Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1975 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1975-04-01 / 4. szám
( 1945-1975 ) V!* TASNÁDI EMIL: A HARMINC SZABAD ESZTENDŐ Hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját ünnepli most népünk és népünkkel együtt elvtársaink, barátaink, a társadalmi haladás mellett kiálló emberek százmilliói az egész világon. Ez az évforduló az iparjogvédelem, a műszaki tudományos együttműködés területén dolgozó szakembereinket — az újítók és feltalálók százezres táborát — arra is emlékezteti, hogy alkotó munkájuk immár harminc év óta valóban a haladást, a szocialista társadalom felépítésének nemes ügyét szolgálja. 1975-ben 80. évfordulója van annak, hogy Magyarországon kiadták az első önálló magyar szabadalmat. A 80. évfolyamát kezdte meg ez évben a „Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő", az Országos Találmányi Hivatal lapja. Hazánk tehát az iparjogvédelem területén hosszú múltra tekinthet vissza. 1975-ben 30 éves a Magyar Népköztársaság iparjogvédelmi hatósága — az Országos Találmányi Hivatal. E múltnak azonban nemcsak dátumok szerint való megkülönböztetése az, amit mindenkor szükségesnek tartunk, hanem az iparjogvédelem tartalmi vonatkozásaiban beállt rendkívül fontos különbségeket is. A szabadalom, amelyet a félfeudális, kapitalista Magyarországon engedélyeztek hazánk felszabadulása előtt, ugyanúgy az alkotó ember kizsákmányolását szolgálta, mint ezen népelnyomó rendszer minden más jogintézménye, felépítménye. A nagy és jelentős számú magyar feltalálók alkotó munkájának eredménye kisebb részben a hazai kizsákmányolok, nagyobb részben más tőkés országok kizsákmányolóinak érdekeit szolgálták, legtöbbször anélkül, hogy legalább az erkölcsi elismerést biztosították volna számukra. A termelőeszközök társadalmi tulajdonba vétele, mint az alapban bekövetkezett forradalmi változás ugyanilyen forradalmi változást hozott a felépítményekben is. Az iparjogvédelem olyan jogintézményei, mint a szabadalom, a védjegy, az ipari mintaoltalom stb., annak ellenére, hogy formáikat megtartották, tartalmukat illetően szocialista jogintézménnyé alakultak át. Ugyanis minden jogintézményre érvényes, az az alapvető szabály érvényesült itt is, mint minden más felépítmény jellegű intézményéi: vagyis a szocialista, vagy nem szocialista jelleget az alap — és nem a felépítmény, amely az alapot szolgálja — dönti el. A II. világháborúban tönkrement, a fasiszta Németország által kifosztott ország újjáépítését a felszabadult ország munkásosztálya kezdte meg, a munkásosztály élcsapatának, a Kommunista Pártnak a vezetésével. E munka során született és terjedt el viharos gyorsasággal az újítók-feltalálók mozgalma, amely ma harminc évvel felszabadulásunk után, az ország műszaki fejlesztésének társadalmi tömegbázisa. Az Országos Találmányi Hivatal egyik legfontosabb feladatának tekinti az újító- feltaláló mozgalom lehető legnagyobb mértékű fejlesztését, szélesítését, figyelembevéve e mozgalom politikai jelentőségét, továbbá azt, hogy az újítók-feltalálók mozgalma a szocialista munkaverseny szerves része. Szocializmust építő hazánk számára mind a gazdasági építés, mind a társadalom formálás szempontjából, létfontosságú kérdés a szocialista országokkal folytatott szoros együttműködés. A KGST keretében folytatott együttműködés, a szocialista integráció és kooperáció az egész világ számára meggyőző bizonyítékát adja annak, hogy napjainkban a föld országainak többségét megrázó gazdasági válságot és annak hatásait, a szocialista országok együttműködése eredményeképpen, nemcsak hogy el tudják kerülni, hanem ugyan abban az időszakban, amikor a gazdasági válság, az infláció egyre nagyobb méreteket ölt a tőkés országokban, a szocialista országok nagyszerű eredményeket érnek el a gazdaság-építés munkájában és olyan további megalapozott terveket készítenek elő, amelyek végrehajtása népeink számára a jólét, a kultúráltság másutt sehol sem biztosítható magas szintjének elérését teszik lehetővé. A szocialista integráció megvalósításának feladatát, a KGST-ben együttműködő szocialista országok Találmányi Hivatalai elsőrendű kötelességüknek tekintik. Az 1959. év óta szervezett módon folyó együttműködés már eddig is nagyszerű eredményeket adott, de ez még csak a kezdet. A KGST-ben együttműködő Találmányi Hivatalok Elnökeinek Értekezlete — mint a KGST állandó szerve — olyan munkatervet állított össze az 1975. évre és olyan programot dolgozott ki az elkövetkező évekre, amely a tudományos-műszaki alkotó munka ösztönzése, oltalma és hasznosítása terén is
