Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1976 (81. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

10 SZABADALMI KÖZLÖNY 81. ÉVF. 1976. ÉV 1. szám — a bejelentés időpontját megelőző 50 éven belül nyilvánosságra hozott szabadalmi leírásban; vagy — olyan közleményben, melynek egy példánya a bejelentés időpontjában az országban rendel­kezésre állt; vagy — a bejelentés időpontját megelőző 50 éven belül bármilyen nyomtatványban, vagy — olyan szabadalmi bejelentés leírásának igény­pontjában, mely megegyezik korábbi elsőbb­séggel rendelkező bejelentés tárgyával, függet­lenül attól, hogy a korábbi bejelentés tárgya a későbbi bejelentés időpontjában nyilvánosság­ra került-e vagy sem. Nem tekinthető újdonságrontónak ha — Malawi kormánya és más kormány között információcserére vonatkozó megállapodás alapján került sor a találmány gyakorlatbavéte­­lére, illetve ennek következtében vált a talál­mány tárgya nyilvánossá .; — a találmány nyilvánossá válása vagy gyakorlat­ba vétele olyan személyre vezethető vissza, aki a találmányt a bejelentőtől kapta, de a bejelen­tő engedélye vagy tudomása nélkül használta vagy hozta nyilvánosságra, feltéve, ha a beje­lentő kereskedelmi mértékben nem alkalmazta a találmányt az országban és a nyilvánosságra jutás tudomásszerzése után szabadalmi beje­lentést nyújtott be; — a találmány tárgyát kormányszervvel vagy a miniszter által meghatalmazott személlyel is­mertetik abból a célból, hogy a találmány értékét megvizsgálják. Feltalálói tevékenység: A találmány nem lehet magától értetődő. A szaba­dalom megsemmisíthető, ha a találmány magától értetődő és kidolgozása nem feltalálói tevékenység eredménye, figyelemmel a technika állására a beje­lentés időpontjában. Ipari alkalmazhatóság: A találmánynak a kereskedelemben vagy az iparban használhatónak vagy alkalmazhatónak kell lenni. A szabadalom megsemmisíthető, ha a találmány nem hasznos. 4. ) NEM SZABADALMAZHATÓ TALÁLMÁNYOK. Nem szabadalmazható a találmány, ha annak tárgya élelmiszer vagy gyógyszer, vagy ismert összetevők keveréke, amennyiben a keverék csak az ismert összetevők tulajdonságainak összességével rendelke­zik, valamint olyan eljárás sem, amelyet kizárólag keverés útján állítottak elő. 5. ) TALÁLMÁNYI GONDOLAT KIFEJTÉSE. A bejelentő köteles a találmányt részletesen leírni és közölni előállítási módját, valamint a bejelentő által ismert legjobb felhasználási módot. Az igény­pontokban kell meghatározni a találmányt, amelyre bejelentő az oltalmat kéri. 6. ) KUTATÁS ÉS VIZSGÁLAT. Az eljáró hatóság a bejelentést a szabadalmi törvény által meghatározott minden követelmény szem­pontjából megvizsgálja. 7. ) AZ ENGEDÉLYEZETT OLTALOM KÖZZÉTÉ­TELE. Az eljáró hatóság közli a végleges leírás elfogadását és a bejelentő a közléstől számított egy hónapon belül vagy az eljáró hatóság által megállapított más határidőn belül köteles az elfogadást a hivatalos lapban közzétenni. A közzététel után a bejelentést bárki megtekintheti. A közzétételtől számított 3 hónapon belül minden érdekelt fél felszólalást nyújthat be, a felszólalásra megszabott határidőt az eljáró hatóság kérelemre meghosszabbíthatja. 8. ) ELŐHASZNÁLAT. Az 1. pontban megjelölt jogszabályok erre vonat­kozó rendelkezéseket nem tartalmaznak. 9. ) AZ OLTALOM IDŐTARTAMA. A szabadalmi oltalom a végleges leírás benyújtásával kezdődik és 16 évig tart. A szabadalmi oltalom 5 vagy 10 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a szabadalmas szabadalmát megfelelő mértékben nem tudta hasznosítani. A szabadalom meghosszab­bítható abban az esetben is, ha a hasznosítás elmaradása Malawi és más állam közötti ellenséges­kedés következménye és ez a szabadalmasnak kárt vagy veszteséget okozott. 10. ) NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének felállítására vonatkozó Egyezmény, az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény Stockholmi Ok­mánya. 11. ) KÜLFÖLDI BEJELENTŐK ÉS ELSŐBBSÉGI JOG. A külföldi bejelentők az egyenlő elbánás elvének kedvezményében részesülnek. A Párizsi Uniós Egyezmény alapján a bejelentők elsőbbségi jogot igényelhetnek. 12. ) LICENCSZERZŐDÉSEK. A szabadalmi oltalom alatt álló cikk vagy eljárás használatával vagy gyakorlatbavételével kapcsolatos ücenc szerződésben, bérleti vagy adás vételi szerző­désben jogszabályellenes a következő rendelkezések felvétele: — a vevőnek, a bérlőnek vagy licencvevőnek nem lehet megtiltani, illetve nem lehet őket korlá­tozni abban, hogy szabadalmi oltalom alatt álló vagy szabadalmi oltalom alatt nem álló terméket vagy eljárást másoktól is, tehát ne csak az eladótól, bérbeadótól vagy licencadó­­tól vagy ezek megbízottjától vegyen; vagy — a vevőtől, bérlőtől vagy licencvevőtől azt követelni, hogy az eladótól, bérbeadótól vagy licencadótól a szabadalmi oltalom alatt álló terméken kívül más terméket is vásároljon. A fenti rendelkezésekbe ütköző szerződések semmi­sek. A fenti rendelkezések nem alkalmazandók a követ­kező esetekben, ha: — az eladó, bérbeadó vagy licencedó bizonyítja, hogy a szerződéskötés időpontjában a vevő, a bérlő vagy a licencvevő elővételi joggal rendel­kezett a termék megvételére, bérbevételére vaqy licencvételére méltányos feltételek mel­lett; és — a szerződés feljogosítja a vevőt, bérbevevőt, licencvevőt, hogy mentesüljön az ilyen feltéte­lek teljesítésétől a másik fél írásbeli értesítésé­vel és kártalanításával és abban az esetben, ha az eljáró hatóság így rendelkezik az általa meg­állapított kártalanítás fizetése ellenében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom