Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1977 (82. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
6 SZABADALMI KÖZLÖNY 82. ÉVF. 1977. ÉV 1. szám — az újítási javaslatok ügyintézése, elbírálása, hasznosítása, díjazása megfelel-e az elvárásoknak, — hogyan alakult az újítási tevékenység az 1975. évben, — az újításokkal kapcsolatos panaszok intézése hogyan történik, — kielégítő-e a vállalati újítási propaganda. A vizsgált vállalatok mindegyikénél elkészültek és közreadásra kerültek az újítási szabályzatok. Tartalmuk megfelel az OTH—SZOT által kiadott irányelvek előírásainak. Gyáregységek esetén a törzsgyárak készítették el az újítási szabályzatot, többségében figyelembe véve a gyáregységek, telepek helyi viszonyait. Találhatók azonban olyan országos nagyvállalatok, ahol a szabályzatok kidolgozásánál figyelmen kívül hagyták a megyében levő gyáregységeik helyzetét. A vizsgálat időpontjáig újítási szabályzattal csak az ORION tamási gyáregysége nem rendelkezett. E gyáregységnél újítási előadó sincs, és az újítók javaslataikat közvetlenül a központba, Budapestre küldik, így újításokkal kapcsolatos információkat beszerezni nem lehetett. A megyei vállalatok, gyáregységek, telepek rendelkeznek újítási feladattervvei. Összeállításuk az előzetes műszaki-termelési igényfelmérések alapján gyári, gyáregységi szinten valósult meg. A gyáregységeknél megoldásra váró feladatok vagy beépültek a központi tervbe, vagy külön felsorolásként csatolták a törzsgyár által kiadott feladattervhez. Tapasztalatunk szerint a megoldások 20— 30%-a irányult az újítási feladattervben szereplő feladatokra, ami viszonylag kevés. Az újítások ügyintézése megfelel az előírásoknak. Az újítási javaslatok átvétele, naplózása, szakvéleményezése, elbírálása, hasznosítása és díjazása formailag és ügyrendileg kielégítőnek mondható. Szólni kell azonban a szakvélemények tartalmáról. Tapasztalatok szerint a szakvélemények mintegy 70—80 százaléka csak annyit tartalmaz, hogy a javaslat a vállalat szempontjából hasznos-e és bevezetése indokolt vagy sem. így hiányoznak a szakvéleményekből olyan fontos adatok, hogy az újítási javaslat ad-e megoldást, milyen a megoldás jellege, viszonylag új-e, nem tartozik-e előterjesztőjének munkaköri kötelességei közé, nem eredményez-e fogyasztói érdekeket sértő minőségromlást. Hiányoznak még a szakvéleményekből azok az alapadatok is, amelyek az újítás bevezetése esetén a kalkulációhoz szükséges információt szolgáltatnák. Ilyen pl.: megtakarított normaidő-érték, anyagnorma adatok, várható darabszám, stb. A vállalatoknál, gyáregységeknél történt beszélgetések során felszínre kerültek olyan gondok is, hogy a vállalati központok, esetenként a díjazások mértéke tekintetében nagyok az eltérések. A központnál benyújtott — központi dolgozók javaslatait — magasabb díjkulccsal, vagy magasabb eszmei díjjal honorálják, mint a gyáregységekhez benyújtott, de a központnál elbírált javaslatokat. Ez a visszás helyzet kedvezőtlenül hat a megyei vállalatok, gyáregységek újítómozgalmára. Ugyanilyen mértékben hátrányos a mozgalomra, hogy az újítási előadók a vállalatoknál sűrűn cserélődnek. Az újítási ügyek intézése mindenütt kapcsolt munkakör. Ha a főfoglalkozási munkakörben személyi változás áll be, akkor ezzel párhuzamosan megváltozik az újítási előadó személye is. Kedvezőtlenül hat továbbá, hogy az újítási előadók nem rendelkeznek szakvizsgával. Az SZMT Közgazdasági Osztálya, a MIÉ Tolna megyei Szervezetével közösen, tervbe vette, hogy 1977. évben vizsgaköteles tanfolyamot szervez a vállalati, szövetkezeti újítási előadók részére. E tanfolyamon a beiskolázott újítási ügyintézők a 38/1974. (X. 30.) MT. sz. rendeletben foglaltak jogi lehetőségein túlmenően az újítási mozgalom szervezésével, fejlesztésével is megismerkednek. Minden vállalatnál az újítási szabályzatban lehetőséget biztosítanak az újítók részére, újításaikkal kapcsolatos panaszaik jogorvoslására. A benyújtott panaszokat az SZB-k, illetve a szakszervezeti újítási felelősök körültekintően vizsgálják és indokolt esetben javasolják a vállalatoknak a javaslat újbóli elbírálását. A gond általában akkor keletkezik, amikor az egyszemélyi elbíráló ugyanannak a szakvéleményezőnek adja ki ismételt véleményezésre az újítási javaslatot, aki már korábban is véleményezte. Természetesen az illetékes szakember korábbi véleményét nem vonja vissza, sőt megerősíti. így a javaslatot újból elutasítják, ami gyakran nemcsak az újítóból vált ki negatív hatást, hanem környezetéből is. Ilyen esetekben érthető, hogy az újítók egyre ritkábban élnek a rendeletben biztosított jogorvoslási lehetőségekkel. Komoly kívánnivalót hagy még maga után az újítási propaganda is. Egyes vállalatok gazdasági vezetői sajnos nem érzik, hogy saját feladataik megoldásában milyen értéket jelenthet egy jól megszervezett újítási mozgalom. Sok helyen még mindig csak annyit tesznek a mozgalomért, amennyit a rendelet kötelezően előír. Vagyis névleg van újítási ügyekkel foglalkozó megbízott személy, aki formailag ellátja a spontán adódó újítási ügyeket, betartja az ügyrendi előírásokat, elvégzi az adminisztrációt Ez azonban nem elég az újítási mozgalom fejlesztéséhez. Arra már az előadó idejéből nem futja, hogy képezze magát, szakcikkek vagy szakirodalom útján kialakítsa a helyi sajátosságoknak megfelelő és leghatékonyabb mozgalmi szervezési formát. Sajnálatos, de a szakszervezeti bizottságok sem adnak meg minden támogatást a mozgalom szervezőinek, csak az újítók érdekképviseletét látják el és nem kapcsolódnak be elég aktívan a mozgalom propagálásába, szervezésébe. Mind eme gondok, problémák ellenére, a megye újítási mozgalmának fejlődése a IV. ötéves tervidőszak során pozitívan alakult: 1971 1972 1973 1974 1975 Újítási javaslattevők száma:748 766 1040 1365 1776 Ebből nődolgozó 21 34 64 71 101 Benyújtott újítási javaslatok száma: 698 722 985 1277 1533 Elfogadott újítási javaslatok száma: 359 406 564 668 882 Bevezetett újítási javaslatok száma: 334 370 500 654 757 Bevezetett újítások utókalkulált gazdasági eredménye ezer/Ft-ban 7539,1 6264,6 13285,7 8752,810229,4 Kifizetett újítási díj ezer/Ft-ban 626,6 514,7 1058,82393,5 859,95 !
