatásra szánt vesszőt vagy oltványt a szokásos előkészítés és kezelés után, előnyösen a vessző talpalása nélkül, a tasak vagy tömlő fenékrésze felett néhány cm-nyire behelyezzük oly módon, hogy a hajtató ill. gyökereztető közeg az oltás helyéig érjen és a csapot szabadon hagyja. A fólia falát előnyösen a csap tetejénél gallérszerűen túlnyúlóra engedjük. Adott esetben a közegre pl. perlitből álló takarást képezünk. Az egymás mellett elrendezett konténerek alatt talpmeleg biztosí­tására hőközlést eszközlünk. A hajtatást a talpmelegnél alacso­nyabb környezeti légtér biztosítása mellett kezdjük és közben a gyökereztető ill. hajtató közeg nedvességtartalmáról folyama­tosan gondoskodunk. A lombozatot fejlődése során a betegségek­től és kártevőktől óvjuk. A tavaszi fagyok elmúltával a fóliakon­ténerben levő növényeket a kiültetés, — pl. iskola vagy telepítés — helyére szállítjuk, és oly módon ültetjük ki, hogy az előre elkészített árokba vagy gödörbe helyezett fóliatasak oldalát felvágjuk, a tömlőt pedig felvágás nélkül hagyva a földet a konténerhez húzzuk. A felvágott tasakot ill. tömlőt a talajból felhúzzuk. Ezután a növényeket beöntözzük és a telepítést a továbbiakban önmagában ismert módon kezeljük. T/22 080 (51) A 01 К 1/00; E 04 H 5/00 (71) ^Kaposvári Szarvasmarhatenyésztő Közös Vállalat, Kaposvár (72) Szigethi Árpád, agrármérnök, 42%, Har­­sányi Lehel, agrármérnök, 14%, Budapest, Köves Árpád, tervező mérnök, 30%, Veszprémvarsány, Farkas Gyula, oki. könyvvizsgáló, 3,5%, Igali György, agrármérnök, 3,5 %, Kaposvár, Perényi Károly, agrármérnök, 3,5%, Veszprém, dr. Juhász Sándor, jogász, 3,5%, Pécs (54) Létesítmény tejelőtehenek kötetlen tartásához, valamint istállóépület, különösen a létesítményhez (22) 80.07.24 (21) 1846/80 (74) Budapesti 29. sz. Ügyvédi Munka­­közösség, Budapest A találmány tejelő tehenek kötetlen tartására szolgáló létesít­ményre vonatkozik, amelynek fedett, pihenőboxos istállója; fedettjászlas külső etetőtere, valamint karámja van. A találmány tárgyát képezi az elsősorban a létesítményhez alkalmazható istálióépület is, amelynek tetőszerkezete és oldalfalai vannak: hosszúsága a szélességét meghaladja, benne hosszirányú közleke­­dőút van, és a közlekedőút mentén annak hossztengelyére kereszt­­irányban mindkét oldalon egymás mellett pihenőboxok vannak. A létesítményre az jellemző, hogy a szélességét meghaladó hosszúságú fedett istálló egyik hosszanti oldalán van a szilárd burkolattal ellátott fedett jászlas etetőtér a másik hosszanti oldalán pedig a karám kialakítva, és az istálló mind az etetőtérrel, mind a karámmal — az állatok szabad mozgását lehetővé tevő módon — egybenyithatóan van kialakítva. Az istállónak pedig az a lényege, hogy az egyes pihenőboxok két-két olyan keret felhasználásával vannak kialakítva, amely keretnek két, egy­mástól távközzel elhelyezkedő oszlopa van, amely oszlopok közül a belső, a közlekedőút felé eső oszlop felső vége magasabban van, mint a külső, az istállóépület oldalfalának tartományában levő oszlop teteje; és a két oszlop felül keret­gerendával van összekötve, amely a belső oszlopon túl, az ■etetőúti fölé konzolosan kinyúlik; és hogy a keretek oszlopai a pihenőboxok felmenő (függőleges) határolóelemeit alkotják; és hogy az istállóépület tetőszerkezete és hosszanti oldalfalai a keretekhez vannak csatlakoztatva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom