Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1980 (85. évfolyam, 1-12. szám)
1980-12-01 / 12. szám
12 szám SZABADALMI KÖZLÖNY 85. ÉVF. 1980. ÉV 921 Emlékezzünk Hevesi Gyulára, a politikai forradalmárra, az ipari haladás lelkes zászlóvivőjére Hevesi Gyula 1890. november 21-én született Ungváron. Iskolai tanulmányait azonban már Budapesten végezte és 1912-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett. Rövid ideig tartó felvidéki munkahelye után 1914-ben az Egyesült Izzóban alkalmazták, ahol kezdetben az üzemben, majd később a kísérleti laboratóriumban dolgozott. Itt kezdte meg feltalálói munkásságát és a következő öt évben több találmányára kapott szabadalmi oltalmat. Találmányait és újításait az Izzóban is alkalmazták. Az Izzóban került kapcsolatba a munkásosztállyal. Azonnal felismerte a szervezettségben rejlő erőt és fáradhatatlanul tevékenykedett a közösségért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom döntően meghatározta eszmei fejlődését. A Forradalom hatására Komját Aladárral és Révai Józseffel egy szocialista szellemű lap kiadását kezdték szervezni, amely végül 1919. januárjában jelent meg Internationale” címmel. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása után Hevesi Gyula tagja lett a pártnak. 1919. márciusában a kormány lemondott. Ennek folytán Budapest munkástanácsa átvette a kormányzó hatalmat és ideiglenes forradalmi kormányzó tanácsot alakítottak. A kormányzótanácsban Hevesi Gyula kezdetben szocializálási népbiztoshelyettesként - Böhm Vilmos helyetteseként - dolgozott, majd a szociális termelés egyik népbiztosaként szervezte az ipar termelését és társadalmi tulajdonba vételét. A Tanácsköztársaság védelmében Salgótarján környékén fegyveresen is harcolt. A tanácsköztársaság megdöntése után Magyarországon maradt és tevékenykedett a párt újjászervezésében, egészen addig, amíg a lebukás elől menekülnie kellett. 1921-ben került Szovjet-Oroszországba, ahol a moszkvai izzólámpagyárban dolgozott. Itt alkalmazta magyarországi újításait, találmányait. Később a Legfelsőbb Népgazdasági Tanács Találmányi Osztályát vezette és részt vett az újítómozgalom terjesztésében. Az ipari fejlődés érdekében megszervezte a Központi Műszaki és Közgazdasági Tájékoztató Intézetet. 1948-ban jött haza a Szovjetunióból és az 1949-ben megalakult Országos Találmányi Hivatal főtitkára lett. Mint a Hivatal vezetője szorgalmazta az újító- és feltalálói mozgalom terjesztését, szervezte az újító- és feltalálói mozgalom központi állami irányítását. Később, mint a Magyar Tudományos Akadémia műszaki tudományok osztályának titkára, majd mint az Akadémia titkára is sokat tett az ipar fejlesztése érdekében. Haláláig a műszaki tudományok haladásáért fáradozott. Születésének 90. évfordulója alkalmából hálásan gondolunk Hivatalunk első vezetőjére, Hevesi Gyulára, a forradalmárra, aki az eszme forradalma mellett sokat tett a műszaki fejlődés, a műszaki tudományok forradalma érdekében is. Hivatalunk első vezetője (főtitkára) születésének 90. évfordulója alkalmából tartott emlékúnnepségen az Országos Találmányi Hivatal dolgozóinak, az iparjogvédelmi társadalom és újítók képviseletében, dr. Pusztai Gyula, az ŐTH elnöke és Hegedűs József né osztályvezető, az OTH párt-alapszervezetének szervező titkára helyezett el koszorúkat Hevesi Gyula sírjára a munkásmozgalmi panteonban (középső és jobboldali kép), és a neves tudósról elnevezett budapesti utca emléktáblájára lbaloldali kéP> (Fotó: Himer)
