Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1978 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1978-03-01 / 3. szám
180 SZABADALMI KÖZLÖNY 83. ÉVF. 1978. ÉV 3. szám A találmány oldható csatlakozószerkezet gáznemü vagy folyékony közeget szállító, például műanyagból, gumiból vagy hasonló anyagból lévő csővezeték csatlakoztatására, amelynek egyik oldalán menetes csonkja, másik oldalán pedig a csővezeték csatlakoztatására szolgáló csonkja és a csővezeték végét csatlakoztatott állapotban rögzítő szerelvénye van. A csatlakozószerkezetnek a csővezeték csatlakoztatására szolgáló befogócsonkja van, amely befogócsonk egymástól résekkel elválasztott, a menetes csonk felöli oldalon rögzített, a csatlakozószerkezet tengelyére merőleges irányba rugózó szorítószárakból van kialakítva, és a befogócsonk tengelyirányban eltolható, csatlakoztatott állapotban a befogócsonk biztosító szakaszán elhelyezkedő és a szorítószárakat összenyomva tartó biztosítógyűrűvel van körülvéve. A találmány szerinti oldható csatlakozószerkezet előnyös tulajdonásga, hogy kevés alkatrészből áll, egyszerű szerkezetű, jól tömít, alkatrészei tömeggyártással készíthetők, tehát olcsó és sokféle igény kielégítésére alkalmas. T/14 737 (51) F 17 В 1/00; F 17 С 1/00 (71) ^Gépipari Beruházási Vállalat, Budapest (72) Herczeg Ferenc, oki. gépészmérnök, 40% Kálmán László, oki. vegyigépészmérnök, 40% Kivágó Iván, oki.gépésztechnikus, 10% Hajnal István, oki. építészmérnök, 10%, Budapest (54) Száraz gáztároló (22) 08.07.76 (21) HE-717 (74) Danubia Szabadalmi Iroda, Budapest A találmány tárgya száraz gáztároló, amelynek alap és oldalfallal határolt tartálya van és ez a tartály felső pereméhez, valamint a tartályban elrendezett mozgófedélhez rögzített hajlékony anyagból membránként kiképzett gázzáró köpennyel van lezárva és a tartályban a mozgófedél által elválasztott alsó gáztér és azzal közlekedő, a tartály oldafalával és a membránként kiképzett köpennyel határolt, a mozgófedél feletti gáztér van. A találmány lényege, hogy a membránként kiképzett köpeny a mozgófedél bármely helyzetében a mozgófedél felső oldala és a tartály felső pereme által határolt térbe nyúlóan van elrendezve T/14 738 (51) F 28 D 7/10; F 28 D 9/04 (71) *Fővárosi Távfűtő Művek, Budapest (72) Nagy Mihály, gépésztechnikus, 25%, Pázmándi László, hűtőgépszerelő, 25%, Potoczky László, gépészmérnök, 50%, Budapest (54) Bordáscsöves ellenáramú hőcserélő berendezés (22) 18. 11.76 (21) FO-753 (74) Danubia Szabadalmi Iroda, Budapest A találmány tárgya bordáscsöves, ellenáramú hőcserélő berendezés. Az ismert, azonos célú berendezések közös és legnagyobb hátránya az, hogy a fűtött közeg oldalán a hőcserélő berendezés csövein jelentős mértékű vízkőlerakódás jön létre, ennek következtében romlik a berendezés hőátadóképessége és a korrózióveszély fokozottabban jelentkezik. Ezen hátrányokat küszöböli ki a találmány szerint kialakított berendezés, amely két főelemből, éspedig egy külső köpenyből és ezen belül lévő fűtőcsőből áll. A két főelem könnyen szétszerelhetően van összeépítve. A fütőcső külső felületén, a köpenyen belül, sugárirányban, célszerűen lemezből készült hullámosított bordák vannak, míg a fűtőcső belsejében egy csavarvonalban kialakított laposacél van elhelyezve, amely a határréteg környezetében a turbulens áramkép kialakulását segíti elő. Ily módon hatásosan és gyorsan lehet tisztítani a berendezést, élettartamát meg lehet növelni anélkül, hogy különleges technológiára lenne szükség az előállításhoz és a tisztításhoz. T/14 739 (51) F 41 G 3/26 (71), (72) Hargitai Endre, főmérnök, Budapest (54) Célzó készülék (22) 05.05.75 (21) HA-986 A találmány az alapfokú katonai kiképzés keretében használható, lőszer nélküli lövészet során a célzás gyakorlására alkalmas készülék. A találmány szerinti készülékben a fegyverfoglalat önbeálló golyóscsapágyba illesztett, amely többirányú mozgást is megenged. A fegyvermozgatásokat forgótükröknek továbbító mechanizmus gömbcsuklói önkenő műanyag fészküek és rugóval feszítettek. A tükrök tengelyeinek forgatása hornyos tárcsa és dob között alkalmazott előfeszített acélsodronnyal történik, amely egyben a szükséges áttételt is biztosítja. A fegyver elsütésekor a mozgások megfogása a tükröknél, impulzussal vezérelt, tartóáramkörrel ellátott elektromágnesekkel történik, amikor is a készüléknek a kicsinyített célfigurát tartalmazó ernyőjén fénypont jelzi a találat helyét. A koncentrikusan elrendezett elektromágnesek tárcsaalakú delejzára egyben a tükröket is mozgató hornyos tárcsa. A fegyver a találatpont rögzített állapota mellett is bármilyen irányban tovább mozgatható, amely a találatpont helyét nem befolyásolja. A fegyvernek ezt a mozgását — rögzített találatpont mellett — kibicsakló-visszaálló csuklós karok alkalmazása teszi lehetővé, amelyek célzáskor merevek, de a tükrök rögzítése után—további erőhatásra —csuklósán kibillennek. Újabb célzásra előkészítéskor elektromos vezérléssel az alapállás visszaállítható. G - SZEKCIÓ FIZIKA T/14 740 (51) G 01 F 23/28 (71) *METEFÉM Műszerkészítő Ipari Szövetkezet, Budapest (72) Nedelykov Milán, oki. villamosmérnök, Budakalász (54) Ultrahangos jelzőkészülék folyadékok vagy folyékony és gáz halmazállapotú közeg fázishatárának érzékelésére (22) 31. 12-74, 15.09.76 (21) ME-1822 A találmány szerinti ultrahangos folyadék fázishatár jelzőkészülék főleg a nem keveredő folyadékok, illetve a folyadék-gázfázis határának érzékelésére alkalmas. Ezt a feladatot a mérendő közegbe nyúló érzékelőfejjel oldja meg olymódon, hogy az érzékelőfejben elrendezett akusztikus állóhullám keltő jelével, egy modulátor segítségével amplitúdóban modulálja egy oszcillátor jelét. Az oszcillátor kimenő jelét amplitúdó határolás után egy szürőkörön átengedve, jelző egység meghajtására alkalmazzák. A modulátor és a szűrő több hangolt körből is állhat, egy-egy fázisra jellemző állóhullám frekvenciára hangolva. A hangolt körök sávszélessége átfogja a folyadék hőmérsékletváltozásából adódó frekvencia toleranciát. T/14 741 (51) G 01 К 7/12; H 03 К 5/15 (71)*МТА Műszaki Fizikai Kutató Intézet, Budapest (72) Brósz Róbert, oki. villamosmérnök, Budapest (54) Eljárás és kapcsolási elrendezés jelátviteli elem karakterisztikájának módosítására (22) 11.11.76 (21) MA-2831 A találmány egyrészt eljárás jelátviteli elem —előnyösen mérőátalakító — karakterisztikájának módosítására, előnyösen linearizálására, amelynek során a jelátviteli elem kimenő jelét a módosító karakterisztikának megfelelően korrigáljuk, amelynél periodikusan ismétlődő és egy perióduson belül az idő függvényében a módosító karakterisztikának megfelelően változó jelet állítunk elő, az előállított peródikus jelből a kimenőjel mindenkori nagyságával arányos időpillanatban periodikusan mintát veszünk, és a mindenkori mintavett jellel a kimenő jelen lineáris műveletet végzünk. Az eljárást foganatosító kapcsolási elrendezésnek periódikusan ismétlődő és egy perióduson belül a módosító karakterisztikának megfelelően változó jelet előállító generátora, ehhez csatlakoztatott mintavevő és tartó áramköre, valamint a jelátviteli elem kimenetéhez és a mintavevő és tartó áramkör kimenetéhez csatlakoztatott lineáris műveleti egysége van, továbbá a jelátviteli elem kimenetéhez a generátorral szinkronizált jel-idő átalakító van csatlakoztatva, és a jel-idő átalakító kimenete a mintavevő és tartó áramkör vezérlő bemenetére van csatlakoztatva. T/14 742 (51) G 01 К 17/06; G 01 N 25/18; G 01 P 5/10 (71) ^Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest (72) dr. Imre Lászió, oki. gépészmérnök, 40%, Dankó György, oki. gépészmérnök, 40%, Niedermayer Péter, oki. gépészmérnök, 20%, Budapest (54) Eljárás és berendezés hőátadási tényező és/vagy áramlási sebesség mérésére (22) 14.05.75 (21) BU-761 (74) Danubia Szabadalmi Iroda, Budapest A találmány tárgya eljárás hőátadási tényező és/vagy áramlási sebesség mérésére, amelynek során a hőátadóJelületen és/vagy az áramló közegben kisméretű — célszerűen 10 ...10 mm méretűhőmérsékletérzékelőt (például termoelemet, hőmérsékletfüggő ellenállást, termisztort) tartalmazó mérőszondát helyezünk el. A szonda hőmérsékletérzékelőjével rövid, például 0,1...1 sec időtartamú és meghatározott, célszerűen például 0,5... 2 amper nagyságú villamos áram átvezetésével hőimpulzust közlünk, amivel az érzékelő hőmérsékletét a hőimpulzus előtti hőmérsékleti szintje fölé emeljük, majd a hőimpulzus megszűnte után meghatározzuk lehűlés időfüggvényét - célszerűen mérőszonda érzékelője villamos jelének változását - és az illető érzékelőre különböző ismert hőátadási tényező és/vagy áramlási sebesség értékekkel és a mé
