Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1979 (84. évfolyam, 1-12. szám)

1979-03-01 / 3. szám

162 SZABADALMI KÖZLÖNY 84. ÉVF. 1979. ÉV 3. szám A találmány tárgya eljárás intenzív, ketreces báránynevelésre, főként szaporább, kétévenként legalább háromszor vemhesíthető juhfajták tartásában, melynél a bárányokat legalább kétszintes ketrecben neveljük folyamatos ellátás és szakaszos trágyakihor­dás mellett legfeljebb 30-35 kg élősúly eléréséig, miközben a környezet hőmérsékletét 14-25 *C, páratartalmát 50-70 között tartjuk, a környezetet 6-10 W/m2 teljesítménnyel, az etető-itató helyeken pedig 25-50 Lux értékkel világítjuk meg. A találmány feladata az intenzív, főként nagyüzemi ketreces báránynevelés megvalósítására alkalmas megoldás kidolgozása. A találmány szerinti megoldás alapváltozatánál e feladat megoldásra a megszületett bárányokat az intenzív tartás önma­gukban ismert zootechnikai feltételei között egyesével vagy kettesével rácspadozatos ketrecbe telepítjük majd 40-45 napos korukig folyékony vagy szilárd tejpótlón, ezt követően pedig granulált tápon tartjuk. A tökéletesített változatnál az ellés után a bárányok mintegy 20 %-át azonnal, de legkésőbb 2 napon belül, míg a többit 15-25 napon belül elválasztjuk az anyaállatoktól és legfeljebb 8 bárén у/m2 telepítéssel fémrácsos ketrecbe telepítjük. T/16172 (51) A 01 К 1/015 (71) Johann Wolf Gesellschaft m.bÍL KG., Scharnstein, (72) Wolf Johann, kereskedő, Scharnstein, (AT) (54) Résekkel ellátott padozat állattartó helyhez (22) 28.12.76 (33) AT (32) 08.01.76 (31) A 80/76 45e (21) WO-100 (74) Budapesti 14.sz. ügyvédi Munkaközösség, Budapest A találmány tárgya résekkel ellátott padozat állattartó hely­hez, amely egymás mellett elrendezett, derékszögű négyszög vagy enyhe trapéz alakú keresztmetszettel rendelkező, gumiból, műanyagból, alumíniumlemezből vagy horganyzott acéllemezből készült, profilos felületű borítással ellátott gerendákból áll, folya­­déköblítéses trágyaeltávolítású állattartó helyhez. À találmány szerint a borítás a fagerendákkal összefüggő egységet képez, továbbá a borítás lefelé nyúló szélei hosszanti irányban távközökben elrendezett távolságtartó oldalprofilokkal vannak ellátva. A fagerendák alsó oldalára szögekként alkalmazott kivágott és kihajlított nyelvekkel ellátott sin lehet a nyelvek útján rögzítve. T/16173 (51) A 01 К 31/18; (71) *Delta Vas- Műanyag és Szolgáltató Ipari Szövetkezet, Tatabánya, (72) Varadi Barna, szaktanácsadó, Hajdúszoboszló, Vaj­dai Gyula, energetikus, Tatabánya (54) Elektromos műanya (22) 26.11.74 (23) 14.09.74 (21) DE-870(74) Budapesti 29.sz. Ügyvédi Munkaközösség, Budapest A találmány nagy- és középüzemű baromfitenyésztésnél előnyösen használható elektromos műanya. A találmány szerinti megoldásnál a hősugárzó test vagy testek paralelogramma alapterületű és parabolaszerű búra fókuszpont­ján belül vannak elrendezve, miáltal a hősugarak széttartóan verődnek vissza a bura felületein. A műanya talajszintfeletti magasságának változtatásával a hősugárzással borított terület nagysága és hőmérséklete szabályozható. Előnye, hogy kiküszöböli az ismeretes műanyák azon hátrá­nyát, hogy együttes alkalmazásuk esetén azok között magas hőmérsékletű terek alakulnak ki, amelyekből a napos csibék nem tudnak távozni, kiszáradnak és elhullanak. Ugyanis a találmány szerinti műanya sugárzási hatótávolsága és hőszolgáltatása opti­málisra állítható be, mert hősugárzása a tengelyvonalában a legerősebb és mindkét széle felé lassan és egyenletesen csökken. T/16 174 (51) A 23 G 3/00; 9/02; (72) (71) Vajda Gábor, vegyész, 30%, Lóránt Béla, oki. vegyészmérnök, 20%, dr.Szőts Domby László, oki. közgazda, 20%, Balog Gábor, cukrász, 20%, dr.Ravasz László, oki. vegyészmér­nök, 10%, Budapest (54) Eljárás jól habositható, tárol­ható, könnyű cukrászkrémek előállítására (22) 12.01.78 (21) VA-1516 A találmány jól habositható, tárolható, adott esetben csök­kent kalóriaértékű, könnyű cukrászkrém előállítására vonatkozik növényi zsiradékok és emulgeálószerek felhasználásával. Az elő­állítás során a termék súlyára számítva 15-20 súly%-nyi stabilizá­­ló-emulgeálószert tartalmazó tejport növényi olajalapú zsírkom­pozíció 20-25 súly%-nyi mennyiségével célszerűen szobahőmér­sékleten egyneműsítünk, a növényi olajalapú zsírkompozíció ter­méksúlyra számítva legfeljebb 5 súly%-nyi mennyiségében emelt hőmérsékleten emulgeálószert oldunk, az oldott emulgeálószert a tejporos zsiradékeleggyel összekeverjük, a terméksúlyra számít­va a növényi zsiradékkompozíció előbbivel közel azonos meny­­nyiségéhez 35-50 súly% víztartalmú szaharózt keverünk és eset­leg ízesítés után az előző eleggyel egyneműsítjük, a kapott termé­ket pedig célszerűen víz hozzáadása után habosított állapotban használjuk. Az előállított krém ipari és háztartási méretben egyaránt előnyös töltelékek és bevonóanyagok készítésére, jól tárolható, tárolás közben eredeti tulajdonságait megtartja. T/16 175 (51) A 23 J 1/02; (71) Ralston Purina Company, Saint Louis, Missouri, (US) (72) Waggie Doyle Hans, Webster Groves, Lanter Kent John, Belleville, Doisy R. John, Stockton (US) (54) Eljárás szálas protein előállítására, főtt húsból (22) 27.07.76 (33) US (32) 28.07.75 (31) 599,792 (21) RA-652 (74) Budapesti Nemzetközi Ügyvédi Munkaközösség, Budapest A találmány ehető szálas proteinnek főtt protein-forrásból történő előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Az eljárás abban áll, hogy valamely húsforrásból legalább 10 súly % szilárdságtartalmú vizes zagyot készítenek és pH-ját 3 és 10 közé állítjuk be, ezután a vizes zagy kezelésével azt olyan szivattyúzható zaggyá alakítják, amelynek a viszkozitásaránya 15 súly % szilárdanyagtartalomnál mérve egy lényegében azonos összetételű főtelen hús-zagyhoz viszonyítva legalább 1 -2, a zagy­ból hosszú szálas proteint készítenek olymódon, hogy a protei­nes zagyot nyomás alatt folyamatosan egy hőcserélő zónán átszivattyúzzák és legalább 138 C° előnyösen 154- 168 C° hőmérsékletre melegítik, miközben a proteint megfelelő ideig a képződött hosszú szálas proteinnek a zagy megmaradó alkotói­ból való kinyerésére alkalmas hőmérsékleten tartják, a melegített zagyot egy nyíláson keresztül folyamatosan kinyerik az említett zónából és a képződött hosszú szálas proteint, valamint a zagy megmaradó alkotóit egy gyűjtőzónába továbbítják, majd a gyűjtőzónában a hosszú szálas proteint elkülönítik a zagy megmaradó alkotóitól és kinyerik. A találmány szerinti eljárás, amelynél főtt húsforrást alkal­maznak szálas protein előállítására sokkal kedvezőbb és előnyö­sebb eljárás az eddig ismert módszereknél, amelyeknél főtelen hús, illetve protein-forrás jelenlétére van szükség protein-szálak képzéséhez. Ilymódon kedvezőbb ízű, illatú és szerkezetű szálas protein előállítása válik lehetővé. T/16 176(51) A 23 К 1/10; (71) *Iparszerű Sertéstar­tó Termelő- Szövetkezetek Közös Vállalkozása, Buda­pest (72) dr.Dén Sándor, állatorvos, 15%, Lakos Ferenc, mg.mánök, 15%, Pávó Zsigmond, oki. mérnök, 15%, Sárdi Géza, közgazdász, 15%, dr.Bajor Ferenc, mg.mér­­nök, 40%, Budapest (54) Eljárás fehérjedús takarmány előállítására elhullott állatok feldolgozásával (22) 14. 11.75 (21) IA-743 (74) Budapesti 2.sz. ügyvédi Munka­­közösség, Budapest A találmány eljárás fehérjedús takarmány előállítására elhul­lott állatok tetemeinek feldolgozásával, melyre meghatározó, hogy az állattartó hely pl. sertéstelep mellett, elkülönített részen az állati hulladékot olyan főzőüstben főzzük fel, amelynek üstterében az üst fenékfala fölött, determinált helyzetben, áttörésekkel vagy résekkel bíró, kiemelhető kosár van, melybe az állati tetemeket keményítő tartalmú növényi anyagokkal, pl. burgonyával rétegelve berakjuk a felfőzendő hulladékot tartal­mazó kosár alatti térbe — előnyösen a kosár fenékrészéig — vizet vezetünk, az üstöt lezárjuk és a vizet olymódon forraljuk, hogy az üstben kb. 3 — 4 att gőznyomás legyen. Ezen a nyomáson, illetve hőmérsékleten a kosár tartalmát a keletkezett gőztérben célszerűen 1 — 3 óra időtartamon át gőzöljük, majd arra alkalmas leeresztő csőcsonkon a főzetet alul-felül nyitott ciklonban fuvatjuk, és környezeti nyomáson-, adott esetben-, a daratakar­mányra engedjük. T/16 777(51) A 23 К 1/22; (71) "Lenin” Mezőgazda­­sági Termelőszövetkezet, Békéscsaba (72) Hankó Mihály, agrármérnök, 20%, Bordás Mihály, agrármérnök, 20%, Békéscsaba, dr.Duduk Vendel, állatorvos, 20%, Keszt­hely, dr.Potsubay János, állatorvos, 15%, Érd, Pelle László, üzemmérnök, 12%, Békéscsaba, Dósa Jenő, agrármérnök, 5%, Keszthely, Duna György, üzemmér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom