Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1978 (83. évfolyam, 1-12. szám)

1978-07-01 / 7. szám

468 SZABADALMI KÖZLÖNY 83. ÉVF. 1978. ÉV 7. szám Pécs (54) Eljárás és berendezés bányatérségek egymástól történő elválasztására, főleg gázkitörésveszély esetére (22) 06.02.75 (21) ME-1833 (74) Danubia Szabadalmi Iroda, Budapest A találmány eljárásra vonatkozik, melynek alkalmazásával bányatérségek gázkitörés veszély esetében egymástól elválasztha­tók. Tárgya az eljárásnak előnyös foganatosítására alkalmazható berendezés is jelen találmányunknak. Az eljárás lényege az, hogy gázkitörésveszélyes munkahelyen és/vagy a gázkitörésveszélyes bányatérségben a veszélyes gáz­­mennyiséget észlelővel mérjük, és a veszélyes gázmennyiségnél, mielőtt a veszélyes gázkonoentráció a védendő bányatérségben megjelenne. Vagy a bányatérségek közötti zónákban a zónát környező légnyomásnál legalább 0,01 att-val nagyobb légnyomást és/vagy a szellőztetés irányával megegyező, de a szellőztetés légsebességé­nél nagyobb légsebességet. Vagy a bányatérségek között a szellőztetés irányával meg­egyező, a gázkitörés várható terjedési irányával ellentétes, a szellőztetés légsebességénél nagyobb légsebességet hozunk létre és tartunk fenn mindaddig, amig a gázkitörés hatása fennáll, vagy gázkitörés várható, célszerűen a szükséges légnyomást és/vagy légsebességet a bányatérség sűrített levegős hálózatának nyitásá­val hozzuk létre. Az eljárás foganatosítására alkalmazott berende­zésnek a bányatérségek között legalább két légtérelválasztó szerkezete van. Ezek között legalább 10 m3 térfogatú tér van, amelybe 50 mm-nél nagyobb belső átmérőjű sűrített levegős cső nyúlik bele és a közrefogott térhez vezető csőszakaszon csőelzá­ró található. Létrehozható a berendezés oly módon is, hogy az elválasztan­dó bányatérségeket összekötő adott nagyságú bányavágatnak tengelyvonalában egyik végén nyitott, másik végével pedig sűrített levegős hálózatba csatlakozó 50 mm-nél nagyobb belső átmérőjű csővezetéke van. A csővezetéken elzáró foglal helyet. Bármelyik kialakítási módnál a berendezés el van látva gázkoncentrációt észlelő és jelző műszerrel, kiértékelő egységgel, és a csőelzárókat vezérlő szervvel. T/15 185 (51) E 21 F 15/00; 17/00; E 02 D 3/14 (71) ^Tatabányai Szénbányák, Tatabánya (72) Barsi Károly, oki. bányamérnök, Lázár Ferenc, oki. vegyészmérnök, Tatabánya, Wágner László, oki. általános mérnök, Buda­pest (54) Eljárás új talajok létrehozására, elsősorban vízborította területek feltöltése útján vizes szuszpenziók­ból (22) 25.05.72 (21) TA-1188 A vízborította területeket (pl. tavakat, bányaüregeket, ten­gereket, stb.) olymódon töltünk fel talaj anyaggal, hogy gátakkal több kazettát készítünk és azt a talajanyagot tartalmazó szuszpenzióval töltjük olyamódon, hogy a kazetták túlfolyó részén a túlfolyáshoz mésztejet, vagy más ülepedésgyorsító vegyszert adagolunk és a legfinomabb részecskéket külön leüle­pítjük, majd erre ülepítjük rá a durvább részecskéket, és ezt több lépcsőben folyamatosan végezzük el. F-SZEKCIÓ................................. MECHANIKA, VILÁGÍTÁS, FUTES. T/15 186 (51 ) F 02 В 33/00 Ш)(Т\ ) Daróci Miklós, géplakatos, Budapést (54) Belsőégésű motpf (22) 12,- 02.74; 16.07^5;'04.01.75;,Т4.01.75 (21) ,0A-323 A találmány tárgya Diesel-, vagy Otto motorként alkalmazha­tó, leginkábba négyütemű munkafolyamat jóságáhozttíasonlítha­­tó munjráfоIyamatta\yMinden fordulatra egy munkaütem esik, a szívó ütemre és a,, munkaütemre nincs szükség. A találmány szerinti motornak kb. 8-ata-ra sűrítő töltő kompresszora van, iért jelentősen visszahűthető a, töltet. A töltet záróelemep ke­­resztül jut.be az égéstérbe a kipufogóutemnek, főleg a második felében^aínikor öblítést is végez. A kipufogószelep az.bblítés vé­gén záródik. A végsürítést à motor d8gattyúja végétéi, a munka- és V kipufogóütem a továbbiakbaó a hagyomápyos rppdon fo­lyik le. A konstrukció/á lkai más az égéstér révén javul a hatásfok és az elégés és ződés és a hőtef helés. T/15187 (51) F 02 F 1/42 (71) Maschinenfabrik Augsburg-Nürnberg, AG-, Nürnberg (DE) (72) dr. Wie­­bicke Klaus, oki. gépészmérnök, dr. Jaeckel Georg, okl. gépészmérnök, Nürnberg (DE) (54) Hengerfej légsűrítésű közvetlen befecskendezéses belsőégésű motorokhoz (22) 04.02.70 (33) DE (32) 08.02.69 (31) P 19 06 443.8 (21) MA-2070 (74) Danubia Szabadalmi Iroda, Budapest A javaslat tárgya légsűrítéses, közvetlen befecskendezésű belsőégésű motorokhoz alkalmazható hengerfej, ahol a tüzelő­anyag égéstérfalra van adagolva. A hengerfej a motor hosszten­gelyével párhuzamos egyenesen fekvő két beömlő-szeleppel és két kiömlő-szeleppel van ellátva, ahol a beömlőszelepek közepét meghatározó párhuzamos egyenesnek a motor hossztengelyétől való távolsága (a) a hengerátmérő 0,15-szöröse. Továbbá, a szelepközepekkel azonos motoroldalon és a hengerfejfenékkel mintegy párhuzamosan elrendezett beömlő- és kiömlőcsatornák­kal van ellátva. Ennél a beömlőcsatornák az égési levegőnek a henger középvonala körüli egyirányú, intenzív forgómozgását létesítő módon vannak kiképezve. Ennek érdekében az egyik beömlőcsatorna érintőleges csatornaként van kialakítva, a másik, kezdetben ugyancsak érintőleges beömlőcsatorna azonban a levegőnek a hengerben megkívánt forgásértelmével ellentétesen van vezetve és a hengerbe torkolása előtt röviddel a levegőt a helyes forgásértelembe terelő, mintegy 130 °-os ívvel van ellátva. A javaslat lényege, hogy a befecskendező fúvóka furata a hengerközéphez képest excentrikusán, a két beömlőcsatorna között van elrendezve. Ez a furat, ill. a furatot körülvevő fal és a beömlőcsatornák falai között pedig hűtővíztérrel van ellátva. Ennél a befecskendező fuvóka befecskendezési pontjának a henger középvonalától való távolsága 0,35—0,43xD/2, előnyösen /- » 1V~ 1 » 5,21 e—1 ahol D hengerátmérő, £, a hengerátmérő és a löket viszony­száma, epedig a sűrítési viszonyszám. így a javasolt megoldás alkalmazásával a tömör építésmódú légsűrítéses, közvetlen befecskendezésű belsőégésű motoroknál tökéletesebb égés és jobb teljesítménykihasználás érhető el. T/15 188 (51) F 16 F 15/10; 9/00; G 01 M 17/00 (71) *Magyar Vagon- és Gépgyár, Győr, (72) Z. Szabó Imre, okl. gépészmérnök, 60%, Nagy Kornél, okl. vil­lamosmérnök, 30%, Finta Csaba, okl. gépészmérnök, 10%, Győr (54) Mérési eljárás és berendezés lengőgyűrűs, viszkózus folyadékokkal töltött torziós rezgéscsillapítók csillapítási tényezőjének ellenőrzésére (22) 27.04.76 (21) MA—2765 (74) Danubia Szabadalmi Iroda, Buda­pest A találmány tárgya mérési eljárás lengőgyűrűs, viszkózus folyadékkal töltött torziós rezgéscsillapítók csillapítási ténye­zőjének gyors ellenőrzésére. A mérési eljárást az jellemzi, hogy önmagában ismert módon meghatározzuk a vizsgálandó adott névleges geometriájú torziós rezgéscsillapítókra vonatkozó megengedett 'min és 'max torzisós csillapítási tényező szélső értékeket, amelyek között a torziós rezgéscsillapítók elfogadható minőségűek és megállapítjuk az összefüggést a vizsgálandó típusú torziós csillapítóval felszerelt és a rezgő tömeg változtatásával, vagy a torziós tengely rugómerev­ségének változtatásával hangolható egy szabadságfokú torziós lengőrendszerben egyrészt az említett csillapítási tényezők, és másrészt a szabadon kirezgő torziós lengőrendszer meghatározott kezdő amplitúdótól meghatározott amplitúdóig való lecsengésé­nek n lengésszámai (féllengésszámai) között. A mindenkori vizsgálandó torziós rezgéscsillapítót beépítve a torziós lengőrend­szerbe, a torziós lengőrendszert mindig azonos kezdő amplitú­dójú torziós rezgésbe hozzuk, szabadon kirezegtetjük és mérjük az előbbi meghatározás szerinti n lengésszámot (féllengésszá­­mot), majd a megengedhető nmjn és nmax lengésszám határérté­kek közötti n lengésszám (féllengésszámi alapján megállapítjuk a vizsgált rezgéscsillapítók jó minőségét, míg ezen határokon kívüli értékeknél selejtet állapítunk meg. A találmány tárgyát képezi a mérési eljárás foganatosítására alkalmas berendezés, amely szabadon kirezgethető torziós lengő­rendszert és ehhez csatlakozó érzékelővel ellátott elektronikus értékelő egységet tartalmaz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom