Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1977 (82. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
4 SZABADALMI KÖZLÖNY 82. ÊVF. 1977. ÉV 1. szám Néhány vállalat egyszemélyi elbírálója azonban vezetőállás ú vagy beosztott, de kutatással, fejlesztéssel, tervezéssel foglalkozó dolgozók nem munkaköri kötelességeik körében kidolgozott és előterjesztett újítási javaslatait is csak akkor ismeri el újításként, ha azok kidolgozása jelentős alkotó tevékenységnek minősül. Ez jogszabályellenes gyakorlat. Az újításokról szóló 38/1974 (X. 30) M.T. számú rendelet 2. §-a (1) bekezdésének c. pontja értelmében ugyanis újításnak kell elismerni — egyéb feltételek megléte esetén — a javasolt megoldást, ha az előterjesztőjének nem tartozik munkaköri kötelességei körébe. Mint látható a jogszabály általános, minden dolgozóra egyformán érvényes rendelkezést tartalmaz. Nem tartalmaz sem direkt, sem indirekt módon olyan megkülönböztető rendelkezést, amely az említett elbírálói gyakorlat jogos voltát támasztaná alá. A vállalatok vezetőbeosztású, vagy beosztott, de kutatással, fejlesztéssel, tervezéssel foglalkozó dolgozói által előterjesztett, munkaköri kötelességeik körébe nem tartozó megoldásokat, ha azok, — műszaki, illetőleg munka-vagy üzemszervezéssel kapcsolatosak, — viszonylag újak, — hasznosításuk a vállalatok részére hasznos eredménnyel jár, — nem eredményeznek fogyasztói érdekeket sértő minőségromlást, újításként kell elismerni. Az újításként való elismerésnek ilyen esetekben nem feltétele, hogy a megoldás kidolgozása jelentős alkotó teljesítmény-e vagy sem. Az más kérdés, hogy az újító díjazása mértékének a megállapításánál figyelembe veszik az újító beosztását és ennek függvényében a megoldásban testet öltött alkotó tevékenység színvonalát. 59. Milyen szempontok szerint kell az újítási díj mértékét megállapítani? Az újítási díj tekintetében az újító és az újítást hasznosítani kívánó vállalat szerződésben állapodik meg. Ezért sem a díjazási idő, sem a díj mértéke tekintetében az újításokról szóló 38/1974 (X. 30) M.T. számú rendelet 6. §-a, az alsó határokon túl, semmi további konkrét meghatározást nem ad. A 6. § (1) bekezdése csupán azt mondja ki, hogy az újítási díj megállapításánál tekintettel kell lenni különösen az újítás műszaki színvonalára, a hasznos eredményre, az újítás népgazdasági jelentőségére, a munkakörülményekre gyakorolt hatására, külkereskedelmi kihatására, valamint a termelékenység, a minőség és a költségek alakulására. Ehhez kapcsolódik a 16. § (2) bekezdésének e. pontja, mely a vállalatok kötelességévé teszi, hogy újítási szabályzataikban, többek között határozzák meg az újítási díj mértéke megállapításánál figyelembe veendő alapelveket. Számos vállalat részéről hangzott el a kérés; hogy újítási szabályzataikban az újítási díj mértéke meghatározásánál figyelembe veendő alapelvekhez adjunk részletes és konkrét segítséget. Azt hiszem e kérésnek akkor tehetünk leginkább eleget, ha a példát olyan vállalati újítási szabályzatból vesszük, amelyben ezt a feladatot kiválóan oldották meg. A Magyar Hajó- és Darugyár szabályzatában a gazdasági eredmény számítások alapján kimutatható (kalkulálható) megtakarítások, többleteredmények alapján meghatározandó újítási díjak esetében — a vállalat azon területein, ahol az eredmények növelése elsődleges kiemelt feladat — a százalék megállapításának irányelvei, illetve a garantált minimumok a következők: Az újítási díj irányérték garantált %-a min.%-a Tiszta bérmegtakarítás esetében, amennyiben az elért bérmegtakarítás teljes egészében normán átvezetett: 15 15 Egy újítás hasznosítása során jelentkező összes (egyévi) megtakarításnál, ha a bérmegtakarítás számszaki eredménye az egyévi eredmény 50%-ban, normán átvezetetten realizálódik az egyéb max. 50%-os megtakarítások mellett: 10 7 Ha a bérmegtakarítás 50% alatt, de minimum 25%-ban, normán átvezetetten realizálódik az egyéb megtakarítások mellett: 8 5 Közvetlen tiszta kapitalista import megtakarítás esetében, ha a beszerzés tárgya továbbiakban hazai relációból biztosítható a szabályzatban foglalt eredményszámítás szerint: 8 6 Közvetlen tiszta kapitalista import megtakarítás esetében — ha a beszerzés forrása továbbra is közvetlen kapitalista import lesz — a szabályzatban foglalt eredményszámítás alapján: Közvetlen tiszta szocialista import megtakarítás esetében — ha a további beszerzés szocialista import marad vagy hazai beszerzés lesz — a szabályzatban foglalt eredményszámítás alapján: Sorozatgyártásnál jelentkező normán átvezetett anyagmegtakarítás esetében a szabályzatban foglalt eredményszámítás alapján: Egyedi gyártásnál (nem sorozat) egy alkalommal jelentkező, normán át nem vezethető anyagmegtakarítás, illetve anyagfelhasználás esetében, ha a megtakarítás ki nem vételezett érvényes és élő munkaszámra szóló anyagutalvány egyidejű leadása és a megtakarítás módjának megjelölése mellett történik, a szabályzatban foglalt eredményszámítás alapján: Egy alkalommal jelentkező hasznos eredmény esetében, ha az normán át nem vezethető anyagmegtakarítás illetve anyag fel nem használás 6 4 ' *у>-Л 5 3 6 3 3 3
