Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1979 (84. évfolyam, 1-12. szám)

1979-10-01 / 10. szám

10. szám SZABADALMI KÖZLÖNY, 84. ÉVF. 1979. ÉV 657 További hasznosítási lehetőség lenne az ÉVM terüle­tén a házgyári lakóépületek fogadószintjeinél. A beren­dezés jól alkalmazható monolit vb. mélyépítési műtár­gyak és mezőgazdasági tárolóépítmények építése terüle­tén is. A felhasználónál a zsaluzat alkalmazásából várha­tó megtakarítás egy komplett készletre vonatkozóan kb. 0,5 millió Ft/év. 36) Az Ipari Épülettervező Vállalat (Buda­pest, V., Deák Ferenc u. 10.) a tulajdonosa a 170.434 lajstromszámú „Eljárás ferde oldalsó ge­rendákból és azokat összekötő tartógerendákból álló acél főtartó létesítésére" tárgyú találmány­nak. Mint ismeretes, nagy fesztávú épületek, pl. ömlesztett nyersanyagtárolók és hasonlók iránt az ipar és a mező­­gazdaság területén egyre növekvő igények jelentkeznek: ilyen építmények számos változatban ismeretesek. Leg­gyakrabban kereszt irányú főtartókból, hosszanti mereví­tőkből és héjazott tokból álló épületeket alkalmaznak. A találmány célja, hogy a jelenlegi technika állásához tartozó, ismert főtartó létesítési megoldások hátrányait kiküszöbölje és olyan megoldást szolgáltasson, amelynek segítségével nagy fesztávolságú épületek főtartóit gyor­san, kis élőmunka ráfordítással és a klimatikus viszo­nyoktól alig befolyásoltan lehessen létrehozni. Ezt a feladatot a találmány értelmében olyan eljárással oldot­ták meg a feltalálók, amelynek lényege, hogy az oldalsó gerendákat a főtartó végleges helyének függőleges síkjá­ban, vagy annak közvetlen környezetében külső végeik­kel elgördülni vagy elcsúszni képes módon felső végeik­kel pedig egymás fölött elhelyezik a két oldalsó gerendá­hoz: súlypontjuktól a belső végfuratokat tartalmazó végük felé távközzel elhelyezkedő emelési pontjaikon emelésük előtt elfordulásukat lehetővé tevő csapok segítségével csatlakoztatják a torokgerendát, majd elő­nyösen e csapoknä fogva felemelik az oldalsó gerendák­ból és torokgerendákból álló egységet, miáltal az oldalsó gerendák felső végeit egymáshoz közelítik: e felső végek tartományába kialakított végfuratokat egymással fedésbe hozzák; a taréjcsapnak e furatokba helyezésével a főtar­tó-részeket egymáshoz rögzítik, végül a főtartót a végle­ges támaszra helyezik. Az eddigi kísérletek a következő eredményeket igazol­ták: A találmányhoz számos olyan előnyös, újszerű többlet­hatás fűződik, amilyenekkel a jelenleg ismert hasonló célú megoldások nem rendelkeznek. Alapvető előnyként jelentkezik, hogy a találmány szerinti eljárás az építés gyors átfutását gátló tényezőket messzemenően kiküszö­böli, a jelenlegi legfejlettebb módszerekhez viszonyítva is 60-70%-os időmegtakarítást biztosít. A szerkezet gyártá­sa ugyanis üzemben történik, a helyszíni illesztések a minimumra vannak redukálva, nincs szükség építési segédszerkezetekre, a szerkezet összeszerelése a terepen történik, az építést a klimatikus viszonyok alig befolyá­solják, a szerelési egységek kis száma miatt az emelőgé­pek igen jó hatásfokkal használhatók ki. A nagy, mintegy 50 m-es fesztáv, a közbenső szint, a szabad, állvány nélküli szerelhetőség, a csavarozás és szegecselés szükségességének kiküszöbölése, az elhelyezési és gyártá­si pontatlanságokat az emelésnél bekövetkező rugalmas deformációkat kiegyenlítő támaszok, az egyértelműen meghatározott emelési mód a találmány újszerűségét és haladójellegét egyértelműen alátámasztják. A találmányt eddig a következő helyeken alkalmaz­ták: Hejőcsabai Cementgyár, klinkertároló épület, 1975.; Bélapátfalvai Cementgyár átlagosító tároló és nyersanyag­tároló 1978. A találmány további alkalmazására lenne lehetőség a cementipar, a vegyipar, a mezőgazdaság padozatos táro­lóinál. 37) A MÉLY ÉPTERV (Budapest) és a VÍZ­GÉP (Lajosmizse) a tulajdonosai a 170.467 lajstromszámú „Szűrőberendezés és eljárás an­nak üzemeltetésére,, tárgyú találmánynak. A berendezés lényege, hogy a szűrőfejeket tartalmazó szűrőlapon lévő szűrőréteg felett húzódó vályúk, ame­lyek az öblítőfolyadék elvezetésére szolgálnak, hidrauli­kai szabályozást valósítanak meg, a bukóélek célszerű kiképzésével. Az üzemelési eljárás lényege, hogy a tartályfal közelé­ben lévő szűrőfejeken át előbb kezdik meg az öblítő folyadék-levegő keverék betáplálását, mint a beljebb lévő szűrőfejeken és az öblítési ütemben e szélső szűrőfejeken keresztül több öblítőfolyadék-levegő keveréket bocsát­­nak át, mint a beljebb elhelyezkedő szűrőfejeken. A találmány előnye, hogy a holt terek kiküszöbölésé­vel a fekvő helyzetű szűrőkben kifogástalan üzemelési feltételeket biztosít. Mivel a fekvő helyzetű zárt szűrők­nél méretkorlátozó tényezőként a tartály fenékkel nem kell számolni, mint az ilyen jellegű állóhelyzetű berende­zések esetében, a tartály méretek és ezzel a szűrési teljesítmények jelentősen megnövelhetők. így a talál­mány nagy teljesítményű, beruházási és üzemeltetési szempontból egyaránt gazdaságos szűrőberendezések lé­tesítését teszi lehetővé. A kísérletek bizonyították a szűrő megfelelő hidrauli­kai kialakítását, az eredmények alapján részletes adatok állnak rendelkezésre a tervezés és az üzemeltetés szá­mára. A berendezést a Bajai Városi Vízműnél alkalmazták először. A további hasznosítás javasolható az Wó-, iparivíz tisztításban és a szennyvízkezelés harmadik tisztítási fo­kozatában. A berendezés alkalmazásával 15-20 000 m3/nap teljesítményhatár felett a hagyományos vízművekhez képest kisebb beruházási költségű és gyorsabban megva­lósítható kis építési igényű vízművek létesíthetők. 38) A Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Tervező Vállalat a tulajdonosa a „Berendezésgázos kutak vizének gáztalanítására, valamint magas szén­dioxid tartalmú vizek savtalanítására" tárgyú és 170.161 lajstromszámú találmánynak. Hazánkban, különösen az Alföldön, gyakori jelenség az, hogy a mélyfúrású kutak vize a megengedettnél több égő és robbanó gázt, valamint szabad széndioxidot tartal­maz. Ez a vizek felhasználhatóságát csökkenti, élet- és vagyonbiztonsági szempontból a zárt térben való felhasz­nálását megengedhetetlenné teszi. A vizek tisztaságának biztosítása, a szennyezett vizek megtisztítása, gáztalanítása, savtalanítása elsőrendű fontosságú feladata minden e területen foglalkozó szak­embernek. A találmány szerinti berendezés metán, illetve egyéb nem robbanó (éghető) gázos kutak vizének gáztalanítá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom