Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1980 (85. évfolyam, 1-12. szám)
1980-11-01 / 11. szám
842 SZABADALMI KÖZLÖNY 85. ÉVF. 1980. ÉV 11. szám be vételét. Az értékesítési ár és az önköltség nem alkalmas a díjalap meghatározására, mert nem fejezi ki a találmány alkalmazásával elért hasznos eredményt. A találmány alapján gyártott egyik termékféleséggel elért nyereség összegébe nem lehet beszámítani a másik termékféleségnél mutatkozó veszteséget. Erre csak akkor lenne lehetőség, ha a veszteséget kifejezetten a találmány szerinti megoldás alkalmazása okozta volna. Ennek a megállapítására semmiféle alap nincsen. Viszont indokolatlanul hivatkozott a felperes arra, hogy a nyereség, illetve a veszteség alakulása az alperes elhatározásának, kalkulációjának és ármegállapításának a következménye. Mindez kötelező előírásokon alapszik, amelyeket a bíróság nem vizsgálhat felül. Indokoltan vette figyelembe az első fokú bíróság a vállalati eredmény számításánál bevételként az állami árkiegészítést. Az állam gazdaságpolitikai intézkedésként egyes cikkeknél a megfelelő árszint biztosítása érdekében állapít meg árkiegészítést, ezért ezt a nyereség-számításnál árbevételként kell figyelembe venni. A találmány jelentőségének az értékelése nem megfelelő módon történt. Az első fokú bíróság a találmány alkalmazásának tulajdonított olyan előnyöket, amelyek általában a gyorsfagyasztás eredményei. A gyorsfagyasztást és általában a tartósítást nem a felperes találta fel. A találmány szerinti eljárás újdonsága, hogy az ismert módon elkészített és gyorsfagyasztott növényi összetevőhöz külön ételalapot készít, fagyaszt és a kétfajta komponenst egységcsomagba foglalja. A további újdonság, hogy a leves-, főzelék-, mártásalap készítésekor 60 C°-os lehűtött állapotban adja hozzá az alaphoz a fűszereket, ízesítő és avasodásgátló anyagokat. A szabadalmi eljárásnak ezek a jellemzői nem jelentik a hőkezelés kiküszöbölését, sem a tárolótér megtakarítását. Előnye az eljárásnak, hogy felhasználáskor nincs szükség külön rántás készítésére. A találmány jelentősége, hogy külön jelentős beruházás nélkül választékbővítést eredményezett. Műszakilag az eddigi módszerek felhasználásával azok továbbfejlesztését eredményezte . Kidolgozása annak a felismerését tette szükségessé, hogy a gyorsfagyasztott növényi komponens kiegészíthető a külön elkészített és fagyasztott ételalappal, továbbá, hogy az adalékanyagok (ízesítők, fűszerek) biológiailag kevéssé károsodnak, ha alacsonyabb hőmérsékleten adják az ételalaphoz. Mindezeknek a felismerése nem igényelt különösebb előtanulmányokat, jelentősebb elméleti előkészítő tevékenységet, különösebb tudományos elemző munkát, bonyolult kísérleteket. Ezért a találmányt nem lehet kiemelkedően magas műszaki szellemi színvonalú megoldásnak tekinteni. A díjkulcs mértékének a megállapításánál azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a megoldás kidolgozásához a vállalat jelentős segítséget nyújtott, a kísérletek a vállalat eszközeivel és költségére történtek. A találmány alapján gyártott egyik termékféleségnél elért nyereségbe nem lehet beszámítani a másik termékféleségnél mutatkozó veszteséget. A díjazás összegének a meghatározásánál azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy összességében a találmány hasznosítása révén a vállalat nem ért el nyereséget. A találmány alkalmazásából eredő előnyökkel szemben mutatkozó vállalati veszteséget díjcsökkentő tényezőként kell értékelni. Díjcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni azt is, hogy a talál-A munkáltató a „teherhordó karimakötés” című szolgálati találmányt akként hasznosította, hogy az áltála különböző vállalatok megrendelésére készített tervezésnél a hőcserélők terveit ennek megfelelően alakította ki. A találmány alkalmazása növelte a tervek alapján készült berendezések üzembiztonságát, és a megrendelőnél költségmegtakarítást is eredményezett. Az alperes nem közölte a megrendelőivel a találmány alkalmazását, és a szabályos tervezési díjon felül külön licencia díjat nem számított fel. Az alperes által szolgáltatott tervek alapján a szabadalom alkalmazása — a 17 berendezésnél összesen — 78 858 Ft költségmegtakarítást eredményezett. A találmány műszaki színvonala közepes. Vitás volt a szabadalmas munkáltató és az alkalmazásában álló feltalálók között a találmányi díj kiszámításának az alapja és összege. A Legfelsőbb Bíróság Pf. IV. 20 702/1980/3. számú ítéletében a következőket állapítota meg: Helyesen tekintette az első fokú bíróság a szabadalom értékesítésének, hogy az alperes az oltalmazott megoldást terveibe beépítette, és mint mány alkalmazása tömegtermékre vonatkozik, amelynek az alkalmazása nem korlátozódik az elszámolás tárgyát képező két esztendőre, sőt a jövőben a találmány alapján gyártott mennyiség jelentős bővülésére kell számítani. A díj alapjaként az első fokú bíróság a találmány felhasználásával készített leveskészítmények gyártása során elért nyereséget vette figyelembe. Ezt a nyereséget azonban nem lehet kizárólag a találmány alkalmazása eredményének tekinteni. A gyártásnál jórészt hagyományos gyorsfagyasztási eljárást alkalmaznak. Ezt a hagyományos eljárást csak módosítja, kiegészíti a találmány szerinti megoldás. így az alkalmazott eljárás csak részben van közvetlen kapcsolatban a találmány újdonságával, egyedi jellemzőivel. Az ismertetett szempontokra és körülményekre figyelemmel, az egyéb perek gyakorlatával, illetvs a vállalatok szerződéskötési gyakorlatában kialakult díjazással összhangban a Legfelsőbb Bíróság 6%-os díjkulcs megállapítását találta indokoltnak. szabadalmas ezzel engedélyezte a megrendelők részére a szabadalom hasznosítását. A 45/1969/XII.29.) Korm. számú rendelet 2. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a hasznosítás engedélyezése térítés nélkül történt, a találmányi díj alapjaként azt az összeget kell figyelembe venni, amit az alperes hasznosítási díjként kiköthetett volna. Az első fokú bíróság azonban tévesen állapította meg, hogy az alperes a találmány tényleges hasznosítóival szemben ki tudta volna kötni a hasznos eredmény 50%-ának megfelelő hasznosítási díjat. A gyakorlatban ilyen összegű licencia-díj kikötése nem szokásos. Ezért a Legfelsőbb Bíróság - arra is figyelemmel, hogy a költségmegtakarításon kívül a találmány alkalmazása az üzembiztonságot is növelte az alperes által megrendelőivel szemben kiköthető hasznosítási díj mértékét a ténylegesen elért megtakarítás 30%-ában határozta meg. Ez kitesz kikerekítve 24 000 Ft-ot. Ezt az összeget kell a találmányi díj alapjaként figyelembe venni. A kialakult bírósági gyakorlat szerint hasznosítási díj esetén a feltalálót megillető találmányi díj mértéke álta-3. A találmány értékesítésének kell tekinteni, ha a szolgálati szabadalmas, az oltalmazott megoldást a megrendelői részére készített tervekbe beépíti.
