Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1978 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1978-05-01 / 5. szám
1 5. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 83. ÉVF. 1978. ÉV 323 szerű tárgyak (22) 20.05.74 (33) DD (32) 15.06.73 (31) WP C 04 b/171 597 (21) KE-945 (74) Budapesti Nemzetközi Ügyvédi Munkaközösség, Budapest A találmány mázzal bevonható, nem-porózus, nagy mechanikai szilárdságú porcelánszerű tárgyak előállítására vonatkozik, amelyek 900 °C alatti hőmérsékleten szinterezett, adott esetben formázott anyagból állnak. A találmány lényege, hogy a szinterezendő anyag 40-55 súly% aprított, kvarcban gazdag nyersenyagból, 0,4-4,0 súly% aprított alumíniumfluoridból és 45-80 súly% aprított üvegből, előnyösen aprított síküvegből áll. Ezekből az alkotórészekből esetleg önmagában ismert formázó-segédanyagok hozzáadásával keveréket készítünk, amelyet a kerámia iparban szokásos formázási eljárással formázunk, és a formatesteket — esetleg előzetes, alacsonyabb hőmérsékletű hőntartás közbeiktatásával — 700 és 900 °C közötti hőmérsékleten szinterezzük, majd állandóan csökkenő hőmérséklettel szobahőmérsékletre lehűtjük. A találmány előnye, hogy megfelelő vegyszerál lóság ú és a kvarc-földpát-kaolin/agyag alapú porcelánnál nagyobb szilárdságú, nem-porózus szinterezett tárgyakat 900 °C alatti hőmérsékleten, tehát energiatakarékos módon, olcsó nyersanyagokból, főként eddig nem hasznosított melléktermékekből lehet előállítani. A kész tárgyakat a kerámiaiparban szokásos felületnemesítéssel lehet ellátni és fémekkel, főként vasalapú anyagokkal lehet kombinálni. 77/4 901 (51) C 04 В 35/14 (71) Kombinat VEB Keramische Werke Hermsdorf, Hermsdorf (DD) (72) dr. Wiegmann Joachim, oki. mérnök, Horte Carl-Heinz, vegyészmérnök, Graul Joachim, vegyészmérnök, Berlin, Fleischmann Harald, keramikus-mérnök, Hermsdorf (DD) (54) Mázzal bevonható, nem-porózus kerámiai tárgyak (22) 20.05.74 (33) DD (32) 07.06.73 (31) WP C 04 b/171 596 (21) KE—946 (74) Budapesti Nemzetközi Ügyvédi Munkaközösség, Budapest A találmány mázzal bevonható, nem-porózus kerámiai tárgyakra vonatkozik, amelyek legalább jóminőségü porcelántermékeknek megfelelő szilárdsággal rendelkeznek és 900 °C alatti hőmérsékleten szinterezett, adott esetben formázott anyagból állnak. A találmány tárgyát képezi az ilyen tárgyak előállítására szolgáló eljárás. A találmány lényege, hogy a szinterezendő anyag 25-60 súly% aprított, kvarcban gazdag nyersanyagból és 40-75 súly% aprított, Si02-tartalmú üvegből áll. Ezekből az alkotórészekből, esetleg ismert formázási segédanyagok hozzáadásával, keveréket készítünk, amelyet a kerámia iparban szokásos eljárással formázunk, majd a formatesteket — esetleg előzetes, alacsonyabb hőmérsékletű hőntartás közbeiktatásával — 600 és 900 °C közötti hőmérséklettartományban szinterezzük. A találmány előnye, hogy a megfelelő szilárdságú és vegyszer - állóságú, nem-porózus szinterezett tárgyakat 900 °C alatti hőmérsékleten, tehát energiatakarékos módon, olcsó nyersanyagokból, főként eddig nem hasznosított melléktermékekből és hulladékanyagokból, például többek között kaolinülepítési maradékból és hulladéküvegből lehet előállítani. A kész tárgyak a kerámiaiparban szokásos felületnemesítéssel láthatók el, és fémekkel, főként vasalapú anyagokkal kombinálhatók. T/14 902 ( 51) C 05 В 11/06 (71) Kemira Oy AG., Helsinki (FI) (72) Suppanen Pekka llkka Juhani, oki. mérnök, Ruomela (FI) (54) Eljárás nitrogént, foszfort és adott esetben káliumot is tartalmazó kevert műtrágya gyártására alkalmas szuszpenzió előállítására (22) 24.11.75 (33) FI (32) 29.11.74 (31) 3466/74 (21) KE—976 (74) Danubia Szabadalmi Iroda, Budapest A találmány nitrogént, foszfort és adott esetben káliumot tartalmazó többkomponensű keverék-műtrágya gyártására alkalmas szuszpenzió előállítására vonatkozik. A nyersfoszfátot salétromsavval kezeljük, a savas szuszpenzióhoz egyidejűleg még savat és ammóniát adagolunk. A találmány jellemző vonása az, hogy a keverék műtrágya foszfortartalmának egy részét foszforsav alakban a semlegesítendő szuszpenzióhoz adagoljuk, a semlegesítést két lépésben végezzük és a foszforsav nagyobb részét csak a második semlegesítési lépésben adagoljuk. Az eljárás előnye az, hogy a szuszpenzió idő előtti besűrűsödése meggátolható, ezáltal a szuszpenzió kiválóan alkalmas granulálással vagy más technikával szilárd keverékműtrágya előállítására. 77/4 903 (51) C 07 C 15/10 (71) Snam Progetti S.p.A. Milánó (IT) (72) dr. Ginnasi Alessándro, vegyész, San Donato Milanese, dr. Vetere Alessandro, vegyész, Milánó, dr. Martéra Pierantonio, vegyész, San Donato Milanese (IT) (54) Eljárás nagytisztaságú sztirol elválasztására, sztirolt tartalmazó szénhidrogén keverékekből (22) 28.11.73 (33) IT (32) 29.11.72 (31) 3220.8 A/72 (21) SA-2564 (74) Budapesti Nemzetközi Ügyvédi Munkaközösség, Budapest A találmány tárgya eljárás sztirol kinyerésére szénhidrogén keverékekből extraktiv desztillálóval, magas forráspontú poláros oldószer jelenlétében. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a szénhidrogén keveréket 1-20 súly% vizet tartalmazó N-formil-morfolin, szulfolán vagy N-metil-pirrolidin oldószerrel extraktiv desztillációnak vetik alá. 77/4 904 (51) C 07 C 17/04; 21/02 (71) Monsanto Company, St. Louis, Missouri, (US) (72) Smith Lowell Richard, vegyész, Chesterfield (US) (54) Eljárás 1,12,3- tetraklór-propén előállítására (22) 15.12.72 ( 33) US (32) 27.12.71 (31) 212 742 (21) MO-929 (74) Budapesti Nemzetközi Ügyvédi Munkaközösség, Budapest A találmány tárgya eljárás 1,1,2,3- tetraklór-propén előállítására, melyben 1,2,3-triklór-propánt folyadékfázisban klórozunk, az így kapptt 20-60% reagálatlan 1,2,3- triklór-propánt tartalmazó reakcióelegyet frakcionáló oszlopon 1.2.3- triklór-propán-, 1.2.2.3- tetraklór-propán-, 1.1.2.3- tetraklór-propán-, 1.1.1.2.3- és 1,1,2,2,3- pentaklór-propán-frakciókra és 1.1.2.3.3- pentaklór-propánt és nehéz végterméket tartalmazó frakcióra választjuk szét, mikoris az 1.2.3- triklór-propán frakciót visszavezetjük a klórozási reakcióba, az 1.2.2.3- tetraklór-propán-frakciót pedig elkülönítjük, majd az 1,1,2,3-tetraklór-propán-frakciót lúgos körülmények között dehidroklórozzuk, a kapott dehidroklórozott, különböző triklór-propéneket tartalmazó reakcióelegyet ismételten folyadékfázisban klórozzuk, a keletkezett klórozott elegyet, valamint az első klórozásnál keletkezett 1,1,1,2,3- és 1,1,2,2,3- pentaklór-propán frakciókat lúgos körülmények között dehidroklórozzuk, és a keletkezett, kevert tetraklór-propéneket tartalmazó elegyet poláros felületű kovasavtartalmú granulátummal töltött izomerizáló reaktorban 150-200 C°-on, 0,4-2 órán át melegítjük. 77/4 905 (51) C 07 C 39/32 (71) ^Budapesti Vegyiművek, Budapest (72) dr. Zöllner Gyula, vegyész, Godla Imre, vegyészmérnök, Benczik Tamás, vegyészmérnök, dr. Csanda Endréné, vegyész, Budapest (54) Eljárás poliklorfenol alkáli sói, valamint poliklőrfenol előállítására poliklórbenzol folyamatos hidrolízisével (22) 02.05.75 (21) BU—756 A találmány szerinti eljárás poliklőrfenol alkáli sói, valamint poliklórfenol előállítására vonatkozik poliklórbenzol 150-200 °C-on 1540 atmoszférán végrehajtott folyamatos hidrolízisével. A poliklórfenol alkáli sói alatt 2,4,5-triklórfenol alkáli sói, poliklórfenol alatt 2,4,5- triklórfenol, poliklórbenzol alatt 1,2,4,5-tetraklórbenzol értendő. A szerzők a találmány szerint úgy járnak el, hogy a poliklórbenzol 20-75 súly%-os, előnyösen 50 súly%-os aromás szénhidrogénes oldatát, valamint alkálihidroxid vizes alifás alkoholos, előnyösen 12 súly% nátriumhidroxidot és 15 súly% vizet tartalmazó metilalkoholos oldatát 1:1 — 1:3, előnyösen 1:2 térfogat-arányban folyamatos áramban reaktor-kaszkádba vagy csőreaktorba vezetik és a poliklórbenzol oldatát 75% sókiválásig előhidrolizálják, majd homogén fázisban továbbá kaszkád fokozatokban vagy csőreaktorban a hidrolízist befejezik. A hidrolizátumot tartalmazó anyagot 1:0,25 — 1:2, előnyösen 1:0,4 arányban vízzel hígítják, a keletkező vizes és szénhidrogénes fázist elkülönítik. A szénhidrogénes fázisból ismert módon a poliklóranizolt elválasztják és a hidrolízisbe visszavezetik, majd a vizes fázisból az alifás alkoholnak ismert módon való eltávolításával a tiszta szennyezésmentes poliklórfenol alkáli sóinak vízes-lú-
