Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1975 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1975-04-01 / 4. szám
250 SZABADALMI KÖZLÖNY 80. ÉVF. 1975. ÉV 4. szám AZ ÚJÍTÓMOZGALOM BORSOD MEGYÉBEN y Esztendeje annak, hogy ülésezett az Újítók és Feltalálók IV. Országos Tanácskozása, ahol szó esett az újitómozgalom helyzetéről, a fejlődését gátló problémákról. Szó volt arról, hogyan tovább, mit tegyünk a továbbfejlesztés érdekében. A tanácskozáson megyénk küldöttei szenvedélyesen szóltak a gondokról, problémákról, de arról is, hogy megfelelő törődés, irányítás, propaganda és szervező munka mellett az újítók széles tábora képes eredményeinek fokozására, eredményes alkotó munkára. Az országos tanácskozásra való készülés sok helyen ráirányította a figyelmet az újítómozgalommal való törődésre és több üzemnél, vállalatnál sikerült elérni, hogy ma már eredményesen foglalkoznak az újítómozgalommal, de különösen előbbre vitte a dolgot az országos tanácskozáson elhangzott javaslatok, ajánlások, tapasztalatok hasznosítása is. Sikerült bizonyos szemléletváltozást elérni az újítómozgalommal való foglalkozást illetően. Ez nagyban köszönhető annak a gyümölcsöző együttműködésnek is, amely kialakult a Borsodi SZMT és az OTH között. Köszönhető annak, hogy az Újítók Klubja rendezvényei az ipari centrumokban most már eredményesen szolgálják az újítómozgalom fejlesztését, mert ezeken a fórumokon lehetőséget teremtünk arra, hogy az újítómozgalommal kapcsolatos problémák rendezésére választ adjunk az újítóknak, segítséget nyújtsunk akár a rendelkezések helyes értelmezéséhez, akár a vitás problémáik megoldásához. A szakszervezeti bizottságaink, a vállalatok, üzemek gazdaságvezetői egyre több helyen az újítómozgalmat a politikai és a gazdasági munka szerves részeként fogják fel. Javult az irányító, szervező munka, a propaganda tevékenység, lényegesen jobbak, közérthetőbbek az újítási szabályzatok, az újítási feladattervek. A Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsának plénuma legutóbb értékelte a kongresszusi és jubileumi munkaverseny I. szakaszát, szó volt a II. szakasz tennivalóiról. így szó volt arról, hogy a kongresszusi verseny szerves részeként megyénk újítómozgalma jelentősen fejlődött, számszerűen növekedett az újítást benyújtott dolgozók száma, erősödött az újítótevékenység mozgalmi jellege, több mint háromezerrel nőtt a munkásújítók száma, továbbra is dinamikusan emelkedett a benyújtott, elfogadott és hasznosított újítások száma és az ezzel elért gazdasági eredmény. A számok azt mutatják, hogy 1974-ben az újítási javaslatot benyújtott dolgozók száma 12 900 főről 17.665 főre, tehát közel 5 ezer fővel, illetve 57%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Ezen belül 13%-kal nőtt a fiatal-, 36,5%-kal a munkásújítók száma. Örvendetesen 49%-kal nőtt a nő újítók száma. valamelyest az elbírálók érdekeltsége és előnyösen változott az elutasító határoza tok közérthetősége és hangneme. Az 1973. évi újítási verseny tapasztalatait hasznosítva a vállalatok jelentős többsége a kongresszusi verseny keretében „újítási negyedév"-et és „újítási hónap"-okat szervezett. Ez újabb lendületet adott az újítómozgalommal való foglalkozásnak Jobb a szocialista munkaverseny és az újitómozgalom közötti kapcsolat. A szocialista brigádok egyre nagyobb számban kapcsolódnak be az újítómozgalomba az „Egy brigád, egy újítás" mozgalom keretében. Ezt bizonyítják a számok is, mert a benyújtott újítási javaslatok mintegy 85%-át a szocialista brigádok, vagy brigádtagok nyújtották be, de hasonló az arány az elfogadott és a bevezetett újítások tekintetében is. Javult a? újítók anyagi, erkölcsi ösztönzése, elismerése és megbecsülése. Legtöbb iparágban és vállalatnál növekedett az év során kifizetett újítási díjak és jutalmak összege, amely ösztönzőleg hatott az újítómozgalom fejlesztésére. Megyei szinten 1974-ben több mint 2 és fél millió forinttal volt több a kifizetett újítási díj, mint az ezt megelőző évben, amely összességében megközelíti a 17 millió forintot. Az eredmények pozitív alakulása mellett szólni kell azokról a hibákról, gondokról, amelyek bizonyos mértékben fékezőleg hatnak az újitómozgalom fejlődésére még napjainkban is. Bái a javulás — mint már említettem — kétségtelen, még mindig késedelmesen bírálják el a javaslatok 5—6%-át, még mindig tapasztalható nem kevés bürokratikus jelenség az újítások ügyintézése, szakvéleményezése, a döntések megalapozottsága stb. területén. Kevés a kalkulált javaslatok száma, így az újítások eredményeként kimutatott gaz dasági haszon, eiedmény kevesebb a valós helyzetnél. Gyakran előfordul, hogy a munkavédelmi és egyéb pénzben nem mérhető haszonnal járó újítások szerzőit nem az összes körülmények mérlegelése alapján díjazzák, ez elég sok vitára, elégedetlenségre, kedvetlenségre ad okot. A kísérleti szerződésekben megállapított határidők számos esetben eltolódnak. Nincsenek mindenütt megfelelően biztosítva a kísérleti ráfordítások költségei. A javaslat elfogadása után késik a megvalósítási szerződés megkötése, s ez is utólagos vitákra ad okot. TENNIVALÓINK AZ (J.IÍTÓMOZGALOM FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN MIBEN HATÁROZHATÓK MEG A KÉTSÉGTELEN FEJLŐDÉS MOZGATÓRUGÓI? Van bizonyos előrelépés az újítások ügyintézésének rendjében, kevesebb az újítások elbírálásának az elhúzódása, javult Az újítómozgalom fejlesztésének fontos feltétele ma is, olyan közszellem kialakítása, amely elismeri, vagy felismeri az újítómozgalom szükségességét, hasznosságát úgy a népgazdaság, mint a vállalati közösségek szempontjából. Fontosnak I
