Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1975 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1975-12-01 / 12. szám
(Dokumentáció) / Szaba dalomk и Шок és vizsgálók képzése, a PCT és az EPC megbízásaihoz' Mind a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT), mind az Európai Szabadalmi Konvenció (EPC) központosított rendszereket hoz létre a szabadalmi bejelentések nyilvántartására és vizsgálatára: az egyik (a PCT) világszinten és a másik (az EPC) európai méretekben, A két jogi okmány alkotóit, ugyanaz az érdekeltség ösztönözte, mégpedig az, hogy biztosítsák a rendszerek szolgáltatásainak minőségét és hatásfokát. A minőség és hatásfok fogalma jól képzett szakemberek alkalmazását feltételezi, és ez különösen azokra érvényes, akik a kutatás és a vizsgálat elvégzéséért felelősek. Ennek megfelelően megegyezés jött létre a müncheni Diplomáciai Konferencián a szabadalom megadás európai rendszerének felállítására vonatkozóan. Amikor elfogadták a szakember kiképzéssel kapcsolatos döntést az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) számára, amely szerint terveket dolgoztak ki, a központosított oktatásra és a nemzeti oktatás koordinálására, a konferencián kijelentették, „tudatában vannak annak, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal hatékony működése nagy mértékben függ azoknak a szakembereknek a felkészültségétől, akikre a különböző szakterületeken végzett munkában szükség van." A PCT nem tartalmaz hasonló kikötéseket, mivel kevésbé van központosítva, mint az Európai Konvenció, de azért a 16(3) és a 32(3) paragrafusokban előírják, hogy bármilyen nemzetközi kutató vagy elővizsgálatot folytató hatóságnak vagy hivatalnak ki kell elégíteni bizonyos minimális követelményeket. A PCT szabályzatai között lévő 36.1 (III) és 63.1 (III) jelzésű előírás minimum követelményeinek egyike kiköti, hogy: „Hivatalnak vagy szervezetnek olyan szakember állománnyal kell rendelkeznie, amely az igényelt műszaki területeken kutatásra alkalmas (63. szabály: „bevizsgálás") és amelynek olyan nyelvismerete van, hogy megérti legalább azokat a nyelveket, amelyeken a minimum dokumentációt írták, vagy fordították." 1. A jó minősítések szükségessége Az Európai Szabadalmi Konvenció gondoskodik arról, hogy a nemzeti szabadalmak, éppúgy, mint az európai szabadalom folyamatosan megjelenjenek. Ezenkívül az EPO egy rövid bevezetési időszak után önellátóvá keli, hogy váljék a fizetési dijakból származó jövedelemből. Az új hivatal ezért kezdettől fogva ki lesz téve a nemzeti szabadalmi rendszerekkel való „de facto" versenynek, ezért fontos, hogy már a kezdésnél számíthasson szolgálatainak hatásosságára és alkalmasságára. Ami a PCT rendszert illeti, jólehet úgy tervezték, hogy megfeleljen lényegében a jelenlegi szabadalmi rendszereknek, a tény mégis az, hogy csak úgy működhet, ha a nemzetközi kutatási jelentéseket és a nemzetközi előkészítő, vizsgálati beszámolókat — amelyeket a különböző PCT nemzetközi kutató vagy előzetes vizsgáló hatóságok állítottak össze — hitelesen elismerik azok a nemzeti vagy területi szervezetek, amelyek *Kivonat: Guillaume Finniss a rijswijki (Hollandia) Nemzetközi Szabadalmi Intézet vezérigazgatójának előadásából, mely az 1974. október 7-11 között Moszkvában rendezett szimpóziumon hangzott el. A kivonatot készítette: HANZÉLY ESZTER ténylegesen kiadják a szabadalmakat. Az ilyenféle elismerések azonban addig nem érhetők el, amíg a nemzetközi kutató és előzetes vizsgálati jelentések nem bizonyultak értékeseknek. Ezt a kérdést ennek megfelelően mérlegelte az Európai Szabadalmi Konvenció, amikor a 157-es paragrafusban kikötötte, hogy a PCT szerinti nemzetközi kutatási jelentés venné át a helyét az európai kutatási jelentésnek, de egy kiegészítő európai kutatási jelentést állítanának össze, minden nemzetközi bejelentésnél. Arról is gondoskodtak, hogy az Adminisztratív Tanács eldöntheti azt, hogy lemond a kiegészítő kutatási jelentésről, de bármikor hatálytalaníthatja elhatározását. 2, Az oktatás terjedelme és módszerei A szabadalom vizsgáló és kutató oktatás három fő területet foglal magában : (a) nyelvi tudás, (b) műszaki tudás, (c) a szabadalmi ügyek ismerete. A fenti három tudományos terület jó minősítésű kombinációja határozza meg a szabadalom vizsgáló és különösen a nemzetközi vizsgáló legszélesebb értelemben vett feladatát A. Nyelvtudás Az a tény, hogy az EPO kötelezve van arra. hogy az egész eljárást a hivatalban használt három nyelv (angol, francia és német) egyikén végezze, a kutatóktól magas szintű nyelvtudást követel meg, és méginkább a szabadalomvizsgálóktól, mivel ezek többek között szóbeli tárgyalásokat is folytatnak. A jó nyelvtudásra vonatkozó igény a PCT esetében sem becsülhető le, bár a nemzetközi kutató és nemzetközi elővizsgáié hatóságok többsége valószínűleg nemzeti hivatalok, vagy nemzeti hivatalok ágazatai lesznek. A nemzetközi kutatási jelentés értékének biztosítására lényeges, hogy szavatolják a kutató nyelvtudását Ilyen módon nem fordulhat elő, hogy abbahagyja a kutatást, amikor más nyelvterületre ér, mint ami a sajátja, vagy hogy felesleges kutatást végezzen ezen a területen. B. Műszaki tudás A mérnökök műszaki képzése független attól, hogy szabadalmi területen történő munkára készülnek-e, és a hagyományos oktatás keretén belül van. A PCT és az Európai Szabadalmi Konvenció nemzetközi szövegezésében fontos azoknak az egységes minimum feltételeknek a feltüntetése, amelyek a diplomákra és az iparban szerzett tapasztalatokra vonatkoznak. E kikötéseknek meg kell felelniük azoknak a mérnököknek, akiket megbíznak a kutatásokkal és vizsgálatokkal Általában elfogadott, hogy a minősítés egyetemi vagy azzal egyenlő színvonalú legyen. Azonkívül a szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos kutatásért és vizsgálatért felelős szervezetnek el kell látni megbízottjait olyan eszközökkel, amelyek fenntartják tudás színvonalukat és lépést tartanak a műszaki fejlődéssel. Ez azt jelenti, hogy esetleg -szervezett tanfolyamokon kell részt venni és ipari vállalatokhoz ellátogatni stb.
