Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1982 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1982-03-01 / 3. szám
200 SZABADALMI KÖZLÖNY 87. ÉVF. 1982. ÉV 3. szám A találmány szerint kukoricapehelyliszt és búzaliszt megfelelő arányában készült tésztából jól eltartható, rugalmas bélzetű, kellemes ízű kenyér készíthető, ha a készítés során a találmányban meghatározott technológiai intézkedéseket betartjuk. A feltárt keményítőt tartalmazó kukoricapehelyliszt nagyon jó vízfelvevő és víz-visszatartó tulajdonságot ad a kenyérnek. A sütés során előírt alacsony sütési hőmérséklet elősegíti a zárt: héjstruktúra kialakítását, ami ugyancsak a gyors száradást akadályozza. A találmány előnye az eltarthatóságon kívül az, hogy értékes fehérjeféleségekhez jut a szervezet, ami a búzakenyérben vagy a burgonyakenyérben nem található meg. A találmány alapján készült kenyér semmi kukoricaízt vagy jelleget nem mutat. T/21 953 (51)A 22 C 11/00 (71) ♦Országos Húsipari Kutatóintézet, Budapest (72) dr. Incze Kálmán, mikrobiológus, a kémiai tudományok kandidátusa, 50%, Kovács Ferenc, élelmiszeripari technikus, 20%, Koritsánszky Zoltán, üzemmérnök, 10%, Dolozselekné Horváth Éva, üzemmérnök, 10%, Szentes Vidor, gépészmérnök, 5%, Budapest, Nagy Béla, élelmiszeripari technikus, 5%, Érd (54) Eljárás száraz kolbászfélék előállítására (22) 80.01.26 (21) 170/80 (74) Budapesti 2. sz. Ügyvédi Munkaközösség, Budapest A találmány tárgya eljárás íszárazkolbászfélék olyan előállítására, mellyel pác-só (nitrit és nitrát) adagolása nélkül is az egészségügyi követelményeknek megfelelő, kifogástalan ízhatású és minőségű késztermék gyártható, valamint pác-só nélkül vagy pác-sóval penészburkolat nélküli szárazkolbászáru, főleg szalámi készíthető. A szárazkolbászfélék találmány szerinti előállítására irányuló eljárásnál a hús alapmasszát hagyományos nyersanyagokból, ismert összetételben állítjuk össze, az alapmasszához (pasztához) ismert módon fűszerkeveréket és konyhasót adagolunk, majd a bélbetöltés (formázás) után az érlelés befejezéséig a levegő relatív páratartalmát 90 -ról 70% alá — célszerűen 65%-ra — csökkentve, a napi szárítási súlyveszteségnek 0,5—1,5% között tartása mellett a terméket 5-10 C° — előnyösen 5-7 C° — között füstöljük, ezután a napi szárítási súlyveszteségnek 0,20—0,60% között tartása mellett a termék vízaktivitásának a kritikus érték (célszerűen 0,92-0,94) alá csökkenéséig előnyösen 5-8 C° hőmérsékleten, a vízaktivitásnak a kritikus érték alá csökkenése után pedig a hőmérsékletet fokozatosan célszerűen 15 C°-ig emelve, a terméket érleljük, majd az eljárást ismert módon folytatjuk. További eljárás, mely a szárazkolbászfélék találmány szerinti előállítására irányul az, hogy a hús alapmasszát hagyományos nyersanyagokból, ismert összetételben állítjuk össze, az alapmasszához (pasztához) ismert módon fűszerkeveréket és konyhasót adagolunk, majd a bélbetöltés (formázás) után az érlelés befejezéséig a levegő relatív páratartalmát 90%-ról 70% alá — célszerűen 65%-ra — csökkentve, a napi szárítási súlyveszteségnek 1,0-2,0% között tartása mellett a terméket 5-10 C° — előnyösen 5-7 C° — között füstöljük, ezután a napi szárítási súlyveszteségnek 0,25—0,80% között tartása mellett a termék vízaktivitásának a kritikus érték (előnyösen 0,92—0,94) alá csökkenéséig célszerűen 5-8 C° hőmérsékleten, a vízaktivitásnak a kritikus érték alá csökkenése után pedig a hőmérsékletet fokozatosan előnyösen 15 C°-ig emelve, a terméket érleljük, majd az eljárást ismert módon folytatjuk. Ugyancsak a találmányhoz tartozik az az eljárás, melynél a hús alapmasszát hagyományos nyersanyagokból, ismert összetételben állítjuk össze, az alapmasszához (pasztához) ismert módon fűszerkeveréket, konyhasót és pác-sót adagolunk, majd a bélbetöltés (formázás) után az érlelés befejezéséig a levegő relatív páratartalmát 90%-ról 70% alá — célszerűen 65%-ra — csökkentve, a napi szárítási súlyveszteségnek 1,0-2,0% között tartása mellett a terméket 5-10 C° — előnyösen 5-7 C° — között füstöljük, ezután a napi szárítási súlyveszteségnek 0,25—0,80% között tartása mellett a termék vízaktivitásának a kritikus érték (előnyösen 0,92-),94) alá csökkenéséig célszerűen 5-8 C° hőmérsékleten, a vízaktivitásnak a kritikus érték alá csökkenése után pedig a hőmérsékletet fokozatosan előnyösen 15 C°-ig emelve, a terméket érleljük, majd az eljárást ismert módon folytatjuk. T/21 954 (51) A 23 К 1/00; 31/00 (71) ♦Agrártudományi Egyetem,,. Gödöllő (72) dr. Szép Iván, állatorvos, egyetemi tanár, 38%, dr. Tóth Béla Lajos, egyetemi tanár, állatorvos, 7%, Gödöllő, Kocsis Ferenc, lúdtömő, 14%, Kocsis Ferencné, lúdtömő, 14%, Jászapáti, Nagy László, agrármérnök, 17%, Zagyvarékas, Mészáros Béla, osztályvezető, 10%, Jászboldogháza (54) Eljárás grill-liba gyors hizlalására és libamáj termelésére, (22) 78.06.02 (21) GO-1407 (74) Budapesti 29. sz. Ügyvédi Munkaközösség, Budapest A találmány grill-liba gyorshízlalására és libamáj termelésére vonatkozik, amelynek során a tömési idő lerövidíthető, a kukoricaszükséglet csökkenthető, a termelt máj minősége és ezzel a tömés eredményessége számottevően javul. A találmány szerinti tömési eljárás és energiabevitel módjában különbözik a hagyományos tömési módszertől, mivel a tömésre fogott állatoknak a 10-14 napos tömési időszak első felében a hizlaláshoz szükséges kukoricamennyiség mintegy 1/3-át, a tömési időszak második felében maradékrészét növekvő tömési szám és tömési adagok mellett alkalmazzák, ezenkívül a tömésre fogott állatok folyadékfelvételét korlátozzák. A tömési technológia fontos jellemzője az állatoknak itatóvízben adott vitaminpremix és ásványi premix összetétele, amellyel a táplálék felszívódása és az állati szervezet anyagcseréje a kívánt irányban kedvezően befolyásolható. Az új tömési technológia gazdaságos, mert a szükséges kukorica mennyisége és a tömési idő jelentősen csökkenthető, a piacképes korú állatok gyorsan termelhetők és a májuk minősége szabályozható. T/21 955 (51) A 23 К 1/18 (71) * Agrártudományi Egyetem, Gödöllő (72) dr. Szép Iván, állatorvos, egyetemi tanár, 38%, Gödöllő, dr. Tóth Béla Lajos, állatorvos, egyetemi tanár, 7%, Gödöllő, Kocsis Ferenc, lúdtömő, 14%, Kocsis Ferencné, lúdtömő, 14%, Jászapáti, Nagy László, agrármérnök, 17%, Zagyvarékas, Mészáros Béla, osztályvezető, 10%, Jászboldogháza (54) Vitamin-premix, főként lúdhizlaláshoz (22) 78.06.02 (21) 2363/80 (74) Budapesti 29. sz. Ügyvédi Munkaközösség, Budapest A találmány vitamin-premixre vonatkozik, főként lúdhízlaláshoz, mely 1000 tömegrészre számítva 100-120 tömegrész C-vitamint, 10-20 tömegrész lizint, 6-8 tömegrész rutint, 0,2-0,3 tömegrész biotint, 4-5 tömegrész nikotinsavat, 0,5-0,6 tömegrész kalcium-pantotenátot, egyenlő 2-3 tömegrészben B,-, B2- és B6 -vitamint, továbbá 20-22 millió NE-E-vitamint, 3,2-3,5 millió NE D3-vitamint, 50—60 ezer NE E-vitamint, maradékában pedig 1000 tömegrészre kiegészítve tejpor hordozót tartalmaz. A vitamin-premix előállítása úgy történik, hogy az egyes komponenseket légszáraz állapotban összekeverik, és tejpor hordozóban oszlatják el a többi komponenst. A vitamin-premix kedvező hatása a lúdtartásban az, hogy lehetővé teszi a ijdmáj szabályozását, grill-liba termelését, a töméssel járó káros mellékahtások csökkentését, ezzel a tápanyagok hatásfokának növelését. T/21 956 (51) A 47 C 23/00 (71 ) ♦Bútoripari Fejlesztési Intézet, Budapest (72) Végh Béla, technikus, Gergely László, faipari mérnök, Budapest (54) Kárpitkeret U-profilú fémlemezből, elsősorban bútmpari célokra (22) 80.08.22 (21) 2095/80 (74) Budapesti Nemzetközi Ügyvédi Munkaközösség, Budapest Az elsősorban bútoripari célokat szolgáló kárpitkeret U-profilú fémlemez keretelemekből áll, melyek célszerűen hegesztés útján vannak keretté egyesítve. Az U-profil nyitott szárai közé fahelyettesítő anyagból készült betét van behelyezve, s ott — például a szárakból kisajtolt körmök útján — rögzítve. A rugótartó lemezek és a bevonóanyag szegezéssel való rögzíthetősége érdekében a betét az U-profil szárain túlnyúlik. Bonell-rugózathoz a keretelemek előnyösen a keret síkjában, fektetett
