Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1973 (78. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
IPARJOGVÉDELMI KÉPZÉS No Az iparjogvédelmi képzés helye és szerepe a felsőfokú oktatásban A tudományos-technikai forradalom időszakában a műszaki- és ternrészettudományos, jogi cs közgazdaságtudományi felsőoktatás területén az egyes országok adottságaitól függő mérték lien több általánosnak mondható folyamat figyelhető meg. Az utóbbi években mind nagyobb súlyt helyeznek az oktatás korszerűsítésére, így pl. több ország egyetemi tananyagába új, az igényeknek megfelelő interdiszciplináris tárgyat iktatnak be. Ilyenek pl. a szellemi tulajdonjog körébe tartozó ismeretek. Az ipari tulajdonjog és szerzői jog tantárgyak azonban nem egyenlő óraszámban szerepelnek a tantervekben, és a tananyag összeállításában; az új módszerek és eszközök alkalmazásában és a hallgatókkal szemben támasztott követelmények tekintetében is eltérés mutatkozik. Az egyetemi oktatáson kívül, speciális iparjogvédelmi szakoktatási intézmények is működnek. Természetesen ezeknek oktatási programjában és tantervében még nagyobb az eltérés. Vannak országok, ahol igen nagy súlyt helyeznek az iparjogvédelmi szakemberképzésre és többszemeszteres nappali vagy levelező, esetleg esti oktatás keretében biztosítják a szellemi tulajdon oltalmára vonatkozó ismeretek közép- és felsőfokú oktatását azok számára, akiket hivatásból iparjogvédelmi munkakörben foglalkoztatnak vagy ilyen munkakörbe kerülnek. Ugyancsak elterjedt, különösen a szocialista országokban az iparjogvédelmi kultúra társadalmi szervezetek útján való terjesztése különböző, rövidebb-hosszabb időtartamú tanfolyamokon. Vizsgáljuk meg néhány példán, hogy hazánkban cs egyes országokban az oktatási intézmények milyen helyet biztosítanak az iparjogvédelmi oktatásnak a rendes állami oktatás keretében, illetve önálló iparjogvédelmi intézmény rendszerében. Hazánkban ma már több egyetemen, így a Budapesti Műszaki-, a Veszprémi Nehézvegyipari-, a Szegedi József Attila és a Pécsi Állam- és Jogtudományi, továbbá az Kötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán, stb. a találmányi jogot tanítják. Nem mondható azonban, hogy megnyugtató ez az állapot, hiszen nem önálló tantárgyról van szó, csupán a polgári jog vagy ipari üzemgazdaságtan keretében, esetleg speciálkollégiumon fakultative, igen kevés óraszámban foglalkoznak a kérdéssel. Az Országos Találmányi Hivatal évek óta rendez folyamatosan 100 órás nappali vizsgaköteles iparjogvédelmi tanfolyamokat. (A MTESZ és a Mérnöktovábbképző Intézet, a Jogász Szövetség és a Kereskedelmi Kamara iparjogvédelmi ismeretter-A Szellemi Tulajdon Világszervezete, röviden OMPI Nemzetközi Irodája (Bureau International de l’Organisation Mondiale de la Propriété Intellectuelle) 1972. évi összesített tájékoztatójának tanulmányozása alapján megállapítható, hogy a szocialista országokban és a fejlett kapitalista államokban a közgazdaságtudományi, természettudományi, műszaki és jogi egyetemeken rendszeresített oktatás keretében egy vagy két szemeszteren kisebb- nagyobb óraszámban iparjogvédelmet is tanítanak. Igen széleskörű és változatos pl. a franciaországi egyetemeken a szellemi tulajdon oltalmával foglalkozó tárgyak oktatása. így a Grcnoblc-i Egyetem jogi- és közgazdasági fakultásán az egyetemi oktatás negyedik évétől az ipari jogok közül szabadon választott tárgyat egy szemeszteren 3 óra időtartammal oktatják és kétféle fokozaton, - a licenciátusin és a doktorátusin -, lehet képesítést nyerni. A Lion-i Jogi Egyetem teljes egyetemi évet heti 1 1/2 órában biztosít, míg a Párizsi Egyetem jogi és közgazdasági fakultása az ipari tulajdonjogokat és a szerzői jogot ugyancsak két fokozatban a negyedik évben 40 óra terjedelemben tanítja. A Toulouse-i Jogi és Gazdaságtudományi jesztő tanfolyamai főleg az iparjogvédelmi szakemberek továbbképzését szolgálják.) A vezető szakemberek részére kormányrendelettel biztosított oktatás keretén belül a tantervbe a tárgy ugyancsak bekerült, egyenlőre igen kis óraszámmal. A szabadalmi ügyvivőhiány enyhítésére átmeneti megoldásként az elmúlt években az OTH és a Mérnöktovábbképző Intézet két tanfolyamot szervezett, ilymódon mintegy 70 mérnök tett eredményes vizsgát. Most nézzük meg, mi a helyzet e téren más ' országokban. fakultáson a találmányt, a szabadalmat, a védjegyjogot, valamint a szerzői jogot egyetemi évenként 40 órában tanítják. A Strassbourg-i egyetem a Francia Iparjogvédelmi Állami Intézettel közösen 1964-ben létrehozta az Iparjogvédelem Oktatásának Nemzetközi Központját (Centre d’etudes internationales de la propriété industrielle). Az Intézet feladata olyan szakemberek Iparjogvédelmi képzése, akik már tudományos vagy műszaki elméleti vagy gyakorlati szakképzettséggel rendelkeznek. A Központ a vezetőknek iparjogvédelmi diplomát ad. Svájc is azok közé az országok közé tartozik, ahol az iparjogvédelem oktatása a legjobban szervezett. E tantárgy Svájc minden egyetemén be van vezetve. Ezen kívül a Szövetségi Műszaki Főiskolán Lausanneban, valamint a Saint-Gallcn-i Jogi és Közgazdaságtudományi Főiskolán kifejezetten iparjogvédelmi szakképesítést lehet szerezni. A Szovjetunióban az utolsó években jelentőségének megfelelő fontosságot szentelnek az iparjogvédelem kérdéseinek általában, a képzésnek különösen. Ezt IPARJOGVÉDELMI OKTATÁS AZ EGYES ORSZÁGOKBAN
