Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1976 (81. évfolyam, 1-12. szám)
1976-06-01 / 6. szám
6. szám SZABADALMI KÖZLÖNY, 80. ÉVF. 1976. ÉV 491 nes, Schwachhofer Ghlslain, mérnök, Miribel, (FR) — Eljárás széndiszutfid előállítására. Bejelentés napja: 19.05.72., elsőbbsége: (FR) 19.05.71 - 71.19 172 - (Képviselő: Danubia.) A találmány tárgya javított eljárás széndiszulfid előállítására olefinekből. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy legalább egy olefint kéngőzzel és kéndioxiddal reagáItatunk 500 °C és 1000 °C közötti hőmérsékleten, 0,3—10 másodperc tartózkodási idővel. így a reaktorból kilépő aázeleqyet megfelelő módon tisztítva jó termelési hányaddal széndiszulfidot kapunk. Az esetleg képződő Kennwiogent xenoiuxioaai visszaalakítjuk kénné, így a kén újra felhasználható lesz. A találmány szerinti eljárás döntő előnye az, hoqv alkalmazása esetében kénhidrogén csak kis mennyiségben képződhet, így a kénhidrogén kezeiesevei Kapcsold tos nehézségek nem jelentkeznek T/11 715 - VE—750 (C 01 F 7/10, 7/60) Veszprémi Vegyipari Egyetem, Veszprém. Feltalálók: dr. Nemecz Ernő, oki. középiskolai tanár, 12%, dr. Polinszky Károly, oki. vegyészmérnök, 4%, Borlai Oszkár, oki. vegyészmérnök, 10%, dr. Székely Tamás, oki. vegyészmérnök, 20%, dr. Haimann Ottó, oki. fizikus, 10%, Fiiederauer Szilárd, kohómérnök, 17%, Budapest, dr. Ujhidy Aurél, oki. vegyészmérnök, 14%, dr. Szépvölgyi János, oki. vegyészmérnök, 13%, Veszprém. - Eljárás vízmentes fémkloridoknak reduktív klórozással történő előállítására elsődlegesen gázfázisú redukálószer igénybevételével. Bejelentés napja: 07.01.74. — Szolgálati találmány. A találmány tárgya javított eljárás vízmentes fémkloridoknak reduktív klórozással történő előállítására elsődlegesen gázfázisú redukálószer igénybevételével és a klórozandó nyersanyagon illékony szénhidrogének és/ vagy nagyhőmérsékletű ráhatása útján széntartalmú lerakodás létrehozásával. Az eljárás lényege, hogy a reduktív klórozást megelőzően és/vagy annak időtartama alatt szakaszosan vagy folyamatosan gáznemű illetve nagyillékonyságú szénhidrogéneket és/vagy szénmonoxidot vagy ezeket, mint komponenst tartalmazó gázelegyet vezetünk be a reakciótérbe (földgáz, metán, propán-bután, benzin stb.), legalább 500 C-on rövid ideig, előnyösen 2—20 percig érintkeztetjük a klórozási nyersanyaggal, melynek felületén tiszta szén, vagy nagy széntartalmú verődék rakódik le. A bevonattal a klórozási reakció kinetikai gátlása megszűntethető és a konverzió növelhető, illetve teljessé tehető. Az eljárás jól használható kaolinból, agyagból, vagy bauxitból AICI,, titándioxidból és vörösiszapból TiCI4 és vanádiumtartalmú anyagból VCIS stb. előállítására. T/11 716 - VE—751 (C 01 F 7/10, 7/60) Veszprémi Vegyipari Egyetem, Veszprém. Feltalálók: dr. Nemecz Ernő, oki. középiskolai tanár, 12%, dr. Polinszky Károly, oki. vegyészmérnök, 4%, Borlai Oszkár, oki. vegyészmérnök. 10%, dr. Székely Tamás, oki. vegyészmérnök, 20%, dr. Haimann Ottó, oki. fizikus, 10%, R iederauer Szilárd, kohómérnök, 17%, Budapest dr. Újhidy Aurél, oki. vegyészmérnök, 14%, dr. Szépvölgyi János, oki. vegyészmérnök, 13%, Veszprém. — Tökéletesített eljárás vízmentes fémkloridoknak reduktív klórozással történő előállítására. Bejelentés napja: 07.01.74 — Szolgálati találmány. A találmány tárgya tökéletesített eljárás vízmentes fémkloridoknak reduktív klórozással történő előállítására a klórozási nyersanyag és kisillékonyságú folyékony és/vagy plasztikus szénhidrogén redukálószer összekeverésével, hőhatás segítségével való elszenesítésével majd klórozásával. Az elszenesítést legalább 500 °C feletti, előnyösen 700—900°C közötti hőmérsékletre hevítéssel végezzük. Az elszenesítés után a klórozásra kerülő elegy a reduktív klórozáshoz sztöchiometriailag szükséges szénmennyiséget legalább 10—15%-kal meghaladó széntartalommal rendelkezik optimálisan. Ezt az anyagot fluidizációs felhasználáshoz célszerű megőrölni. Az elszenesítés hőmérsékletét gyorsan érjük el. Az elszenesítést előnyösen szénmonoxid atmoszférában végezzük, míg forgókemencében való felhasználáskor az anyagot lassú hőhatásnak tesszük ki. T/11 717 - VE—767 (C 01 F 7/56) Veszprémi Vegyipari Egyetem, Veszprém. Feltalálók: dr. Szabó Zoltán, oki. vegyész, akadémikus, 34%, dr. Kőrös Endre, oki. vegyész, egyetemi tanár, 33%, dr. Gábor Péterné, oki. vegyészmérnök, egyetemi adjunktus, 33%, Budapest. — Eljárás alumíniumklorid előállítására alumíniumtartalmú ásványi anyagok előkezelésével és klórozásával. Bejelentés napja: 26.09.74 — Szolgálati találmány A találmány szerinti eljárásnál az aluminiumtartalmú ásványi anyagok, főként az alumíniumszilikátok alumíniumtartalma közel 90%-os kihozatallal nyerhető ki, ugyanakkor a sziliciumtartalom csak kb. 20%-ban klórozod ik. Ezt a találmányi eljárás azzal éri el, hogy egyrészt az ásványi alapanyag szerkezetébe szilárdfázisreakcióval alkálifém- étvágy alkáliföldémiont épít be a rendszerre nézve inert gázatmoszférában az ásványi alapanyagot alkálifém- és/vagy alkáliföldfémkloriddal 400 °C-on hőkezelve, miáltal az eredeti ásványi szerkezetet stabilizálja. így a kiindulási anyag redukálószer jelenlétében jól klórozható, a klórozás hőmérsékletén is csak kevéssé illetve lassan csökken a felülete. Másrészt a klórozást az így előkezelt ásványi anyagnál 400 °C-on kezdve és a hőmérsékletet 800—850 °C-ig emelve, majd ezen a hőmérsékleten 1-2 óra hosszat folytatva és az 500 °C-ig képződő gáztermékeket elkülönítve, a sziliciumtartalom csak kisebb részben, míg az alumíniumtartalom nagyrésze kloriddá alakul, amely gázelegyből az alumíniumtriklorid kondenzáltatással kinyerhető. T/11 718 - KI—702 (C 02 В 1/10) Kiss László, oki. mérnök, Nógrádi Ernő, technikus, Budapest. — Gáztalanító berendezés kutakban. Bejelentés napja: 08.03.74.., módosítási elsőbbsége: 01.12.75. A találmány kialakítási megoldás vizek gáztalanítására a termelő, vagy segédkút belső terében, vákuum fenntartásával, osztócsővel. A találmány szerint a légmentesen lezárt kútcsőbe egy alul zárt osztócső kerül, a vákuumként számított kút üzemi vízszintjének megfelelő felső peremállással. Az osztócsőbe épített búvárszivattyú üzemelése hatására a kútvíz az osztócső és kútcső közötti gyűrűs térben áramlik és az osztócső peremén átbukik. A vákuumszivattyú alkalmazásával a kúttérben fenntartható vákuum hatására a gáz kiválik. Másik megoldásban az osztócső segédkútként a termelőkút mellé van fúrva, a termelő szivattyú és a vákuumszivattyú működésével a gáztalanítás itt játszódik le. A gázkiválás elősegítésére — szükség szerint — egy a légtér felé nyitott levegőcső nyúlik a kúttérbe. T/11 719 - AU—313 (C 02 C 1/38) Autófenntartó Ipari Tröszt, Budapest. Feltalálók: Somogyi Ferenc, oki. épületgépész, üzemmérnök, 80%, Morva Alajos, építész
