Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1978 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1978-07-01 / 7. szám
468 SZABADALMI KÖZLÖNY 83. ÉVF. 1978. ÉV 7. szám Pécs (54) Eljárás és berendezés bányatérségek egymástól történő elválasztására, főleg gázkitörésveszély esetére (22) 06.02.75 (21) ME-1833 (74) Danubia Szabadalmi Iroda, Budapest A találmány eljárásra vonatkozik, melynek alkalmazásával bányatérségek gázkitörés veszély esetében egymástól elválaszthatók. Tárgya az eljárásnak előnyös foganatosítására alkalmazható berendezés is jelen találmányunknak. Az eljárás lényege az, hogy gázkitörésveszélyes munkahelyen és/vagy a gázkitörésveszélyes bányatérségben a veszélyes gázmennyiséget észlelővel mérjük, és a veszélyes gázmennyiségnél, mielőtt a veszélyes gázkonoentráció a védendő bányatérségben megjelenne. Vagy a bányatérségek közötti zónákban a zónát környező légnyomásnál legalább 0,01 att-val nagyobb légnyomást és/vagy a szellőztetés irányával megegyező, de a szellőztetés légsebességénél nagyobb légsebességet. Vagy a bányatérségek között a szellőztetés irányával megegyező, a gázkitörés várható terjedési irányával ellentétes, a szellőztetés légsebességénél nagyobb légsebességet hozunk létre és tartunk fenn mindaddig, amig a gázkitörés hatása fennáll, vagy gázkitörés várható, célszerűen a szükséges légnyomást és/vagy légsebességet a bányatérség sűrített levegős hálózatának nyitásával hozzuk létre. Az eljárás foganatosítására alkalmazott berendezésnek a bányatérségek között legalább két légtérelválasztó szerkezete van. Ezek között legalább 10 m3 térfogatú tér van, amelybe 50 mm-nél nagyobb belső átmérőjű sűrített levegős cső nyúlik bele és a közrefogott térhez vezető csőszakaszon csőelzáró található. Létrehozható a berendezés oly módon is, hogy az elválasztandó bányatérségeket összekötő adott nagyságú bányavágatnak tengelyvonalában egyik végén nyitott, másik végével pedig sűrített levegős hálózatba csatlakozó 50 mm-nél nagyobb belső átmérőjű csővezetéke van. A csővezetéken elzáró foglal helyet. Bármelyik kialakítási módnál a berendezés el van látva gázkoncentrációt észlelő és jelző műszerrel, kiértékelő egységgel, és a csőelzárókat vezérlő szervvel. T/15 185 (51) E 21 F 15/00; 17/00; E 02 D 3/14 (71) ^Tatabányai Szénbányák, Tatabánya (72) Barsi Károly, oki. bányamérnök, Lázár Ferenc, oki. vegyészmérnök, Tatabánya, Wágner László, oki. általános mérnök, Budapest (54) Eljárás új talajok létrehozására, elsősorban vízborította területek feltöltése útján vizes szuszpenziókból (22) 25.05.72 (21) TA-1188 A vízborította területeket (pl. tavakat, bányaüregeket, tengereket, stb.) olymódon töltünk fel talaj anyaggal, hogy gátakkal több kazettát készítünk és azt a talajanyagot tartalmazó szuszpenzióval töltjük olyamódon, hogy a kazetták túlfolyó részén a túlfolyáshoz mésztejet, vagy más ülepedésgyorsító vegyszert adagolunk és a legfinomabb részecskéket külön leülepítjük, majd erre ülepítjük rá a durvább részecskéket, és ezt több lépcsőben folyamatosan végezzük el. F-SZEKCIÓ................................. MECHANIKA, VILÁGÍTÁS, FUTES. T/15 186 (51 ) F 02 В 33/00 Ш)(Т\ ) Daróci Miklós, géplakatos, Budapést (54) Belsőégésű motpf (22) 12,- 02.74; 16.07^5;'04.01.75;,Т4.01.75 (21) ,0A-323 A találmány tárgya Diesel-, vagy Otto motorként alkalmazható, leginkábba négyütemű munkafolyamat jóságáhozttíasonlítható munjráfоIyamatta\yMinden fordulatra egy munkaütem esik, a szívó ütemre és a,, munkaütemre nincs szükség. A találmány szerinti motornak kb. 8-ata-ra sűrítő töltő kompresszora van, iért jelentősen visszahűthető a, töltet. A töltet záróelemep keresztül jut.be az égéstérbe a kipufogóutemnek, főleg a második felében^aínikor öblítést is végez. A kipufogószelep az.bblítés végén záródik. A végsürítést à motor d8gattyúja végétéi, a munka- és V kipufogóütem a továbbiakbaó a hagyomápyos rppdon folyik le. A konstrukció/á lkai más az égéstér révén javul a hatásfok és az elégés és ződés és a hőtef helés. T/15187 (51) F 02 F 1/42 (71) Maschinenfabrik Augsburg-Nürnberg, AG-, Nürnberg (DE) (72) dr. Wiebicke Klaus, oki. gépészmérnök, dr. Jaeckel Georg, okl. gépészmérnök, Nürnberg (DE) (54) Hengerfej légsűrítésű közvetlen befecskendezéses belsőégésű motorokhoz (22) 04.02.70 (33) DE (32) 08.02.69 (31) P 19 06 443.8 (21) MA-2070 (74) Danubia Szabadalmi Iroda, Budapest A javaslat tárgya légsűrítéses, közvetlen befecskendezésű belsőégésű motorokhoz alkalmazható hengerfej, ahol a tüzelőanyag égéstérfalra van adagolva. A hengerfej a motor hossztengelyével párhuzamos egyenesen fekvő két beömlő-szeleppel és két kiömlő-szeleppel van ellátva, ahol a beömlőszelepek közepét meghatározó párhuzamos egyenesnek a motor hossztengelyétől való távolsága (a) a hengerátmérő 0,15-szöröse. Továbbá, a szelepközepekkel azonos motoroldalon és a hengerfejfenékkel mintegy párhuzamosan elrendezett beömlő- és kiömlőcsatornákkal van ellátva. Ennél a beömlőcsatornák az égési levegőnek a henger középvonala körüli egyirányú, intenzív forgómozgását létesítő módon vannak kiképezve. Ennek érdekében az egyik beömlőcsatorna érintőleges csatornaként van kialakítva, a másik, kezdetben ugyancsak érintőleges beömlőcsatorna azonban a levegőnek a hengerben megkívánt forgásértelmével ellentétesen van vezetve és a hengerbe torkolása előtt röviddel a levegőt a helyes forgásértelembe terelő, mintegy 130 °-os ívvel van ellátva. A javaslat lényege, hogy a befecskendező fúvóka furata a hengerközéphez képest excentrikusán, a két beömlőcsatorna között van elrendezve. Ez a furat, ill. a furatot körülvevő fal és a beömlőcsatornák falai között pedig hűtővíztérrel van ellátva. Ennél a befecskendező fuvóka befecskendezési pontjának a henger középvonalától való távolsága 0,35—0,43xD/2, előnyösen /- » 1V~ 1 » 5,21 e—1 ahol D hengerátmérő, £, a hengerátmérő és a löket viszonyszáma, epedig a sűrítési viszonyszám. így a javasolt megoldás alkalmazásával a tömör építésmódú légsűrítéses, közvetlen befecskendezésű belsőégésű motoroknál tökéletesebb égés és jobb teljesítménykihasználás érhető el. T/15 188 (51) F 16 F 15/10; 9/00; G 01 M 17/00 (71) *Magyar Vagon- és Gépgyár, Győr, (72) Z. Szabó Imre, okl. gépészmérnök, 60%, Nagy Kornél, okl. villamosmérnök, 30%, Finta Csaba, okl. gépészmérnök, 10%, Győr (54) Mérési eljárás és berendezés lengőgyűrűs, viszkózus folyadékokkal töltött torziós rezgéscsillapítók csillapítási tényezőjének ellenőrzésére (22) 27.04.76 (21) MA—2765 (74) Danubia Szabadalmi Iroda, Budapest A találmány tárgya mérési eljárás lengőgyűrűs, viszkózus folyadékkal töltött torziós rezgéscsillapítók csillapítási tényezőjének gyors ellenőrzésére. A mérési eljárást az jellemzi, hogy önmagában ismert módon meghatározzuk a vizsgálandó adott névleges geometriájú torziós rezgéscsillapítókra vonatkozó megengedett 'min és 'max torzisós csillapítási tényező szélső értékeket, amelyek között a torziós rezgéscsillapítók elfogadható minőségűek és megállapítjuk az összefüggést a vizsgálandó típusú torziós csillapítóval felszerelt és a rezgő tömeg változtatásával, vagy a torziós tengely rugómerevségének változtatásával hangolható egy szabadságfokú torziós lengőrendszerben egyrészt az említett csillapítási tényezők, és másrészt a szabadon kirezgő torziós lengőrendszer meghatározott kezdő amplitúdótól meghatározott amplitúdóig való lecsengésének n lengésszámai (féllengésszámai) között. A mindenkori vizsgálandó torziós rezgéscsillapítót beépítve a torziós lengőrendszerbe, a torziós lengőrendszert mindig azonos kezdő amplitúdójú torziós rezgésbe hozzuk, szabadon kirezegtetjük és mérjük az előbbi meghatározás szerinti n lengésszámot (féllengésszámot), majd a megengedhető nmjn és nmax lengésszám határértékek közötti n lengésszám (féllengésszámi alapján megállapítjuk a vizsgált rezgéscsillapítók jó minőségét, míg ezen határokon kívüli értékeknél selejtet állapítunk meg. A találmány tárgyát képezi a mérési eljárás foganatosítására alkalmas berendezés, amely szabadon kirezgethető torziós lengőrendszert és ehhez csatlakozó érzékelővel ellátott elektronikus értékelő egységet tartalmaz.