Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1979 (84. évfolyam, 1-12. szám)

1979-08-01 / 8. szám

526 SZABADALMI KÖZLÖNY 84. ÉVF. 1979. ÉV 8. szám halas, Koch Gyula, mg.mérnök, 20%, Budapest, Rácz László, gépészmérnök, 40%, Szeged (54) Állattartó rácspadozat (22) 16.03.76 (21) IA-752 (74) Budapesti 2.sz. Ügyvédi Munkaközösség, Budapest A találmány rácspadozat állattartó battériákhoz, mely kor­róziónak ellenálló anyagból, pl. alumíniumból öntéssel vagy sajtolással nyer előállítást. A teljes padozat modulrendszerű taposórácselemekből áll. Az elemek teherhordó rendszere alapke­retből és kereszttartókból van, melyen csomópontlemezek van­nak elrendezve. A csomópontlemezekhez a taposórácselemek oldható kötéssel, pl. rögzítőcsappal vagy csavarral vannak kötve. Maguk a taposórácselemek az erő felvételére szegélymerevítővel, főbordával, merevítőbordával és térkitöltőbordával vannak kiala­kítva. Az előnyös kivitelnél a bordák kettős trapézok, melyeknek a járófelület felé eső sarkuk tompított, hogy az állatok lábain sérülést ne okozzanak. A találmány előnye, hogy korrózióvédelemről nem kell gondoskodni, mert a választott anyag a korróziónak ellenáll, meghibásodás esetén csak azt a részt kell kiiktatni, ahol a hiba keletkezett, mert az egész taposórács modulelemekből mezőkre van osztva, melyek egymással csereszabatosak. T/16 865 (51) A 01 К 31/00; (71) ^Mezőgazdasági Főiskola, Kaposvár (72) Horn Péter, dr. oki. mezőgazda­­sági mérnök, 20%, Perényi Miklós, dr. oki. mezőgazdasá­gi mérnök, 80%, Kaposvár (54) Eljárás és létesítmény broilerpulyka nevelésére (22) 01.02.77 (21) ME-2041 (74) Danubia Szabadalmi Iroda, Budapest A találmány tárgya eljárás broilerpulyka nevelésére, melynél a naposállatokat 3-5, célszerűen 4 hetes korukig taposórácsos ketrecben előneveljük, majd az állatokat 12-15 hetes korukig mélyalmon tartjuk, valamint létesítmény az eljárás foganatosítá­sára. A találmány feladata nagyüzemi hústermelésre alkalmas, a ketreces és a mélyalmos tartás előnyös tulajdonságait egyaránt kihasználó megoldás kidolgozása. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a naposállatokat 35 db állat/m2 sűrűséggel telepítjük a ketrecbe és 35-37°C közvetlen ill. 24-25°C környezeti hőmérsékleten előne­veljük, majd az állatokat 7 db állat/m2 sűrűséggel egy másik istállóban mélyalomra telepítjük és változatlan telepítési sűrűség mellett 24-25°C hőmérsékleten tartjuk. A találmány szerinti létesítmény lényege az, hogy egy adott alapterületű, ketrecekkel beépített előnevelőistállóból és öt­nyolc, célszerűen hat, az előnevelő istállóval azonos alapterületű, mélyalmos istállóból van összeállítva, melynek előnevelő istálló­jában legalább egy, felsőpályás önetetővel és önitatóval, valamint müanyával felszerelt taposórácsos ketrecekből összeállított, alsó­pályás trágyakihúzószerkezettel ellátott, egyszintes ketrecsor van összeállítva, ahol a taposórács a padlószint fölött adott magasság­ban, az önetetők és önitatók pedig ketrecsoronként egy-egy közös vonalban és a műanyák hatósugarán kívül vannak elrendez ve. T/16 866 (51) A 23 В 4/06; (71) DSO ’’RODOPA”, Szófia, (BG) (72) Ditschev Stefan Petrov, oki. mérnök, Plovdiv (BG) (54) Berendezés élelmiszer, főleg baromfi folyamatos mélyhütésére (22) 13.08.76 (33) BG (32) 15.08.75 (31) 30.799 (21) RO-894 (74) Danubia Szaba­dalmi Iroda, Budapest A találmány tárgya berendezés élelmiszer - főleg szárnyasok — folyamatos fagyasztására, amely hőszigetelt kialakítású, és amelybe egy szállítószerkezet, ventillátorok vannak elhelyezve, míg alsó részében csöves párologtatók vannak beszerelve. A találmány lényege abban van, hogy a hőszigetelt berende­zésben örvényáramot létrehozó kamra van elhelyezve, amely yanulált polietilén réteggel van töltve. A kamra felső részében egy szállítószerkezet van beszerelve, míg alsó részében rács helyezkedik el, amely fölött a csövekből kialakított párologtató hőcserélő felülete, alatta pedig egy pótlólagos, ugyancsak csövek­kel kialakított párologtató helyezkedik el. T/16 867 (51) A 23 К 3/02; (71) *Energiagazdäko­­dási Intézet, Budapest, 60%, „Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Mezőtúr, 40%, (72) Tamásy And­rás, gépészmérnök, 30%, Drobni László, gépészmérnök, 20%, dr.Teleszky László, jogtanácsos, 20%, Budapest Boldog István, gépésztechnikus, 30%, Mezőtúr (54) Eljárás fehérje-tartalmú zöld növényi anyagok tartósítá­sára (22) 03.04.76 (21) EE-2416 A találmány szerinti eljárás alkalmas fehérjetartalmú zöld növényi anyagok olyan feldolgozására és tartósítására, amely lehetővé teszi a növény gyakorlatilag teljes beltartamát megőrző termék előállítását anélkül, hogy költséges beruházást vagy technológiát igényelne. A találmány szerint a betakarított növény roncsolását zúzás formájában végezzük, és a zúzott anyagot 2-4 percig koaguláljuk. Az anyag víztelenítését kizárólag mechanikus úton végezzük. A mechanikus víztelenítés történhet vibrálással, vákuumszűréssel, centrifugálással stb. Az eljárás egy változata szerint a zúzott növényi anyagból először annyi nedvességet távolítunk el, hogy a visszamaradt rostos anyagban az eredeti fehérje-tartalom 30-50 %-a maradjon, majd mind a kapott rostos anyagot, mind a szürletet külön-külön 2-4 percig koaguláljuk, és végül ismét mechanikus úton víztelenítjük. Az eljárással előállított termék lehet takarmányliszt, rostos anyag vagy pellet. A terméket célszerű hosszú ideig történő tárolástbiztosító csomagolással ellátni. T/16 868 (51) A 42 C 1/04 (71) *Kalapgyár, Buda­pest (72) Gyügyei Attila, műszerész, őrbottyán, Nagy László, műszerész, Schimkovits Károly, mérnök, Buda­pest (54) Eljárás a karima alá visszahajtott szegéllyel ki­alakított kalapok előállítására (22) 04.11.77 (21) KA-1495 (74) Budapesti Nemzetközi Ügyvédi Munka­­közösség, Budapest A találmány tárgya eljárás karima alá visszahajtott szegéllyel kialakított, főleg nyári kalapok előállítására hőrelágyuló mű­anyaggal, előnyösen szerves oldószerben oldott polisztirollal kezelt, szövött, hurkolt, kötött vagy nemezeit kelméből, ahol a műanyaggal való kezelés után az anyagot közel négyzetalakúra daraboljuk, keretre feszítjük, majd pozitív és negatív présforma között előmelegítés után préseléssel formázzuk és ezután a présformából kiemelt félkész kalapot a karimaszél mentén körülvágjuk, a visszahajtott szegélyt rögzítjük, a kalapot felszerel­jük és karimavasalást végzünk. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy a préseléssel olyan, körben felfelé hajló karimát alakítunk ki, amelynél a karimaszegély lefelé hajló síkja a tényleges karimarésszel 25° ± 5°-os szöget zár be, és a karima szegélyének a karima alá történő visszahajtását a kalap anyagában lévő műanyag olvadáspontja körüli hőmérsékleten-célszerűen önmagában ismert módon a végleges karimaforma kialakításával egy lépésben, — vasalással végezzük. T/16 869 (51) A 63 F 9/02; (72) (71) Fontányi Gábor, oki. villamosmérnök, Budapest (54) Asztali céllövő játék (22) 23.11.77 (21) FO-779 A találmány tárgya asztali céllövő játék, amelynek lövőszer­kezete, lövedéke és célpontjai vannak. A találmány lényege, hogy a lövedék rugalmas anyagból készült önmagában zárt gyűrű, amely a lövőszerkezet csövének két vége között kifeszítve van elhelyezve és a lövőszerkezetnek a lövedéket feszített helyzetéből felszabadító, kézzel működtethe­tő elsütőeleme van, amelynek forgásponlját célszerűen csap képezi. A célpontok vagy különböző nagyságú és különböző értékeket jelképező céltáblák, amelyek az asztalon helyüket változtathatóan felállíthatóan vannak kialakítva, vagy különböző nagyságú és különböző ábrákkal ellátott korongok, amelyek korongmegvezetővel ellátott ferde lejtővel vannak társítva. Ez utóbbi esetben az asztalon a lejtő mögött leporeloszerüen kinyitható, tájat ábrázoló háttér van felállítva. T/16 870 (51) A 63 H 33/08; (72) (71) dr.Fischer Artur, gyáros, Waldachtal (Tumlingen) (DE) (54) Játék­építőtest (22) 10.08.77 (33) DE (32) 17.08.76 (31) P 26 36 904.0 (21) FI-649 (74) Danubia Szabadalmi Iroda, Budapest A találmány játék-építőtest, legalább egy az építőtest belseje felé bővülő hátrametszett horonnyal, hátrametszett nyakrész és fejrész által alkotott csap vagy léc kapaszkodására. A találmány lényege, hogy a horony hátrametszétét két szakasz alkotja. Az egyik szakasz a csap vagy léc fejrészéhez van igazítva, míg az első szakaszhoz az építőtest belseje felé csatlakozó második szakasz egy másik építőszekrény építőtesté­nek csapja vagy léce nagyobb fejrészéhez van igazítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom