Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1975 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1975-12-01 / 12. szám
I (Ujítómozgalom) /О Eredményes együttműködés Három éve, hogy az Országos Találmányi Hivatal és a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa megállapodtak az újítómozgalom területén teendő közös tennivalókban, s ezt szocialista szerződésben rögzítették. Három év elteltével érdemes feltenni a kérdést, hozott-e eredményt a keretmegállapodás, közelebb jutottunk-e a közösen kitűzött célhoz? A jelen írás szakszervezetnoldalról, a teljesség igénye nélkül próbál a kérdésre választ adni Az értékelés aktualitását adja, hogy küszöbön áll а IV 5 éves terv befejezése, a szakszervezetek pedig a mostani időszakban készítik számvetéseiket Az újítómozgalom az ossz-munkának csak egy része ugyan, de jelentősége meggyőződésünk szerint nem igényel különösebb bizonyítást. Hogyan kezdtük az együttműködést, és hol tartunk most? Érdemes volt-e egy állami szerv és egy társadalmi szerv között ezt a kapcsolatot kialakítani? Sorjázhatnánk még a kérdéseket, de kezdjük most a válaszadást. Első megoldandó feladatunk volt 1973-ban és az azt követő években, hogy a keretmegállapodást milyen módon lehet kitölteni megfelelő tartalommal. Abból indultunk ki, hogy csak olyan közös rendezvényeket szervezünk, amelyeket a vállalatok, gazdálkodó szervezetek igényelnek, amelyek iránt a vállalatok gazdasági és mozgalmi vezetői szerint, és azok értékelése alapján meg van a valóságos igény Ezen túlmenően törekvéseink között megtalálhatók mindazok az új kezdeményezések, kísérletezések, amelyek az újítómozgalomra pozitív irányú hatást gyakorolnak. A közös programokat a megye újítómozgalmi adatainak elemzése alapján alakítottuk ki. Az 1968—1972 években az újítási javaslatot benyújtók száma, a javaslatok száma nagyság rendben változatlan volt. míg az elfogadott és megvalósított újítási javaslatok száma minimális mértékű növekedést mutatott A bevezetett újítások utókalkulált gazdasági eredménye — amit az egyik legfontosabb mutatónak tartunk — átlagosan számítva 38.300 Ft/újításról 23.000 Ft/újításra csökkent. A kifizetett újítási díjak mértéke — a korábban írtak ellenére — valamelyest emelkedett. Levonva az újítómozgalom számszerinti adatainak alakulásából a szükséges következtetéseket, programjaink homlokterébe a figyelemfelhívó, tájékoztató, agitációs tevékenységet állítottuk A megye bázisvállalatainál kisebb és nagyobb csoportok részére szervezett beszélgetéseken, véleménycseréken vettünk részt, ahol szocialista brigádvezetőkkel, újítókkal, szakvéleményezőkkel találkoztunk. A résztvevők kérdései minden vállalatnál sokoldalúan érintették az újítómozgalom országos és vállalati problémáit, eredményeit. Több vállalatnál az fcy megkonzultált kérdések jó alapul szolgáltak az újítási szabályzat készítése, módosítása során a helyi szabályozás finomításához, pontosabb megfogalmazásához. Jó néhány alkalommal sor került a megyében a nagyobb vállalatok vezetőinek, SZB titkárainak közös tanácskozására, amelyeken az Országos Találmányí H ivatal elnöke, illetve elnökhelyettese tartott előadást. I^y pld. kiemelkedő fontossága miatt említést érdemel, hogy az Újítók Országos Tanácskozását, majd a 38/1974. sz. kormány határozat megjelenését követően néhány héten belül sor került mindkét fontos esemény ismertetésére, a tapasztalatok továbbadására. Az 1973/74-es tanévben elkezdtük és azóta is rendszeresen folytatjuk a megye négy szakközépiskolájában a végzős hallgatók részére rendezett előadás megtartását. E találkozások során a fiatalok a főbb iparjogvédelmi kategóriákról, az újítómozgalomról, műszaki, szellemi tevékenységről kapnak tájékoztatást. Az egy két órás előadásokkal az a célunk, hogy a termelésbe kerülő kezdő középkáderek elemi ismeretekkel rendelkezzenek az említett kérdésekben. A kezdeti lépések után örömmel állapíthattuk meg az iskolák igazgatóinak, szaktanárainak, a tanulóknak élénk érdeklődését. Az előadók számára is meglepőek voltak a műszaki vénájú fiatalok kérdései, tájékozódási igényük, a műszaki szellemi tevékenység iránt Szakmai körökben gyakran felmerül az újítómozgalommal foglalkozó szakemberek képzésének, és továbbképzésének igénye, mely ezideig, ismereteink szerint, országosan nem megoldott A valós gond ismeretében 1974. II. felében 60 fő részére újítási előadók, szakszervezeti újítási felelősök részvételével egy hetes bentlakásos tanfolyamot szerveztünk. Az előadásokat az Országos Találmányi Hivatal szakemberei tartották, melyeket követően témánként konzultációs megbeszélésekre is sor került. Az egy hetes tanfolyam folytatásaként, 1975-ben továbbképzési jelleggel, azonos összetételű hallgatóság részére szóltunk az 1975. január 1-től életbelépett újítási rendeletről és a kapcsolódó OTH—SZOT irányelvekről Az 1975. évi közös munkánk során kiemelten folalkoztunk az új rendelet megismertetésével, az újítási szabályzatok készítése során segítettük a helyesen értelmezett alkalmazást. Ennek érdekében több vállalatnál már a készülő szabályzattervezeteket áttekintettük és életbelépés előtt véleményeztük. Ez évben ünnepelte Szolnok város fennállásának 900 éves jubileumát. Ebből az alkalomból augusztus 1—10 között nagyszabású ipari és élelmiszergazdasági bemutatóra került sor, melynek részeként a megye 19 vállalatának 54 újítása került kiállításra 130 тг területen. Az újítók erkölcsi megbecsülésére ráirányítva a figyelmet, a 83 legkiválóbb, kitüntetett újítót is bemutattunk. A kiállítás alkalmából szakmai napot tartottunk, melyen az OTH elnökhelyettese „a műszaki-szellemi termékek hasznosítása, értékesítése" címmel tartott tájékoztatót. Újy véljük — az elmondottak példázzák ezt — a bevezetőben feltett kérdésre egyértelmű igennel válaszolhatunk. Pozitív válasz esetén folytatható a gondolatsor azzal a kérdéssel — az újítómozgalommal ilyen módon való foglalkozás milyen hatást gyakorolt Szolnok megye eredményeire? Van-e valamilyen érzékelhető kapcsolat a mozgalommal való intenzívebb foglalkozás és az újítómozgalom számszerű eredményei között? Úgy gondoljuk; ha közös munkák nyomán több hozzáértőbb, magasabb szintű iparjogvédelmi ismeretekkel rendelkező szakember dolgozik ezen a területen, a szabályozást, a lehetőségeket, az elvárást, mind a vezetők, mind az újítók jobban ismerik, kialakulhat ez a kapcsolat. Az eddigi tapasztalatok alapján bizonyosnak tűnik, hogy az együttműködés mind üzemi, mind társadalmi vonatkozásban kedvező eredményeket hozott. A vállalati vezetők számos kérdésben közvetlenül megkapták azt az információt, amelyre más módon csak több áttételen keresztül juthattak volna hozzá. A különböző rendezvények vállalati és
