Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1976 (81. évfolyam, 1-12. szám)
1976-10-01 / 10. szám
856 SZABADALMI KÖZLÖNY 81. ÉVF. 1976. ÉV 10. szám Gyakorlati tanácsok a vállalati iparjogvédelmi munka továbbfejlesztéséhez (VII)* Negyedik rész A KNOW-HOW I. A know-how általában A know-how olyan tényleges tudás, gyártási tapasztalat (gyártással kapcsolatos rész let ismeret), mely a gyártmány előállításának vagy az eljárás alkalmazásának lehetségessé tételéhez szükséges. A know-how általában nyilvánosságra nem hozott és csak szűk körben (pl. egy vállalat) ismert gazdasági-műszaki ismereteket, tapasztalatokat, adatokat, receptúrákat, stb. jelent, amelyeket - a gyakorlatban a licencia szerződéshez hasonló jogi formában — árunként adnak el és vesznek. A know-how fogalma jogszabályilag közvetlenül nincs szabályozva, de jogvédelme elsősorban a titokvédelem útján valósul meg. Ezért igen nagy szükség van az erre vonatkozó vállalati szabályok szigorú betartására. II. A know-how-nak minősített vállalati műszaki-szellemi ismeretek kezelésének szabályai 1. Minősítés és titkosítás a) A nyilvánosságra nem hozott és a szakemberek által ismert műszaki-szellemi ismeretek, tapasztalatok, adatok, recepturák know-how-ként történő titkosítására a műszaki igazgatóhelyettes tesz javaslatot az igazgatónak, aki azok üzemi, vagy szolgálati titokká nyilvánítását elrendeli. b) A műszaki igazgatóhelyettes javaslata az iparjogvédelmi előadó, a fejlesztés vezetője, valamint a főtechnológus közösen készített jelentésén alapul. c) A know-how-ként titkosított műszaki-szellemi ismeretek, tapasztalatok, adatok, recepturák publikálására, dokumentálására csak az igazgató adhat engedélyt 2. Titkosítás A know-how-ként történő hasznosítás érdekében végrehajtott titkosításnál: * A Szabadalmi Közlöny 1976 áprilisi számában megkezdett sorozat folytatása a) A titkosítást igazgatói utasításban kell elrendelni, melynek tartalmaznia kell: — a titkosítás elrendelésének jogalapját, — a titkosított műszaki-szellemi ismeret, tapasztalat, stb. pontos leírását és meghatározását, — a titkosított okiratok, dokumentációk, stb. eredeti példányának helyét, — a betekintésre jogosultak munkakörének meghatározását, — a titoktartási kötelezettségre történő felhívást, — az elrendelt titkosítás nyilvántartásba vételének rendjét, — a vonatkozó dokumentációkon, iratokon a titkosítás tényének bélyegzőlenyomattal történő feltüntetését, — annak konkrét meghatározását, hogy a titoktartás alól ki, vagy kik adhatnak felmentést, milyen célból és milyen terjedelemben, — a titoktartás megszegőivel szembeni az Mt. 34 § 2. és az Mt.V. 38. § rendelkezésein alapuló szankciókat (a fegyelmi és anyagi felelősségen túl az 1923. évi V. törvény, a tisztességtelen versenyről szóló jogszabály 15. §-ában meghatározott felelősséget is). b) Az igazgatói utasítást mindazok rendelkezésére kell bocsátani, akik a titkosított műszaki-szellemi ismeretre, tapasztalatra (stb) vonatkozóan a vállalattal közvetlenül kapcsolatban vannak. A külső szervek részére történő tájékoztatást azzal kell megküldeni, hogy a titkosítás tényét az érdekelteknek hozzák tudomására és ennek megtörténtét az igazgató részére igazolják vissza. c) Az üzemi titokká nyilvánított műszaki-szellemi ismeretekről, tapasztalatokról a tárca illetékes főosztályát is tájékoztatni kell. d) Az üzemi titokká nyilvánított adatokról, műszaki-szellemi ismeretekről, tapasztalatokról, okiratokról, stb. nyilvántartást kell vezetni. e) A titkosítás tudomásulvételét az érintett dolgozók — a nyilvántartáshoz csatolt okmányokon - aláírásukkal kell, hogy igazolják. 3. Nyilvánosságra hozatal és értékesítés a) A szakma sajátosságait tükröző és üzemi titokká nyilvánított műszaki-szellemi ismeretek nyilvánosságra hozataláról, esetlegesen know-how-ként történő értékesítéséről a vállalat igazgatója dönt. b) Az igazgató engedélye alapján a műszaki igazgatóhelyettes a know-how licenciaként történő értékesítéséről tárgyalásokat folytathat és szerződéseket köthet. c) A műszaki ismeretek, tapasztalatok, dokumentációk, okiratok, stb. know-how-ként történő értékesítése esetén a vonatkozó szerződésben rögzíteni kell:
