Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1979 (84. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 12. szám
12. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 84. ÉVF. 1979. ÉV 853 T/17549 (51) G 01 N 25/00 (71) *MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézete, Budapest (72) Németh Károly, oki. villamosmérnök, 40%, dr. Bartha László, old. vegyész, 15%, Lénárt Csaba, oki. fizikus, 30%, dr. Nagy Elemér, oki. gépészmérnök, 15%, Budapest (54) Eljárás és berendezés anyagok termikus analízisére (22) 14. 04.77; 04.07.79 (21) MA-2868 A találmány anyagok termikus TG, DTG, TA ill. DTA analízisére szolgáló eljárás és berendezés. Az eljárás során a vizsgálandó mintát és egy referencia anyagot előírt hőmérsékletprogram szerint sugárzással hevítjük, és mérjük a minta tömegének és/vagy hőtartalmának megváltozását, amikoris a legalább egy minta és a referencia anyag mindegyikének hevítését külön-külön sugárforrással végezzük, a legalább egy minta és a hozzátartozó legalább egy sugárforrás, valamint a referencia anyag és a hozzá tartozó sugárforrás közé a sugárzást részben áteresztő egy-egy elemet helyezünk, mérjük eme elemek közötti hőmérsékletkülönbsége(ke)t, és a legalább egy sugárforrás sugárzási intenzitását a mért hőmérsékletkülönbségíekjnek megfelelően is szabályozzuk. A találmány másrészt berendezés anyagok termikus analízisére, amely berendezésnek a vizsgálandó mintát befogadó első mintatartója, referencia anyagot befogadó második mintatartója, az első és a második mintatartót sugárzás útján előírt hőmérsékletprogram szerint hevítő készüléke és az első és második mintatartó hőmérsékletkülönbségét mérő és/vagy regisztráló készüléke van. A berendezésnek az első mintatartót hevítő első sugárforrása, a második mintatartót hevítő második sugárforrása, az első mintatartó és az első sugárforrás között elhelyezett, a sugárzást részben átengedő első eleme, a második mintatartó és a második sugárforrás között elhelyezett, a sugárzást részben átengedő második eleme, továbbá az első és a második sugárforrást együttesen az előírt hőmérsékletprogram szerint vezérlő első szabályozóköre, és az első sugárforrást az első és a második elem hőmérsékletkülönbségének megfelelően vezérlő második szabályozóköre van. A találmány továbbá berendezés anyagok termikus analízisére, amely berendezésnek a vizsgálandó mintát befogadó mintatartója folyamatos tömegmérésre alkalmas mérleg karjához van erősítve, és amely berendezés a mintatartót előírt hőmérsékletprogram szerint hevítő készüléket, továbbá a mintatartót és a mérleget körülvevő házat tartalmaz, ahol a házban a mintatartót körülvevő, légmenetesen lezárható tér van kialakítva, a hevítő készülék az említett téren kívül elhelyezett sugárforrás, a ház a sugárforrás sugárzásának legalább egy részét átengedő ablakkal van ellátva, a mintatartó a mérleg karjához tartóelem közbeiktatásával hőszigetelten van hozzáerösítve, és a ház az említett teret alkotó részének állandó hőmérsékletét biztosító szervvel van ellátva. T/17550 (51) G 01 N 33/02 (71) *Konzerv- és Paprikaipari Kutatóintézet, Budapest (72) Vágner Endre, villamosmérnök, 70%, Harkay Tamás, villamosmérnök, 15%, Csendes György, műszerész, 15%, Budapest (54) Eljárás és berendezés élelmezési anyagok vízben ülepedő talajszennyezettségének gyors meghatározására (22) 19. 11.77(21) KO-2887 A találmány tárgya olyan eljárás és berendezés, amely alkalmas nyers-félkész-és iparilag feldolgozott élelmezési anyagok (rostos levelek, pürészerű, pasztaszerű élelmiszerek), előnyösen például paradicsom levek és termékek vízben ülepedő — az élelmezési anyagok komponenseinél nagyobb fajsúlyú, — talajszennyezettségének, homoktartalmának (idegenanyag tartalmának) gyors meghatározására. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a nyers, félkész és iparilag feldolgozott élelmezési anyagok — előnyösen paradicsom félkész- és késztermékek — vízben ülepedő talajszennyezettségét, homoktartalmát úgy állapítjuk meg, hogy a vizsgálandó anyag mennyiségét pontosan megmérjük, méröedénybe öntjük, és azután célszerűen — szilárd részt nem tartalmazó — nem habzó felületaktív anyag hozzáadása után a méröedénybe örvénylőén áramló vizet engedünk, majd megvárjuk amíg a talajszennyezettség, homoktartalom az edény sík aljának közepén kialakított — csúcsával lefelé álló — kúpban leülepedik, ezután térfogatméréssel állapítjuk meg a vizsgálandó anyag talajszennyezettségét, homoktartalmát. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés lényege, hogy alaplemezzel, erre rögzített függőleges állvánnyal, ez utóbbira — mérőhenger tartó útján — elfogathatóan, egyben rögzíthetően illeszkedő mérőhengerrel, rögzítő- és állító elemekkel, libellával, mérőkúpot és mérőelemet magában foglaló fenéklappal, a mérőhenger palástján tangenciálisan elhelyezkedő, bevezető fúvókákkal, ezeket a csapteleppel összekötő flexibilis vezetékekkel és célszerűen nézőablakkal rendelkezik. T/17551 (51) G 01 N 33/16 (71) Boehringer Mannheim GmbH., Mannheim-Waldhof (DE) (72) dr. Rauscher ЕШ, vegyész, Bernt Erich, gyógyszerész, München, de. Gruber Wolfgang, vegyész, Tutzing-Unterzeismering, prof dr. Determann Helmut, vegyész, Starnberg (DÉ) (54) Eljárás és reagens trigliceridek meghatározására (22) 11.08.76 (33) 12.08.75 (31) P 25 35 953.9 (21) BO-1627 (74) Budapesti Nemzetközi Ügyvédi Munkaközösség, Budapest A találmány tárgya eljárás és reagens trigliceridek enzimatikus meghatározására. A találmány szerint a pufferelegyből, koenzimkeverékből, enzim kever ékből és glicerin kimutatására alkalmas enzimből készített reagenshez a trigliceridek enzimes hidrolízisekor keletkezető zsírsavak által okozott zavarosodás meggátlására egy R0/CH3CH20/nH általános képletű vegyületet adnak — ahol R 14-20 szénatomos alkil- vagy alkenil-csoport n 7-20-ig terjedő egész szám — amely oldatban tartja a zsírsavakat, és nem gátolja a jelenlévő enzimeket. T/17552 (51) G 01 N 33/18; 21/28 (71) ^Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest (72) dr. Kiss László, vegyészmérnök, 45%, dr. Kálmán János, vegyészmérnök, 22,5%, dr. Siklós Pál, vegyész, 22,5%, Budapest, Zorányi Dezső, gépészmérnök, 10%, Miskolc (54) Eljárás vizes oldatok szénhidorgén tartalmának meghatározására (22) 08.08.77 (21) BU-857 A találmány tárgya eljárás vizes oldatok, különösen ipari szennyvizek és kazántápvizek szénhidrogén tartalmának folyamatos automatikus meghatározására. A találmány szerinti készülék a szervesanyag-tartalmat folyamatosan regisztrálja, adott határérték túllépése esetén riasztó jelzést ad, és a mért adatok további feldolgozásra alkalmasak. A találmány szerint a mechanikai szennyeződésektől szűrt vizet közvetlenül, a tetraklór-metánt pedig a fotométer összehasonlító küvettáján keresztül 50:1 és 1:1 közötti, előnyösen 20:1 és 5:1 közötti állandó térfogatarányban folyamatosan vezetjük az intenzív keveredést biztosító extraktorba, majd a vizes és szerves folyadékfázisokat ülepítőben szétválasztjuk ésatetraklór-metánt a fotométer mérőküvettáján keresztül gyűjtőtartályba vezetjük, miközben a kívánt hullámsávra fémréteg interferenciaszűrővel monokromált infravörös sugárzás mérőküvettán átmenő nyalábjának az összehasonlító küvettán átmenő sugárnyalábbal szembeni intenzitáscsökkentésével arányos elektromos jelet folyamatosan mérjük, a kívánt esetben regisztráljuk és/vagy adott szénhidrogén tartalom túllépésekor akusztikus vagy optikai jelzést adunk, vagy beavatkozó szervet működtetünk. T/17553 (51) G 01 P 3/64; В 61 L 5/00 (72)(71) Jordán Győző, oki. villamosmérnök, Pálfi András, műszerész, Simon György, oki. gépészmérnök, Budapest (54) Eljárás vasúti jármű fékútjának és a fékezés kezdősebességének mérésére (22) 11.02.77 (21) JO—244 (74) Simon Gyöfgy, Budapest A találmány szerinti eljárás vasúti jármű fékútmérésére szolgál, amely a pályamenti hosszjelzőktől függetlenítve végezhető el. Az eljárás szerint a menet közben lekapcsolt vizsgálandó jármű fékezési kezdősebességét úgy határozzák meg, hogy a vizsgálandó jármű és a mérőkocsi szétkapcsolása után, adott bázisidő, előnyösen 1 másodperc alatt érzékelik és egy számlálón kijelzik a mérőkocsi kerékfordulatainak számát, majd az 1 másodperc letelte után a vizsgált jármű fékezését a mérőkocsiból megindítják, ezután ismét érzékelik és egy másik számlálón kijelzik a mérőkocsi kerekének a fékezés indításától a mérőkocsi megállásáig megtett fordulatainak számát, ezt követően a mérkocsival a pályán visszafelé haladva az időközben megállt vizsgált járműhöz visszatolatnak, miközben ismét érzékelik és a számlálón kijelzik a mérőkocsi kereke által megtett fordulatok számát, majd a vizsgált jármű fékútját a mérőkocsi kerekének a vizsgált jármű fékezésének megkezdődétől a mérőkocsi megállásáig metett fordulatok számának különbsége alapján határozzák meg.
