Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1974 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
10 SZABADALMI KÖZLÖNY 79. ÉVF. 1974. ÉV 1. szám Az egyszerű esetek és lehetőségek sora mellett vannak bonyolult problémák, melyeknek megoldása már magasabb szintű szakmai végzettséget igényel. Ennek a követelménynek a könnyűipar dolgozóinak csak kisebb hányada felel meg jelenleg. A szakmai tudás elsajátításának, fejlesztésének, a technikumi és egyetemi oktatások mellett azonban számos lehetőségei vannak, amelyek a vállalatoknál rendelkezésre állnak, vagy a feltételei megteremthetőek. Pl: művezetők továbbképzése, különböző speciális szakmai céltanfolyamok szervezése, a műszaki könyvtárban levő szakmai könyvek, folyóiratok felhasználása, külföldi tanulmányutak. FMKT működtetése, szocialista brigádok és újítók klubja, stb. Ezek az eszközök és lehetőségek többé-kevésbé megtalálhatók az üzemekben. Továbblépni e téren úgy lehetne, hogy meghatározott céllal, mindig az aktuális feladatok ismeretében kell előkészíteni azokat, illetve a szükséges személyi és tárgyi segítséget hozzájuk biztosítani. Már sokat, de meggyőződésem, hogy még nem eleget beszéltünk arról az elmúlt években, hogy mennyire segíti elő az újítómozgalom fejlesztését és az újítók újítási kedvének növelését a mozgalom irányítottabbá tétele. Gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy ahol jól ösztönzött pályázatokat hirdetnek meg vagy névre szólóan jelölnek meg feladatokat egyének és brigádok részére, ott a megoldások aránya lényegesen magasabb, mint egyéb helyeken. Ez természetes is, és azzal magyarázható jelenség, hogy a felkért egyének vagy szocialista brigádok egyrészt büszkék a kapott megbízatásra, arra, hogy igénylik a közreműködésüket, másrészt a felkérésből eredően nagyobb felelősséget éreznek a kapott feladat megoldása iránt. Az ilyen módszerrel a gyakorlatban is tapasztalják, hogy tulajdonos társaknak tekintik őket, és ennek szeretnének minél lobban meg is telelni. Láthatjuk, hogy bármilyen oldalról is közelítjük meg a témát és bármilyen eszközt is kívánunk igénybe venni az újítómozgalom fejlesztése, a műszaki haladás érdekében, mindenképpen egyfajta következtetésre jutunk. Ez pedig az, hogy szocialista társadalmunk építése érdekében folyik minden tevékenység, melynek a dolgozó tömegek a résztvevői. E társadalmat maguknak érzik, maguknak építik, így közreműködésük alapvető, szerepük meghatározó, melyet mindannyiunknak segíteni és tovább erősíteni kell az elkövetkező időkben. Kovács Jenő DOKUMENTÁCIÓ Iparjogvédelmi tárgyú folyóiratok mint a tájékozódás és tájékoztatás forrásai Több mint két éve, 1971. júliusa óta állandó rovata a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő—nek az Iparjogvédelmi Szakirodalmi Tájékoztató, amely az OTH Könyvtárának iparjogvédelmi anyagából ad szakosított összeállítást. E két év elmúltával célszerűnek látszik részletesen megismerkedni az itt feldolgozott iparjogvédelmi folyóiratokkal, tartalmukkal, felépítésükkel, szerkezetükkel. Célszerűnek látszik elemezni mindazokat a periodikákat, amelyeknek cikkeiről az említett rovatban címbibliográfia formájában rendszeres tájékoztatást adunk. Jelen elemzésünk célja az, hogy részletes tartalmi feltárással segítsünk eldönteni, melyek azok a folyóiratok, amelyek az egyes munkakörökben a legtöbb segítséget nyújthatják a terület szakembereinek, iparjogvédelmi munkájukban. (Az összeállítás egyébként csak a kifejezetten iparjogvédelmi tárgyú folyóiratokkal foglalkozik, míg a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő említett rovatában más szakfolyóiratok témába vágó cikkeit is ismertetjük.) Az NSzK iparjogvédelmi egyesületének havonta megjelenő folyóirata a GRUR, teljes címén GEWERBLICHER RECHTSSCHUTZ UND URHEBERRECHT. A folyóiratnak belföldi (Deutscher Teil) és külföldi (Internationaler Teil) kiadása ismeretes, amelyek az alábbi rovatokra tagozódnak; 1 JVémet kiadás (Alapítási év: 1896.) — Cikkek, tanulmányok. Például: Az anyagoltalom kialakítása és az NSZK Szabadalomjogi rendszere. (KRAFT. 1973. 5.SZ.); Az adatfeldolgozás bevezetése egy ipari szabadalmi részlegnél. (MATTHIAS,H. 1972.10.sz.)
