Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1975 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1975-12-01 / 12. szám
(Olvasóinktól*) # Gondolatok a szabadalmi gyakorlat korszerűsítésére, különös tekintettel a gépészeti jellegű bejelentéseknél az igénypontok szerkesztésére Szabadalmi joggyakorlatunkban egyes vonatkozásokban még sok évtizeddel ezelőtt felállított, de ma már túlhaladottnak mondható szabályok érvényesülnek Ezek egyéb hátrányok mellett felesleges többletmunkát okoznak és lassítják az ügyintézést, így célszerű lenne a joggyakorlat felülvizsgálata és korszerűsítése. A szabadalmi bejelentések gyorsabb intézését az hátráltatja, hogy az igénypontok elbírálásánál főleg formai szabályokat tartunk szemelött, ahelyett, hogy a lényegnek, tehát az igénypont műszakilag és jogilag helyes fogalmazásának jutna döntő szerep (formai szabályok alatt jelen dolgozatomban természetesen nem, illetve nem csak az alaki vizsgálat szabályait értem). Az igénypontok szabadalomjogilag helyes szövegezése szempomjaDoi elsősorban két követelményt kell — véleményem szerint — szemelött tartani, melyeket a következőkben alaj> szabálynak fogok nevezni al az igénypontnak ki keli fejeznie a találmányt, vagyis a jellemző résznek a tárgyi körrel együtt meg kell határozni a találmányt, és Ы az igénypontot úgy kell fogalmazni, hogy tárgyaknál (gép, berendezés, készülék, stb.) peres vagy peren kívüli jogvita esetén minden körülmények kozott, üzemen kívül is meg lehessen állapítani egy gyártmányról, hogy az az igénypont oltalmi körébe esik, vagy nem. Ha ezt a két alapszabályt vesszük figyelembe, minden probléma viszonylag könnyen megoldható, viszont ha csak a formai szabályokra helyezzük a súlyt (ne legyen az igénypontban negatívum, célkitűzés, lehetőség és működés), akkor hosszadalmas és nehézkes viták árán sem lehet a kételyeket eloszlatni és minden követelményt kielégítő igénypontokat fogalmazni. Joggyakorlatunk korszerűsítése érdekében helyénvaló lenne azt tudatosítani, hogy az igénypontokat a formai szabályok merev betartása helyett a fentiekben vázolt szempont szerint vizsgáljuk. Vegyük sorba a fentiekben említett, gyakran jelentkező kifogásokat, melyek kiküszöbölése ezideig nagyon sok időt és fáradtságot vett igénybe. I) NEGATÍVUM Elsősorban azt a szemléletet kell megszüntetni, hogy minden jellemző, amely a „nem" szót tartalmazza, negatív meghatározás. Sajnos a múltban gyakran történt meg, hogy kifogásolták az * t rovatban olvasóinktól érkező, az iparjogvédelem egyes időszerű kérdéseivel foglalkozó tanulmányokat, gondolatokat közöljük. Ezen ismertetések nem a Szerkesztőbizottság hivatalos állásfoglalását tartalmazzák igénypontokban a „nem-mágneses", „nem-nedvesíthető" stb. kifejezéseket, jsedig ezek egyértelműen pozitív meghatározások. Nem helyes azonban az olyan negatív jellemző kifogásolása sem, amely egy vagy több, ugyanabban az igénypontban szereplő pozitív jellemző kiegészítésére szolgál; az ilyen — negatív jellemzőt is tartalmazó — igénypont mindenben megfelelhet a gyakorlat követelményeinek, de magától értetődően nem elfogadható az az igénypont, amelyben csak negatívummal kívánnak jellemezni. Az ilyen igénypont tehát nem megengedhető, de megítélésem szerint nem azért kifogásolandó, mert egy elvvel ellenkezik, másszóval: nem az a hibája a csak negatfvumot tartalmazó igénypontnak, hogy egy formai szabálynak nem felel meg, hanem azért hibás, mert nem felel meg a fentiekben említett két, általam érdemi alapszabálynak tekintett szabályok egyikének A fenti a) pont szerint ugyanis az igénypontnak ki Ken fejeznie a taiaimanyt, vagy másszóval egy találmányt, de az a gondolat, hogy valamit nem használunk, vagy nem alkalmazunk, önmagában nem minősíthető találmánynak. így az előzőekben kifejtett két alapszabály egyike a negatívum problémáját egyér telműen megoldja. Joggyakorlatunkat célszerű lenne a „negatív” jellemzők szempontjából a következő szabály figyelembevételével korszerű síteni: „Az igénypontokban ténylegesen negatívumot jelentő jellemző használata csak akkor engedhető meg, ha ugyanabban az igénypontban egy vagy több pozitív jellemző kiegészítésére vagy pontosabb meghatározására szolgál". 2) CÉLKITŰZÉS A kérdés tisztázására egy, a múltban felmerült konkrét ügyre kívánok visszatérni. Egy adott szabadalmi bejelentés 1. igénypontjának egyik jellemzője az volt, hogy az X, rész az X, vázhoz képtest függőleges irányban beállítható. Hosszas vita alakult ki több érdekelt személy bevonásával, hogy ez célkitűzés vagy nem. Az egyik vélemény az volt, hogy az igénypont azt fejezi ki: „legyen olyan a szerkezet, hogy az X, részt függőlegesen beállíthassuk" és ez a cél, tehát kifogásolandó; a másik vélemény szerint a beállítási lehetőség szerkezeti kialakítást tükröz, tehát elfogadható Az ilyen jellegű vita azonban teljesen mellékvágányra tereli a kérdést. A pjrobléma nem az, hogy egy évtizedekkel ezelőtt felállított formai szabályba ütközünk-e vagy sem (ez a kérdés egyébként sok esetben, így a fentemlített esetben is egyértelműen nem eldönthető), hanem azt a kérdést kell tisztázni, hogy műszakilag és jogilag az igénypont megfelel-e a rendeltetésének, vagy sem Az igénypont — álláspontom szerint — megfelelő és nem kifogásolható, ha a fenti a) és b) pontok szerinti feltétele két, tehát a két alapszabályt kielégíti; ezek figyelembevételével kell tehát az igénypontot vizsgálni és nem formailag.
